RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. szeptember 25., hétfő
Eufrozina, Kende

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
A Liget egy nemzetközi márkává, branddé válhat
2015-11. szám / Szepesi Krisztina

Baán Lászlóval, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosával, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával és az Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnökével arról beszélgettünk, miként hozható létre egy márka, és ezzel hogyan térülhet meg ez a grandiózus befektetés, mellyel a Városligetben új épületek és zöldfelületek születhetnek.

Október 20-án megszületett ugyan a kormánydöntés a Liget Budapest Projekt megvalósulásáról, de a korábbiakhoz képest sok változással, kimaradó vagy még pályáztatásra váró tervvel.
B. L.: Ha megnézzük a projekt összes elemét, azt látjuk, hogy ez már nagyon régóta nem pusztán egy új múzeumi negyed, hanem egy teljes Liget-megújítás és -fejlesztés, azoknak a hagyományoknak az alapján, ahogyan a Városliget már több mint száz éve működik, vagyis hogy a parkban a szórakozás, a kultúra és a zöldfelületi kikapcsolódás funk­ciói és intézményei egyenértékűen vannak jelen. Az alapkövetelmény volt, hogy a Liget megújítása során a zöldterület nem csökkenhet. És lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de a tervek alapján a zöldterület a jelenlegi 60 százalékos arányához képest 5 százalékkal még nőni is fog, hiszen ma a Liget egyharmadát beton borítja, elég, ha például az Ötvenhatosok terére, a parkolókra és a sztrádányi utakra gondolunk: ezen felületek csökkentésével lehet zöldfelületet nyerni. A zöld bővítésével együtt felújítjuk a meglévő intézményeket és újakat is építünk, de lesznek új, kivilágított játszóterek és futókör is. A megújult Liget a jelenlegihez képest min­den­ki­nek mindenben többet fog nyújtani, s mindez két ütemben, 2018-ra, illetve 2019-re teljes egészében elkészül. Az eddig ismert tervekhez jött egy újdonság, a Városligeti Színház, amit 1952-ben bontottak le, de most ezt a szecessziós ékszerdobozt újjáépítjük.

Az elég indok az újjáépítéshez, hogy régen ott állt a színház?
B. L.: Gyermek- és családi színházakból, amit itt létre szeretnénk hozni, hiány van Budapesten. A Kolibri Színház a minőséget illetően vezető ebben a műfajban, ám kicsi a kapacitása, miközben az igény óriási. Novák János kezében a legjobb helyen lesz a körülbelül 300 fős Városligeti Színház művészeti vezetése, de hogy ez konkrétan milyen feladatokat jelent majd a számukra, nem kell még eldönteni most, 3 évvel a nyitás előtt. Egy biztos, ez egy befogadó színház lesz, saját önálló társulat nélkül, amit a Városliget Zrt. fog fenntartani, de hogy ebben milyen arányban lesznek kolibris és más produkciók, azt rábízzuk Novák Jánosra. Technikai értelemben pedig az a fontos, hogy színház a lehető legflexibilisebb belső terekkel ren­del­kez­zen majd.

Az is újdonság, hogy a Vajdahunyadvárát felújítják és a pletykák szerint akár még kaszinó is lehet belőle a jövőben…
B. L.: Szögezzük le: kaszinó ideköltözéséről soha nem volt szó és komolyan szóba se jöhet. Most egy széles körű felújításról döntött a kormány, hiszen az épület, ami már több mint 100 éve mezőgazdasági múzeum, rossz állapotban van. Akkoriban más volt az agrárium szerepe, ám azóta egy ilyen témájú múzeumnak sokkal több interaktivitást és a mezőgazdaság sokszínű valóságát kellene kínálnia. Vagyis addig, amíg nem épül meg egy korszerű mezőgazdasági múzeum máshol, addig marad a helyén. Hogy 2020 környékén, amikorra ez megoldódhat, milyen új típusú feladatot kaphat majd a Vajdahunyadvára, még nem tudható, de egy biztos, olyan programot kell ott létrehozni, ami az egész Ligetet jellemző családbarát profilt erősíti, így például kaszinóról természetesen szó sem lehet.

A Liget többi részének munkálatai azonban hamarosan meg kell, hogy kezdődjenek. Azzal, hogy a tájépítészeti pályázatot csak most írják ki, nem hátráltatják a munkát?
B. L.: Egyáltalán nem vagyunk ezzel késésben, egyébként is, mindaddig, míg nem dőlt el a végleges épületstruktúra, teljesen abszurd lett volna kiírni a tájépítészeti pályázatot. Ennek eredményhirdetése jövő év közepére várható, így ezt követően már mindenki látni fogja a terveket a zöldterület növekedésével együtt, amivel a sok éve tartó vita nyugvópontra fog jutni. Már a télen elkezdődik a régi, elavult épületek és bodegák bontása. Ez utóbbiak esetében fontos, hogy az eddigi elárusítóbódék és azok kétes árukínálata helyett minőségi pavilonok fogadják majd a Liget látogatóit.
hirdetés

Szó volt arról, hogy a 200 milliárdos beruházás megtérülésére a turisták számának jelentős növekedését ígérik, miközben fontos lenne, hogy a hazai közönség is otthon érezze majd magát a Ligetben.
B. L.: Nem turistarezervátumot tervezünk, a Liget minden fejlesztése elsősorban a hazai látogatókat és a környéken lakókat fogja szolgálni, de Budáról, vidékről vagy külföldről senki nem fog kizárólag egy zöld park miatt idejönni. A Liget attól lesz erős vonzóerő, hogy a saját, több mint százéves hagyományait folytatva egy olyan sokrétű intézményháló lesz benne, ami sehol máshol nincs Európában. Ha ennek minden elemét európai rangúvá fejlesztjük, a Liget egy nemzetközi márkává, branddé válhat, ami jelentősen megnöveli majd a Budapestre irányuló családi turizmust. Ezt a 200 milliárdot a megtérülés igénye és esélye nélkül természetesen bárhol el lehetne költeni intézményfejlesztésre, de ha ezt egy jól meg­vá­lasz­tott helyszínen tesszük, és ebből márkát csinálunk, ahogy ez a Liget Budapest Projekt esetében ez fennáll, akkor a KPMG tanulmányai szerint évi 300 ezer turistával több választhatja majd Budapestet úti célnak. A turisztikai többletbevételekből az államkassza számára 15 éven belül megtérülnek a Liget meg­ú­jí­tá­sá­ra és fejlesztésére fordított közpénzek.

A Szépművészeti Múzeum mellett még az Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnökeként is te­vé­keny­kedik.
B. L.: Örömmel vállaltam szerepet abban a nemes feladatban, amit a MOL által alapított s a cég részéről éves szinten több mint 100 millió forinttal támogatott az alapítvány végez. A tehetséges fiatalokat segítik az alapítvány pályázatai, legyen szó tanulásról, sportról vagy művészetekről, ezzel új lehetőséget és utakat biztosítva a fejlődésükhöz. Vagyis ha valamilyen közös pontot keresünk a vállalt feladataimban, azt mond­hat­nám, hogy engem az életben igazán az izgat, hogy az emberekben és dolgokban rejlő lehetőségek kibontásában vegyek részt, azt támogassam, legyen szó akár egy múzeumról, fiatal tehetségekről vagy éppen a Liget Budapest Projektről.







vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor