RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2022. augusztus 7., vasárnap
Ibolya

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Megelevenedik a reformkori szórakoztatóipar
2021-12. szám / Nagy Klaudia

Az 1800-as évek elején sorra jelentek meg a különféle mutatványosok a Városligetben. A Liget a reformkori szórakozás egyik központja lett, erőművészek, bűvészek, akrobaták, zsonglőrök kápráztatták el a közönséget, találkozhattak olyan látványosságokkal, mint a léghajózás, és más
technikai újdonságokkal is megismerkedhettek. A Kiscelli Múzeum rengeteg szórólapot, nyomatot őriz ebből az izgalmas korszakból, amelyeket még sehol nem láthatott a nagyközönség. 2022. januártól május 1-ig tekinthető meg legújabb kiállításuk Show és business Pest-Budán címmel, amely visszarepít minket a 19. századi Budapestre, hogy mi is átélhessük ezeket az élményeket. Dr. Molnár Dániellel, a tárlat egyik kurátorával a kiállítás érdekességeiről beszélgettünk.

Már régóta szervezik a kiállítást, de a megvalósítása mindig aka­dá­lyokba ütközött. Hogyan sikerült tető alá hozni a projektet?
Dr. M. D.: A járványhelyzet miatt elsősorban online raktuk össze a kiállítást: legalább 15 intézménytől kértünk kölcsön anyagokat, min­den­ki nagyon segítőkész volt, remekül tudtunk együttműködni. A 19. század egy-egy résztémáját, például az optikai felfedezéseket vagy a léghajózást már bemutatták, de ilyen átfogó szórakozástörténeti kiál­lí­tás Közép-Európában még nem volt, ugyanis 13 témán keresztül idéz­zük fel a régi Pest és Buda mulatságait.

Milyen anyagok maradtak fenn a 19. századi szórakoztatóiparról?
Dr. M. D.: A Kiscelli Múzeum nyomtatványgyűjteménye adta az alapot, amelynek többsége színlap, plakát, szórólap. A véletlennek kö­szön­he­tően maradtak meg lelkes antikváriusok jóvoltából, akiktől a múzeum annak idején megvásárolta ezeket a kincseket. Nem volt prioritás megőrizni a szórakoztatóipar ereklyéit, maguk az előadók sem értek rá a sa­ját történetükkel foglalkozni, mert dolgozniuk kellett. Szerettük volna kiegészíteni ezt a gyűjteményt, ezért érkeznek anyagok Ausztriából és Németországból is, ami nem véletlen, hiszen a korabeli szórakoztatás nyelve elsősorban a német, a városban németül beszéltek a legtöbben.

A mutatványosok, a cirkusz, a technikai újdonságok megjelenése hatottak a magyar nyelv fejlődésére?
Dr. M. D.: A szórakoztatóipar nyelve, ami főleg a német és a francia, befolyásolta a köznyelvet, az új szavak, kifejezések megjelentek az irodalomban is. Ez a kiállítás segít megérteni, miről ír Jókai Mór, mert a mai olvasó számára már nem érthető, mit jelent az állatsereglet vagy a menazséria. Ezen kívül rengeteg mindent láttak a pest-budai emberek, amelyre még nem volt magyar szó. Például az automatát önmoz­gány­nak nevezték. Fantasztikusakat nevettünk ezeken a mókás szavakon, és reméljük, a közönségnek is nagyon fog tetszeni, mert egy egész csokorra valót tartogatunk a számukra.

Megismerhetjük a korszak leghíresebb mutatványosait is?
Dr. M. D.: Bemutatjuk a korszak legnagyobb cirkuszi sztárjait; a magyar Sámsont, Toldi Jánost, aki ismert birkózó volt, mielőtt a birkózás sportággá nemesült volna. Ha azt mondták, Toldi, mindenki rá gondolt, nem Arany János hősére. Charles Blondin a Niagara vízesésen kötéltáncolt keresztül, majd Pesten is fellépett, Löwentritt pedig a Duna vizén próbált sétálni. A magyar közönség életében először látott japánokat, hiszen ebben az időben járt első alkalommal japán társulat a városban.
hirdetés

Nagyon informatív és sokszínű képet kaphatunk Pest pezsgő életéről.
Dr. M. D.: Legfőképpen azt szeretnénk megmutatni, hogyan szórakoztak az emberek. A látogatók be­te­kin­tést nyerhetnek abba, hogy a híres történelmi alakok milyen mókás dolgokat láttak, mint például Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály és Széchenyi István. Bármilyen hihetetlen, egy-egy műsort ők is elmentek meg­nézni. A női emancipáció sokat lépett előre, hiszen a cirkuszban hatalmas vállalkozásokat, nagy­vál­la­latokat vezettek nők. A technikai fejlődés is egészen fantasztikus volt, optikai csodákkal találkozhattak az akkori emberek, mint az úgynevezett ködfátyolkép, amelynél egyik kép áttűnik a másikba, a mozgás il­lú­zió­ját lehet vele elérni. Többek közt ez az előzmény vezetett az Instagramhoz.

Miért Show és business a kiállítás címe?
Dr. M. D.: Mert a showbusiness csak később alakult ki, ennek az előzményeiről szól a kiállítás. A biz­nisszel kapcsolatban megmutatjuk, milyen marketingnyelvet használtak a mutatványosok, mennyiben volt másabb, mint a mai marketingnyelv, ebből tényleg meg lehetett-e élni, mennyi pénzt tudtak keresni. Az egyes témáknál ki is lehet próbálni valamit, például milyen nehéz a negyvenfontos súly, amivel Toldi János labdázott. Kezdettől fogva fontos szempont volt, hogyan vonjuk be a látogatókat: igyekszünk vissza­he­lyezni őket a 200 évvel ezelőtti Pestre és Budára.

Milyen érdekességeket kínál a tárlat a diákok, gyerekek számára?
Dr. M. D.: A történelemórák remek kiegészítője lehet. Az iskolában megtanulják a reformkor nagy neveit, például hogy Egressy Béni zenésítette meg a Szózatot, nálunk viszont megtudhatják, hogy eredeti neve Galambos Benjámin, és két előadás között saját zenekarával szórakoztatta az embereket. Hirtelen ezek a tankönyvben szereplő nevek emberközelivé válnak, a 200 évvel ezelőtti korszak megelevenedik, más szemszögből látják, mint az iskolában. Széles közönséget várunk, reméljük, a gyerekek legalább annyira fogják élvezni, mint a felnőttek.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor