RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. szeptember 24., vasárnap
Gellért, Mercédesz

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Pompás helyszínek, pazar programok
2015-12. szám / Pavlovics Ágota

A Várkert Bazár épületegyüttesének feladata a zseniális tervező, Ybl Miklós számára a díszítés, a Vár és a Duna közötti harmonikus összeköttetés biztosítása volt. A felújítás során kialakított impozáns terek immár remek lehetőséget kínálnak kulturális események, kiállítások rendezésére.
Most futó, valamint a jövő évre tervezett programjaikról Gyutai Csabával, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Fantasztikus a kilátás innen, a negyedik emeletről. Olykor idekacsint a Parlamenten sétáló napsugár, aztán a lenyűgöző panoráma tartja fogva az ember tekintetét, máskor apró, ám szép részleteket fedez fel a Várkert Kaszinó tornyának tetején.
Gy. Cs.: Elismerem, elfogultak vagyunk. A környezet túlzás nélkül csodás. Meggyőződésünk, hogy hozzánk bármikor érdemes eljönni. 2014 óta dolgozunk a brand építésén. A főváros kulturális életében is fontos szerepet tölt be a Várkert Bazár. Az Északi és a Déli Paloták közötti terület alatt kialakított multifunkcionális nagyterem akusztikája kiváló, így ideális helyszín koncertek rendezésére. 2500 m2 kiállítási területtel rendelkezünk és a felsoroltakon kívül a valamikori Honvéd Főparancsnokság épületében is rendezünk kiállításokat. Nincs okunk panaszra, a hazai közönség örömmel jön hozzánk, és a Ma­gyar­or­szág­ra látogató turisták sem kerülnek el bennünket, egy év alatt csak a kiállításainknak 130 ezer látogatója volt.

December elején a Virtuózokhoz szorosan kötődő interaktív zenei kiállítást nyitottak.
Gy. Cs.: A Déli Palotában megismerkedhetnek a fiatalok a zene nyújtotta szépségekkel, ráadásul a te­le­ví­ziós műsor kulisszatitkaival is. Szakemberek segítségével személyesen is kipróbálhatják a hangszereket, egy speciális programmal pedig saját zeneművet is komponálhatnak. Az egyedülálló kezdeményezés augusztusig várja a látogatókat. Ami pedig a professzionális muzsikálást illeti, az első nagy sikerű hangverseny után, amely a csellót állította fókuszába, folytatódik a Virtuózok sorozata, amelynek va­la­mennyi részében egy-egy hangszert állítanak középpontba, amelyen az ifjú tehetségek meg­le­pe­tés­ven|wdéggel mérik össze a tudásukat. A jövő nyárig tartó sorozat következő koncertje február 27-én lesz. Örömteli tény, hogy amióta a tehetségkutató ráirányította figyelmet a klasszikus zenére, és a Virtuózok óriási népszerűségre tettek szert, a zeneiskolákban is nő az érdeklődés a klasszikus zene iránt.

Éppen a beszélgetésünket követő napon nyitnak meg egy hiánypótló kiállítást.
Gy. Cs.: Koszta József életmű-kiállítását tekinthetik meg, aki 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője volt. Önálló tárlata utoljára a fővárosban 1948-ban, a Nemzeti Szalonban volt. A Testőrpalotában látható, Koszta művészetét átfogó kiállítás közel száz festményt, korabeli fotót, do­ku­men­tu­mot foglal magában. Koszta tősgyökeres magyar művész volt, aki témáit modern, európai szemmel ábrázolta.

Ejtsünk szót a Honvéd Főparancsnokság épületében látható A magányos cédrus – Csontváry géniusza című életmű-kiállításról is.
Gy. Cs.: A fél éve megnyílt tárlat nagy siker, eddig 82 ezren látták. A méreteiben is impozáns kiállítást alkotó művek 17 teremben, 2 szinten láthatók. A tárlathoz modern elemként a Mai cédrusok című kortárs kamaratárlatnak is helyet adtunk. A nagy érdeklődésre való tekintettel keressük a lehetőségét annak, hogy meghosszabbítsuk a tárlatot.

A Déli Palota előtt július óta óriási honvédszobrok állnak, markánsan ráirányítva a figyelmet az első vi­lág­há­bo|wrús kiállításra.
Gy. Cs.: Az új világ születik – Európai testvérháború 1914–1918 című kiállítás közel 600 m2-en mutatja be a Nagy Háború világát, amellyel az addigi világrend gyökeresen megváltozott. A tárlatot bátran nevezhetjük állandó kiállításnak, hiszen 2018-ig lesz nyitva.
hirdetés

A Pesti Műegylet Magyarország első képzőművészeti intézménye volt, mivel idézik fel tevékenységét?
Gy. Cs.: A Pesti Műegylet első tárlata 1840 tavaszán a régi pesti Redoutban (Vigadó) nyílt meg, több mint 300 alkotással. A magyar művészeti élet támogatását szolgáló intézmény a kor legnagyobbjainak – id. Markó Károly, Barabás Miklós, Ferenczy István, Madarász Viktor – kínált megjelenési lehetőséget. Mi ezek előtt a festőóriások előtt tisztelgünk majd 2016-ban egy nagyszabású tárlattal.

Az építészet is megjelenik, mert a Déli Palotában Bécs és Budapest fejlődésének építészeti párhuzamait bemutató tárlatot fognak bemutatni a Duna fővárosai címmel.
Gy. Cs.: A Collegium Hungaricum és a Wien Museum együttműködésének köszönhető tárlat 300 képben fogja bemutatni, hogy az 1860 körül indult városfejlesztések eredményeként Bécs és Budapest építészete sok tekintetben hasonló. A kiállítás korabeli fotográfusok szemével, tíz témakör mentén állítja párhuzamba a két város tereit.

Szabadtéri programok rendezésére alkalmas területeik is szép számmal vannak. Ki mindenki lép fel ezeken?
Gy. Cs.: Nyáron szabadtéren is – más alkalommal a rendezvénytermünkben – a Nemzeti Táncszínházzal kötött együttműködés keretében nagyszerű táncprodukciókat láthatunk. Óriási sikerük volt nyáron az Öntőház udvarán a világzenei rendezvényeknek is. A Szárazárok pedig a fiatalok, az alternatív kultúra képviselőinek ad teret. Utóbbi sorozat szorosan kapcsolódik a Cseh Tamás Programhoz is.

Milyen lesz az ősz a Várkert Bazárban?
Gy. Cs.: Izgalmas, például azért, mert a sanghaji Liu Haisu Art Múzeum kínai tusrajzokat hoz hozzánk a KOGART Alapítvány közreműködésével, melyek segítségével a nyugati és keleti opera hasonlóságait és különbözőségeit mutatjuk be. Mint a fővárosi kulturális élet egyik központja bekapcsolódunk a budapesti rendezvényekbe is, így az őszi fesztivál, a CAFe Budapest programjaiba is.

Dióhéj
A Várkert Kioszk nemcsak Ybl tervezői kvalitásáról, hanem kora előtt haladó mérnöki zsenijéről is árulkodik. A Várkert Bazárral egy időben emelt épület funkciója az volt, hogy a benne elhelyezett szivattyúkkal vízzel lássák el a királyi palotát. A vizet a Dunából vették, tisztították, majd két szivattyúval felnyomták a Várba. Az épület tulajdonosa jelenleg egy külföldi állampolgár, aki nem hasznosítja, évek óta elhanyagolja. Az állam szeretné megvásárolni és turisztikai célokra hasznosítani.




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor