Hangverseny
Bartók-maraton – Művészeti vezető: Fischer Iván
2013-01. szám / Fáy Miklós
Amit mindig tudott az ember: Fischer Iván ehhez nagyon ért. Ügyet csinálni valamiből, kimozdulni és kimozdítani a rutinból, újragondolni és újragondoltatni. Csak ne az legyen, hogy ők fölveszik a frakkot, mi az öltönyt,
ők játszanak, mi hallgatjuk, hazamegyünk, elfelejtjük. Erre, vagyis ez ellen volt tökéletes az eddigi lefutott néhány maraton: megismerni egy zeneszerzőt. Fontos, de délelőtt 10-kor hangversenyre menni, vagy esetleg reggeltől estig ott lenni, hallgatni a darabokat, fáradtan, felélénkülve, félájultan vagy töretlen lelkesedéssel még fontosabb. Ne azért menjünk, mert szokás, hanem mert érdekel, mert ott kapunk valamit. Hogy mi az a valami, az mindig nehéz kérdés, de a zene esetében a legnehezebb. Menjünk ezért: hátha kiderül, mit is adnak, mit is kapunk.
Idén Bartók-maratonra kerül sor, és, persze, az életmű töredéke sem fér bele egy napba, még a főművek sem, kimaradnak a nagy balettok, zongoraversenyből is csak egy jut, vonósnégyesből is csak kettő. Viszont hallgathatunk kórusműveket, amelyeket, sajnos, nem szoktunk elég komolyan venni, a Muzsikás eljátssza Bartók-műsorát, amelyben a látszólag tökéletesen koncerttermi daraboknak is meghallhatjuk a népzenei gyökereit. És ki van nyújtva a békejobb is: a Fesztiválzenekar meghívta a Nemzeti Filharmonikusokat is, a népszerű, nehéz és fenomenális Táncszvitre meg a népszerűtlen és mindig kicsit nehezen csúszó Kossuth-szimfóniára, nagy kalandok ezek, megérnek egy téli vasárnapot. | hirdetés
 |
|
Művészetek Palotája
02. 03., 10.30–22h
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
