RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. szeptember 23., szombat
Tekla, Líviusz

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
A földre és a tányérra
Cyrano étterem
2016-05. szám / Bóta Gábor

Az 1993 óta működő Cyrano étterem védjegyének tekinthető, a plafonon ékeskedő, hatalmas, sajátos csillárként is szolgáló, mutatós tollboával nem tudok betelni. Öt-hat évente megújul a design, de ez a látványosság marad, legfeljebb a színe változik.

Bohókás, mégis elegáns, ahogy az egész hely is az. Soha nem volt nyársat nyelt, fehér kesztyűsen kimért, kicsit művésztanya jellege is volt mindig, sokan megfordulnak itt abból a világból. Miközben tény, ami tény, valaha körülbelül hetvenszázaléknyira volt tehető itt a magyar vendégek aránya, és harmincra a külföldieké, mostanra, a tulajdonos, Fehér Zoltán bánatára is, fordult ez az arány. Hja, de hát kérem, a Váci utcának és környékének vendéglátása zömében nem a magyaroké, turistás helynek van elkönyvelve, és ez nem éppen dicséret.
Ugyanakkor a Cyranónak mindig sikerült megőriznie a szakmai becsületét, kivívnia a Michelin Guide ajánlatát, miközben rendszeresen jó nagy létszámú, akár százhúszhoz közelítő vendégsereget szolgál ki, ami komoly veszélyeket rejt magában. A belső három szinthez, már akár télen is, hozzájön a melegítőkkel ellátott terasz, ez további vendégeket jelenthet. Az ember azt gondolná, hogy ez színvonalasan hosszú távon nehézkes, igencsak el lehet fásulni, futószalagmunkává válik az egész, de a tulaj érezhetően még mindig meglehetősen lelkes. Reggel nyolc körül már bent van, és vacsoraidőben sem szívódik fel. Közel sem csak felügyel, rendszeresen beáll kiszolgálni, ott terem éppen, ahol kell, gördülékenyen kommunikál személyzettel, vendégekkel egyaránt.
És jár az agya, akár éjszakánként is, hogy mit is kellene főzni. Olykor egészen meglódul a fantáziája. Beállít reggel az újabb és újabb ötleteivel. Kirják Csaba séf pedig, akivel tizennégy éve dolgoznak együtt, tehát alaposan összeszoktak, azt mondja kedves iróniával, hogy amit a főnök úr kitalál, azt „én lehozom a földre és a tányérra”. És tényleg így van ez, főnök úrnak halmozódnak agyában a gondolatok, ezeket ráömleszti a séf úrra, aki aztán kísérletezik, ahogy belefér, kóstolnak, megvitatják a különböző stádiumok eredményeit, a végén pedig kikerekedik, ami az étlapra is kerül. Olyan is előfordult, Fehér azt eszelte ki, hogy indiai levest kellene kreálni, és ehhez tizenhét fűszert is ajánlott, hogy ezekből használjon fel Kirják a kompozícióhoz. Aki addig tevékenykedett, variált a konyhában, míg azt kérdezte, „nem baj, hogy minden fűszer benne van?”. A történetnek itt még nincs vége, mert egyszer nagyobb indiai társaság rendelt a levesből, és a pincérrel kihívatták mindkettőjüket. Mentek némiképp megrémülve, majd álltak az asztalnál, hogy mi baj lehet azzal a nedűvel, amire ők annyira büszkék. Azt mondták az asztaltársaság tagjai, hogy ennek ugyan semmi köze az indiai leveshez, de ilyen jót otthon nem esznek.
hirdetés

Naná, hogy mi is megkóstoljuk az indiai répa- és kukoricalevest, vadrizzsel és korianderlevélkékkel meg a temérdek fűszerrel (1390 Ft). Ezer íz olvad össze benne mértékadó harmóniában. Korábban már kapunk a szinte klasszikussá nemesedett Cyrano-kecskesajtból, amit mézzel és Camparival ízesített kecskesajtos brióskanapéval, házi levendulafagyival, eper-és gránátalmamártással tálalnak (3250 Ft). Ízek, formák, színek valóságos orgiája, az édes és a sós szép keveredése. Ahogy lényegében a rostonsült libamáj fehér csokoládés, porhanyós keksszel, Sabayon-mártással, Pedro Ximenez szőlőpürével is (3790 Ft). Az az igazság, hogy itt szinte alapszabály, hogy minden ételbe tesznek legalább valami csipetnyi édest, mert úgy gondolják, hogy ez stimulálja a boldogsághormonokat, sok tekintetben életünk mozgatója. Felfedhető titok, hogy több fogásban van csokoládé, amiről nem is gondolnánk, mert nincs kiírva az étlapon, ugyanis tapasztalat, hogy akkor nem merik megrendelni. Mégis jótékonyan hozzájárul a megfelelő ízhatáshoz. A Gnocchi Primavera zsenge sárgarépapürével és zöldborsóval, mandaringerezdekkel megint csak rafinált módon édeskés és vérbeli tavaszi, nyár eleji étek (délben1990 Ft, vacsorára, nagyobb adag 4690 Ft). A folyami sügérfilé roston, paszternákpürével, friss salátalevekkel előzékenyen olvadozik a szájban (csak ebédre 1950 Ft). A paprikás krumpli Gipsy style, ami báránycsülök és formázott báránytatár, sült kápiapaprika juhtúrós galuskával töltve, parajlevelekkel, bárány jus-vel (4590 Ft), valódi különlegesség, hordozza a roma ételek sajátosságát, ahogy szívesen kevernek mindent mindennel. A szarvasgerincnél inkább a zamatát remekül kiadó húsra koncentrálok (5890 Ft). A desszertek közül az édes, túrós galuskákat mézes Campari-szószban sült őszibarackkal, házi marcipánfagyival, marcipánöntettel(1590 Ft) kóstoljuk, és igazán nem csalódunk.
A Cyrano őrzi a színvonalát, tud valamit, amit kevesen, nagy tételben minőséget ad.

V., Kristóf tér 7.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor