RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. szeptember 25., hétfő
Eufrozina, Kende

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Kritika
Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége - Dés Mihály: 77 pesti recept
2014-08. szám

„… a disznók hajnalban, amikor a gyilkosaik hótipróban és bakancsban osonva azt ordítják egymásnak, hogy ’halkan!’, megérzik, hogy ér­tük jönnek, hogy ez a harc lesz a végső, és e­szük ágában sincs előbújni az ólból, hiába csa­logatják őket akár lekváros kenyérrel is. Márpedig háromszázötven kiló hazai pályán lényegesen nagyobb előnnyel indul az éle­té­ért vívott harcba, mint néhány kétrét görnyedt, imbolygó részeg, három számmal nagyobb gumicsizmában”.

Ezzel a kedves, megértő évődéssel ír Bíró Zsófia, vagyis a boldog hentes felesége férjéről, a gasztronómia monomániás megszállottjáról. A könyv ugyan a valósággal való bármilyen hasonlóságot a véletlen körébe utal, a hazai sztárséf, Takács Lajos neve pedig egyszer sem szerepel a kötetben (beleértve a fülszövegeket, hátszövegeket, egye­be­ket), azért elég jól azonosíthatóan róla és az általa ez idő tájt vezetett Olimpia étterem mindennapjairól szól. Valós nevek, valós szerepek is helyet kapnak a könnyed stílusú, szellemes „regényben”: Molnár B. Tamás alakja természetesen megkerülhetetlen, de helyet kap Esterházy Péter, sőt, Pilinszky is. Nem véletlenül hangsúlyos az sem, hogy nem a hentes boldog feleségéről, hanem a boldog hentes – sokszor boldogtalan – feleségéről olvasunk, aki magányosságát, hiábavaló várakozással és vágyakozással töltő éjszakáit, hajnalait idézi meg. A kötet ugyanakkor meghitt szerelmi vallomás is, amelyből nyilvánvaló lesz, hogy az odaadó asszony teljes lemondással alárendeli életét férje hivatásának. „A várakozás minden mást kiszorít belőlem, legfőképp a gondolatokat és az öntudatot, mert a szerelem a feminizmus kerékkötője, úgyhogy az éjszakának ez a fele sem az enyém, hanem az övé, mert a rá való várakozáson kívül semmi más nem fér meg benne”. Tiszta, értelmes, nemes beszéd, de a romantikus pillanatok (hiánya) a kisebb hányadot képviseli a rövidke könyvben: sokkal nagyobb tér jut a derűvel, jó humorral megírt anekdotáknak, amelyek stilisztikájukat tekintve kicsit talán Molnár Erzsébet (szintén gasztrofeleség-újságíró) Lichthof rovatának stílusával rokonok.
Dés Mihály „gasztronómiai anyaregénye” ugyancsak egy főzőzseni közeli hozzátartozó által megírt története. Itt a főztjéről messze földön híres Sütimama életének darabkáiról és persze receptjeiről olvashatunk, csöppet sem kevésbé elfogultan megfogalmazott módon, mint Bíró Zsófia könyvében. Jegyezzük meg, hogy mindkét regényben egyfajta megkerülhetetlen állócsillagként szerepel Esterházy Péter. A nyilvánvaló generációs és szociokulturális különbségek persze egészen máshová teszik a hangsúlyokat. Dés egyfajta családregényt skiccel föl, illegális kommunistákkal, haláltáborokkal, vész­kor­szak­kal és a kádári évtizedek szelíd punnyadásával. (Amelyeket ő a maga részéről Barcelonában vagy épp Kubában senyvedett végig). A súlyosabb témák sajnos gyöngébb, sokszor erőltetett stílussal vagy akár közhelyes megfogalmazások puffogtatásával kerültek be a regényfolyamba, amelyet Sütmimama receptjei és Dés Marci illusztráció miatt jobban megéri forgatni, mint a szöveg olvasmányossága miatt. Ráadásul úgy tűnik, a szerző egyfajta terápiás céllal (is) ír, és a regényben több helyen utal rá, hogy az egyes részekből még további regényekkel tervezi megörvendeztetni minden bizonnyal széles és megértő olvasótáborát. Ahogy erre egyébként Esterházy Péter is utalni szokott, de tőle valahogy jobban várjuk, hogy tartsa a szavát. Illés Mihály

A boldog hentes felesége
Libri Kiadó
170 oldal / 2990 Ft
Kritika (5)
hirdetés


77 pesti recept
Corvina Kiadó
215 oldal / 3490 Ft
Kritika (3)



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor