RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. november 18., hétfő
Jenő

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat

Felavatták Árpád fejedelem és Szent Margit szobrát
2018-12. szám

Felavatták a magyar honfoglalás vezéralakjának, Árpád fejedelemnek a szobrát az Óbudai Árpád Gimnázium előtti téren, a Katinyi mártírok parkjában
Tarlós István főpolgármester az avatási ünnepségen elmondta: az Árpád-ház Magyarország első uralkodó családja, amely a 9. század végétől 1301-ig négy fejedelmet és huszonhárom királyt adott az or­szág­nak. Uralkodásuk alatt a magyar törzsek szövetsége erős európai állammá vált. A dinasztia névadóját, Árpádot hét magyar törzs vá­lasz­tot­ta vezetőjének, hogy a Dnyeper menti lakóhelyükről nyugatra ve­zes­se őket, hosszú, harcos vándorlás után új hazát szerezzen nekik – emlékeztetett a főpolgármester. Úgy fogalmazott: „ez a honfoglalás, a magyar nép letelepedése a Kárpát-medencében meghatározó, sors­for­dí­tó mozzanat, a magyarság múltbéli és jelenkori történetének ősi eredője”.
Tarlós István szólt arról is, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2017-ben a saját és humán helyettese kezdeményezésére nyilvános művészeti pá­lyá­za­tot írt ki egy Árpád fejedelmet ábrázoló köztéri szobor megalkotására. A pályázati felhívásra érkezett 17 pályázati tervből a bíráló bizottság Oláh Mátyás László szobrászművész alkotását tartotta méltónak a megvalósításra. Tarlós István kitért arra is, hogy a szobor elhelyezését az Óbudai Árpád Gimnázium előtti téren javasolták, és ezt támogatta a Fővárosi Közgyűlés és a III. kerületi önkormányzat is.
Árpád fejedelem lovas szobra több mint 2,5 méter magas, és egy több mint egy méter magas alapzaton áll. A szobor előtti úgynevezett párnakövön egy Anonymus-idézet olvasható. A szobrászművész kérésének megfelelően a szobor a Nagyszombat utca irányába néz.


Szentté avatásának 75. évfordulója alkalmából felavatták Árpád-házi Szent Margit szobrát a Mar­git-szigeten
Az alkotás történelmi és szakmai igényességgel fogalmazza meg az Árpád-házi királylány emberi magatartásának és hitbéli el­kö­te­le­zett­ségének jelentőségét – mondta az avatóünnepségen Szalay-Bob­rov­niczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kiszol­gál­ta­tottak iránti, szolgáló szeretet vagy a társadalmi ér­dekel­lentétek kibékítése ma, a 21. század kezdetén is időszerű erkölcsi értéknek tekinthető.
Emlékeztetett rá, hogy Margit apja, IV. Béla király – aki szoros kap­cso­lat­ban állt a domonkos renddel – fogadalmat tett: ha elkerülik a tatárok további pusztításait, születendő gyermekét az egyháznak ajánl­ja, a Nyulak szigetén (a mai Margit-szigeten) pedig kolostort épít­te­tett. A királylányt egész életében kitartó elkötelezettség jellemezte, segített a betegeken és a szűkölködőkön, a korabeli feljegyzések csodás isteni képességeiről számoltak be. A szigeti kolostorból kultikus kegyhely lett, Margit halála után zarándokhely, az ország hitének központja és őre – fogalmazott a főpolgármester-helyettes. Kitért rá, hogy Árpád-házi Margitot XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté.
A szoborállítás ötlete a Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony Plébánia közösségében fogalmazódott meg, amelyhez egyházszervezetileg a sziget tartozik. A Fővárosi Közgyűlés 2017-ben döntött arról, hogy pályázatot hirdet idén a szobor felállítására. A pályázatra összesen 37 pályamunka érkezett, a zsűri végül Bakos Ildikó bronz alkotása mellett döntött.

Forrás: budapest.hu
hirdetés














vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor