RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. augusztus 17., csütörtök
Jácint

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Könyv
Vinkó József: Szellem a fazékból
2016-02. szám / Bóta Gábor

Ahogy a Szellem a fazékból című könyv második kiadását némiképp megkésve olvasom, szinte hallom Vinkó József hasonló című, szombat délelőtti rádióműsorából a hangját. Roppant tárgyilagosan, mondandóját adatokkal gondosan teletűzdelve szokott beszélni, néhány szó se adódik véletlenül.

Minden gondosan, ha nem is patikamérlegen, de konyhamérlegen ki­mért, hogy jusson idő mindarra, amit a műsor számára előre ki­de­ká­zott. Miközben abszolút szeretem ezt az adást, mert manapság már kevés dolog készül ennyire mívesen és hozzáértéssel a médiában, néha zavar is, hogy tán nem kellene valamennyi megszólalást csak­nem stopperrel kimérni. Szeretném, ha a műsorvezető néha szabadon mesélve „elszállna”, öntené magából a gasztroanekdotákat, amikkel tele van a puttonya, hiszen a Magyar Konyha fő­szer­kesz­tő­je­ként is jó ideje gyűjti ezeket. Na bumm, legfeljebb kimarad valami tényközlés, nem fér be egy kellő alapossággal kibogarászott irodalmi idézet.
Most a Heti Válasz Kiadó által megjelent könyve esetében azt érzem, hogy van terjedelem, elengedheti magát, így szabadon folyhat belőle a szó. Mintha egy népi mesemondót, egy tudós professzort meg egy lázasan elkötelezett népművelőt gyúrtak volna össze a személyében, ízesen beszél, ebben az esetben olykor bő lére is ereszti a mondandóját, de közben roppant szakszerű, és mégis érzékekre, mondhatni, csaknem ízlelőbimbókra ható.
A főzést naná, hogy művészetnek tekinti, de nála az igazi ínyenc evés is az, persze, hogy van például Krúdyról vagy Mikszáthról fejezet, de van Laborfalvi Rózáról vagy idősb Dumas-ról szintén. Egyáltalán nem szakácskönyvről van szó, inkább kultúrtörténeti írások ezek, a bajai halászléről éppúgy, mint a Rigó Jancsiról. Nevezhetném a különböző fejezeteket gasztroesszéknek is. A kötet mottója Oscar Wilde költőtől, drámaírótól származik: „Az én ízlésem roppant egyszerű: mindenből beérem a legjobbal.”
Vinkón a szenvedélyes jobbítási szándék érződik. Hogy ne érjük be a pörkölttel, a rántott hússal és a gulyással, de, ha ezeket esszük, belőlük is tudjuk, mi a jó, mi a rossz, építsünk a hagyományokra, de a reformkonyhát ugyancsak ismerjük. És legfőképpen együnk fenemód jókat, az ételeket pedig legyünk képesek olyan művészi fokon élvezni, mint például a nagy ínyenc Krúdy.
hirdetés







vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor