Ramón Vargas a három tenor utáni generáció egyik legkiegyensúlyozottabb tagja. Vidám mexikói jelenség, szép hanggal, aki végigénekelte az iskolát, lassan, de biztos léptekkel járta be a ranglétrát,
lett operaházi alkalmazottból énekversenyek győztese, majd nemzetközi sztár, Mozart-hősből Verdi-hős, de közben mindig vissza-visszatért az alapokhoz, a szép énekléshez, a belcantóhoz.
Az eredmény a jól karban tartott hang, biztos technika, amin bármit el lehet énekelni, és amire kíváncsiak az egész világon. Ami még ráadás, az a mexikói dalok, a szülőföld hangja, horvátországi indiánok kíséretével, de ne legyünk kicsinyesek. Viva Mexico.
Művészetek Palotája
11. 28., 19.30h
|
vissza
vissza a lap tetejére
