RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. május 25., csütörtök
Orbán

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Nyüzsgő életöröm
Menza étterem és kávézó
2016-12. szám / Bóta Gábor

A Menza étterem és kávézó mindig frekventált volt, és rendszerint kiemelkedett a Liszt Ferenc téren található vendéglátóhelyek nem túl magasan jegyzett átlagából. Aztán egyszer sikerült olyan rosszat ennünk ott, ami még hanyag, több mindent eltévesztő kiszolgálással is párosult, hogy jó ideig elkerültük.

Majd több mint két és fél éve egy zeneakadémiai koncert után nagyon útba esett. És meg kellett lepődnünk azon, milyen jót kaptunk. A pincér például levett a lábáról azzal, hogy megkérdezte, hogyan süssék meg a hagymás rostélyost, amit ennek a húsfajtának az esetében rendszerint nem szoktak megtenni. És amikor médium alatti fokozatot kértem, a szeme sem rebbent, úgy is hozta ki, a hús minősége pedig megfelelt a bizalomnak, míg korábban ettem itt meglehetősen örömtelenül kiszárítottat is.
Visszatért a bizalmam, akkor kiderült, hogy viszonylag új a séf itt, Csizmazia László, aki korábban a Café 57-ben dolgozott, csaknem nyolc évig, de főzött Hollandiában, Olaszországban, Németországban is. Most már három éve irányítja a Menza konyhai hadműveleteit. Régóta ismerte a tulajdonost, aki már korábban is hívta, de akkor csaptak egymás tenyerébe, amikor döntés született a nagyszabású konyharekonstrukcióról, ami igencsak megnövelte azóta a lehetőségeket. Meg is nézzük a jókora alapterületű konyhát, ami tele van korszerű berendezésekkel, két saját hentes dolgozik itt, akik rendszeresen egész marhákat is feldolgoznak.
A séf úr szerint, ellentétben a szinte általános vendéglátós véleménnyel, kellő odafigyeléssel és utánjárással igenis lehet jó minőségű magyar alapanyagokat előteremteni, és azokból színvonalasan dolgozni. Tizenöt-tizenhatan vannak egyszerre a konyhán, ahonnan naponta akár 2000 étel is kimegy, a 800-1600 körüli vendégnek, ami őrült nagy szám. De hát aki arra jár, láthatja, hogy szinte mindig dugig az étterem, ahol 10 órától már villásreggelizni lehet, és aztán éjfélig szinte nincs megállás. A gasztronómiai toplistás helyek ennél sokkal kisebbek, ilyen mennyiségben persze nem lehet művészileg kifinomult, festői látványt is nyújtó, sok-sok összetevőből álló fogásokat komponálni. Ha például a hús elkészítése kicsit bonyolultabb, a köret egyszerű, vagy fordítva. Itt az a cél, hogy jó alapanyagokból készült, ízes ételeket egyenek a vendégek, akik közül még mindig nem kevesen akár egy fogással szeretnének jóllakni. Ehhez elég tekintélyesek is az adagok.
Ekkora nagy üzem csak jókora szervezettséggel dolgozhat megfelelően, és elég imponáló is, ahogy az emberi gépezet működik.
hirdetés

Fiatalok, oldottak, lazák a pincérek, de közel sem tolakodóak. Aki minket leginkább kiszolgál, Héjja Gergely, még kiváló humorérzékkel is rendelkezik. Úgy gyors, hogy nem rohan zavaróan, érzi, mikor kell néhány szóval előzetesen kedvet csinálni az ételekhez, beszélni róluk, hogy pontosan mit is tartalmaznak, és nem mulasztja el azt sem, hogy érdeklődjön az iránt, hogyan ízlettek. A pincérek munkáját szintén farmerben és szürke ingben lévő segédpincérek egészítik ki, akik a pincében lévő konyhából még forrón feltalpalnak az ételekkel, és kellő kedvességgel le is teszik ezeket az asztalokra, ha éppen a mi pincérünknek máshol akad dolga, mondjuk például a széles borválaszték bizonyos tételeit ajánlja.
És miközben sok a vendég, nem kell dühítően hosszú ideg várni. Amíg eszünk sok mindenről felvilágosít minket Ispán Szilvia, aki valaha pincér volt itt, majd világjáró hajókon szolgált fel, visszatérve ide üzletvezető, aztán ügyvezető lett, lót-fut étteremszerte, vagy éppen egy-egy asztalnál megáll beszélgetni, esetleg ő is ki-kihoz valamit. Láthatóan nem házimumus, szívét-lelkét adja ahhoz, amit csinál. Érezhetően megszállott. Már a konyhában is ő kalauzolt minket, azt is tőle tudjuk meg, hogy rendeléstől számítva 8 percen belül ki kell érkeznie az előételeknek, 5-6-7 percen belül a leveseknek, és 12-15 perc lehet a határa annak, hogy a főételekhez hozzájussunk.
Előételként ropogós bajai haltepertőt kóstolunk (1290 Ft), friss saláta dukál hozzá. A vöröslencse-krémleves (990 Ft) és a sütőtökkrémleves kesudióval, karamellizált tökkel (990 Ft) egyaránt sűrű, ízes, forró, ahogy kell. A húslevesben (1690 Ft) pedig jól érvényesül a szarvasgomba, ami különleges ízt ad a nedűnek. A puha lazacsteakhez (3990 Ft) kiválóan passzol a sóban sült cékla és a hollandi mártás. A grillezett struccfiléhez (4190 Ft) az édeskés mangó chutny előzékenyen társul. Lefegyverzően puha a báránymáj (2290 Ft), vajban sült hagyma és grillezett, finoman megpirult polenta a körítés. A báránygerinc libanoni fűszerekkel (4990 Ft) kissé túlsül, nem elég zaftos a hús. A marhapofa burgundi mártással, dödöllével és gombával (2990 Ft) viszont fenséges. A császármorzsa házi baracklekvárral (1090 Ft) a nagymama konyháját idézi. Vaníliafagylalt jár mellé, a meleg és a hideg elegyedik kellő harmóniában.
A Menza nyüzsgő, eleven, jókedvet árasztó, életörömet sugárzó hely.

VI., Liszt Ferenc tér 2.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor