RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. november 23., csütörtök
Kelemen, Klementina

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Jegyzet
Jó ételekhez jó idő
2017-05. szám / Bóta Gábor

Tán még nem is fordult elő, hogy a Millenárison rendezett Gourmet Fesztiválon ne lett volna túlzottan is hosszú, akár több napra kiterjedő az égi áldás, ne kaptunk volna ízelítőt hidegből, szélből. No jó, erőteljes szélből azért most is kijutott az egyik napra, meg rövid zápor is volt, de most azért nem kellett vastag pulóverben, esőkabátban dideregni, ázni, fázni, és nem kértek elnézést, ha valamelyik italba jégkockát tettek, azzal, hogy ezt melegebb napokra szánták.

Szóval mediterrán hangulatú, nyüzsgő, jó látogatottságú fesztivál volt május 18-21. között, sok lakmározó, egymással intenzíven diskuráló emberrel és két javasolt alapanyaggal, mangalicával meg eperrel. Ezekből meglehetősen sokan alkottak, de persze bármi másból is elkészíthető volt akármi.
Három nap is kint voltunk, körbe-karikába bejártuk a terepet oda-vissza rendesen, és általában a legnagyobb sort az Anyukám mondta standja előtt láttuk. Ez az Olaszországban és New Yorkban is hosszabb tapasztalatot szerzett Dudás testvérpár, Szabolcs és Szilárd által vezetett encsi vendéglő hamar országos hírnévre tett szert. Először csak Encsről és környékéről jártak oda, majd Miskolcról, Kassáról és Tokajból is, most pedig már igazán nem ritka a budapesti vendég sem. Erős olasz beütést mutat a friss, ropogós, kemencében sütött focaccia, amit vékonyra szeletelt mangalicasonkával, burratával és Szicília délkeleti részén található notói mandulával tálalnak. A kellemesen savanykás báránypájslit, azaz szalontüdőt szalvétagombóccal adják.
A többszörös séfcserén átesett, márciusban a Michelin-csillagát elvesztő Tantinál felirat is tudatja, hogy újrakezdésről van szó. Harsogóan jókedvű fiatalok fogadnak bennünket, a már eddig is ismert Szabó Ádám üzletvezető-helyettes bemutatja az új séfet, Botos Tamást, aki mindössze 25 esztendős. Érződik a lelkesedés és a lendület. A Tantira a kezdetektől jellemző volt a fantáziadúsan szép tálalás, ami úgy látszik, megmaradt, az omlós mangalicacsászárt olyan gusztusosan adjusztálják körbe retekkel, spárgával, eperrel és náluk szinte elmaradhatatlan ehető virággal, hogy az a színek orgiája, festői látvány. A LánGGuszta standjánál, ami nem vendéglőt, hanem rendezvényekre kitelepülő céget képvisel, hatalmas nyílt lángon, bükkfán sütik-füstölik a termetes lazacokat. Pazar a látvány, az illat és utánozhatatlan az íz. De hát a sült languszta, chilivel, lime-mal fűszerezve is élmény.
hirdetés

A Rosenstein család vállalkozása kihagyhatatlan a fesztiválon, mert mindig többféle újítás is előkerül. Az idén például a legendás sóletjüket rizottóval vegyítették, és ebből lett a különleges sóletrizottó, amihez bárányhús dukált, meg még salsaszósz és cheddar, guacamole, vagyis avokádókrém. A kacsamellet japán, úgynevezett teriyaki módra, szójaszószban készítették, és buggyantott tojást adtak hozzá. A masiniszta álma nevű étel pedig mangalicapofát és kanizsai dödöllét tartalmazott, aminek elkészítését a Gasztroszínpadon Pölcz Lászlóné, Irma néni be is mutatta. Az orosz fogások specialistájánál, az Arany Kaviárnál a saját tenyésztésű vágótok kaviárjával megpakolt osztrigát ettünk, mit mondjak, fenséges párosítás. Meglehetősen szép volt ez a stand, nagy, veretes csillárokkal, patinás tükörrel, függönnyel, hatalmas szamovárral. És bár most egyáltalán nem kellett fázni, stílszerűen vodkával.
A Rézkakas séfje, Bernáth Dániel a legkreatívabbak közé tartozik. Akasztói csajka néven valódi, katonák, kirándulók által használt fémcsajkában tálalt akasztói pontyból olyan igencsak markáns ízű hallevet, amibe nem tett paprikát, leginkább sáfránnyal, gyömbérrel, fokhagymával ízesítette. A zamatos húsú, bükkfán füstölt mangalicacsülökből salátával, minden egyébbel, remek burgert készített.
A veszprémi Villa Medici is a legjobb vidéki vendéglők közé tartozik, az elegáns étterem mellett van söröző része is. Amrein Csaba több mint húsz éve irányítja ott a konyhai hadműveleteket. A sűrű, mandulás zöldborsókrém-levesbe vörös tonhalat és vajhalat is tett, így az édeskés elegyedett a némileg sóssal, tökéletes harmóniában. A mangalicaszűz mellé pedig rántott mangalicapofa került, és jó ízesre pörkölődött hozzá a dödölle, amihez még uborkasaláta is járt tejfölhabbal.
Folyt persze a bor, a sör, de akár a pezsgő is, pálinkában, sőt, pálinkalikőrben sem volt hiány, estefelé már a bulihangulat is eluralkodott a fesztiválon, ahol találkoztak egymással a szakma tagjai, mind nagyobb számban jöttek az ínyencek, és sok volt az érdeklődő. A jó idő fokozta a jó hangulatot.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor