RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. december 19., szerda
Viola

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Az év programjai a Műcsarnokban
2018-07. szám / Jónás Ágnes

Nemrég zárt a nagy sikerű, John Malkovich amerikai színész átváltozásait bemutató, Sandro Miller fotográfiáiból rendezett tárlat a Műcsarnokban, nyáron a Népművészeti Nemzeti Szalon, ősszel pedig a Rejtett történetek / Az életreform-mozgalom és a művészetek című kiállítás várja
közönségét. Utóbbi a 19. században virágkorát élő életreform-mozgalmak témakörét, többek között a szakralitás lényegéhez, a természetes életformákhoz való visszatérést idézi meg a képző- és a társ­mű­vé­sze­tek terén. A tárlatokról bővebben a Műcsarnok művészeti igazgatója, Szegő György beszélt la­punk­nak, aki egyben a tavalyi évet is értékelte.

Hogyan értékeli a Műcsarnok tavalyi évét? Mit mutatnak a lá­to­ga­tó­szá­mokra vonatkozó statisztikák?
Sz. Gy.: Tavaly 23 kiállításunk volt a Műcsarnokban, melyeken a honi alkotókon túl nagy hangsúllyal szerepeltek a határon túli magyar mű­vé­szek, köztük Jakobovits Miklós erdélyi, Jozef Suchoza besz­ter­ce­bá­nyai alkotó, a Kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Design Tanszékének diákjai, valamint nemzetközi rangú alkotók és műveik is, mint Alex Webb, Olga Tobreluts, Sebastiao Salgado vagy Andrej Tarkovszkij munkái. A tárlatokhoz mindig mellékelünk zenei, színházi, tánc, irodalmi és filmes eseményeket, szakmai konferenciákat és múzeumpedagógiai vagy akár tehetségkutató foglalkozásokat is az ifjabb generációk számára. A látogatók száma már 2016-ban átlépte a bűvös százezret, 2017-ben pedig 133512 fő tekintette meg a Mű­csar­nok tárlatait. 2016-ban volt százhúsz éves a Műcsarnok (1896 májusában nyitotta meg kapuit), ezt ünnepelve egy 2017-re is átnyúló, nagyszabású kiállítást rendeztünk Az első aranykor – Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok címmel, mely négy évtized festészetét tekintette át az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig. A tárlat a 2017-es évi adattal együtt 37 ezer főt vonzott. Nagy sikere volt Sebastiao Salgado Genesis című kiállításának is, melyet 26 ezren láttak. 2017 tehát igen sikeres évünk volt. A többállomásos Nemzeti Szalon sorozat kiállításainak nézőszáma egyenként is többször volt 25 ezer fő körül. A 2018. áprilisban megnyílt Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című tárlat augusztus 20-ig tekinthető meg. A tárlaton azok a ma alkotó kézműves mesterek és művészek mutatkoznak be, akik alkotó munkájukban a népművészeti hagyományt tekintik ihlető forrásnak. A látványról elragadtatott naplóbejegyzések születnek.

Második alkalommal rendezték meg a Budapest FotóFesztivált, melynek nyitóprogramja Sandro Miller Malkovich, Malkovich, Malkovich – Tisztelet a kamera mestereinek című kiállítása volt. Olyan népszerűségnek örvendett, hogy 3 héttel meg kellett hosszabbítsák.
Sz. Gy.: A képeken a neves amerikai színész átváltozásait követhettük végig. A Miller-anyagban olyan ikonikus képek parafrázisai szerepeltek, mint például a nyelvét kinyújtó Einstein vagy Che Guevara barétban, olyan fotók, amelyeket talán mindenki látott már életében. Malkovich olyan népszerű művészek jelmezeibe, sminkjébe, kimondom: bőrébe bújt bele, mint Marilyn Monroe, Andy Warhol, Simone de Beauvoir, Salvador Dalí és még sorolhatnánk. A film, a színház, a közélet és a fotográfia metszéspontjai a legmagasabb fotóművészi szinten hatottak.
hirdetés


Ön szerint mitől függ egy kiállítás sikere? A reklámoktól, vagy esetleg a kritikai visszhangtól?
Sz. Gy.: Nem mindig függ a kritikától, hiszen az többször alig tükrözi hűen a tárlatot. Negatív kritikát eddig talán egyik tárlatunk sem kapott, de volt már olyan kiállításunk – ilyen volt Nicolas Schöfferé –, amelyet nem övezett a pazarul összeállt tárlathoz méltó médiafigyelem.

Mi várható ősztől?
Sz. Gy.: Szeptember végéig tart a Huszárik Zoltán grafikáiból rendezett tárlatunk. Az idén nagyobb léptékű, 2018. október 6-án nyíló kiállításunk a Rejtett történetek / Az életreform- mozgalom és a művészetek lesz, mely bizonyos értelemben folytatása az átütő sikerű Aranykor kiállításnak. Dr. Németh András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorának kutatásaiból indul ki a tárlat, aki a mozgalmakat áttekintve a 19. század óta virágzó társadalomkritikus reformgondolkodás művészeti áramlatait pásztázza. Ezek kifejezik elégedetlenségüket az ipari forradalom emberi tartalmakra és természetre tett hatásaival szemben. Ennek magyarországi átfogó kiállítása még nem volt, a történetek rejtve maradtak. Témái: az elveszett kozmikus teljesség, az elfeledett spiritualitás. Öngyógyító kísérleteiket, válaszaikat a rítusok, a klasszikus szertartások festészetbe, építészetbe, táncba átírt nyelvén fogalmazzák meg. A tárlatunk többek között az érintett Mednyánszky László vagy Körösfői-Kriesch Aladár munkáit is felvonultatja. A Műcsarnok mellékhajóiban kortárs művészek is képviseltetik magukat a kiállítás-együttesben, így Gaál József és a MORPH csoport – Kalmár János, Mata Attila, Szabó Tamás, majd Földi Péter és a New Yorkban alkotó Böröcz András rokon szellemiségű alkotásai láthatóak. Másik nagy vállalkozásunk a Kamarateremben Kozma Klasszik címmel a 70 éve elhunyt Kozma Lajos emlékkiállítása, amely 2018. szeptember 5-től látható, és amelyet a Magyar Iparművészeti Múzeummal, a Kozma Lajos Faipari Szakgimnáziummal és a Magyar Építészeti Múzeummal közösen rendezünk. Elsősorban azokat a bútorműveit és nemzetközi sikereket elért grafikai, könyvművészeti munkáit állítjuk ki, amelyek a Budapesti Műhely alkotói időszakában születtek. A tárlathoz szakmai konferencia és több másutt megrendezendő esemény is kapcsolódik. Kozma Lajost a maga korában nemzetközi viszonylatban a legismertebb magyar iparművészként/építészként tartották számon. A Budapesti Műhelyt a maga idejében a világhírű Wiener Werkstättéhez mérték, ma azonban alig-alig ismerik a világban. Kozma egyszerre volt építész, grafikus, iparművész, tervező, bútortervező és tanár. Az általa 1913-ban megalapított cég Magyarország első iparművészeti műhelye, ahol Kozma összefogta a tármesterségek legjobb alkotóit. Bízunk benne, a kiállítás segít abban, hogy Kozma Lajos nemzetközi léptékben is visszanyerje a munkásságát megillető helyét. Kamarateremünben jelenleg egy erdélyi művész, Szabó Réka helyspecifikus installációja látható, és Bojti András installációjával zárja az évet.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor