RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. március 30., csütörtök
Zalán

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
„Ez egy nagyon nagy tánc…”
Szabó T. Annával a Töréstesztről
2017-01. szám / D. Magyari Imre

Szabó T. Anna első novelláskötete életünk egyik legfontosabb területéről, a másik nemmel – vagy épp a saját nemünkkel – való kapcsolatunkról szól, a vágyainkról, a vonzalmainkról, a vágyaink eltűnéséről, gyűlöletbe fordulásáról, a vonzalmaink megszűnéséről, átalakulásáról, új vágyaink és vonzalmaink keletkezéséről. A budaörsi Adler kávéházban találkoztunk.

1995-ben jelent meg az első verseskönyved, amit hat másik követett, lírai a Senki madara című meséd is. Az olvasókat meglepték a prózáid – téged is?
Sz. T. A.: Költő akartam lenni, de mindig írtam prózát. Tizenhárom éves koromtól két esztendőn át dolgoztam egy kézzel írott versesköteten, de az is egy hosszú novellával kezdődött.
Nem egy vidám könyv…
Sz. T. A.: Tényleg elég felkavaró lett, pedig engem az öröm költőjének neveznek. Nem is értem igazán, mert leginkább csak a gyerekverseim vidámak. A Törésteszt viszont semmiképp sem boldog könyv.
Eltervezted, hogy a férfi-nő kapcsolatról akarsz írni vagy erről íródtak a novellák?
Sz. T. A.: Tíz évvel ezelőtt még egy olyan novelláskötetet terveztem, ami a testről, a test díszítéséről, az ember és a ruházkodás viszonyáról szólt volna. De a gyerekeim kicsik voltak, nem jutott időm az egyéb könyveim mellett erre a munkára. Az öltözködés, a divat megjelenik a Töréstesztben, a kasmírkendőtől a csizmán át a ruhákig, a vásárlásig. Mikor elolvastam a novellákat, én is meglepődtem, mennyire egységes a tematika, ez nem tudatos. Azt szoktam mondani, ez a harag, a frusztráció könyve.
Azt tapasztalod magad körül, amit a kötet mutat, hogy többségünkben, férfiak és nők, ilyen boldogtalanok vagyunk, mint a szereplőid, vagy csupán a könyvedben nagy a zsúfoltság?
Sz. T. A.: Nem is tudom, találkoztam-e olyan párral, ahol ne merült volna fel a szakítás, ha aztán az esetek többségében nem is válnak el. Sokan rontják a saját életüket és a másikét, ha talán észre sem veszik. Vagy azért, mert kimondják, vagy azért, mert nem mondják ki az elvárásaikat. Ez egy nagyon nagy tánc… Nem rohangál a világban olyan sok boldog ember. Azt se feltétlenül mondom rájuk, hogy boldogtalanok, de marják magukat, marják egymást. Az egyikből következik a másik.
A cím a kapcsolatok törékenységére, teherbírására vonatkozik…
Sz. T. A.: És nagyon sok üveg is törik a könyvben, utólag vettem észre ezt is. Robbanótest lett volna az eredeti cím, de végül túl brutálisnak találtam. A Törésteszt kevésbé az, mert amit tesztelünk, még nem biztos, hogy törik. Fontos, hogy inkább tárgy törjön, mint ember. A törésnek van egy felszabadító eleme is. A rosszban jó van, a jóban rossz… A zsidó esküvők legboldogabb pillanatában eltörnek egy tányért, hogy soha ne feledkezzenek meg a boldogtalanságról. A törésteszt jót is hozhat. Balla Zsófiától tanultam a mondást, hogy „kis baj nagy bajt előz”.
hirdetés

Búvópatakként ott a könyvben a misztikum, az átok, a rontás.
Sz. T. A.: Én mágiának mondanám, mert a misztikum szóban nagyon ott érzem a vallást. A mágia pogány dolog. Az emberi létezésnek van egy mágikus rétege, amire olyan erdélyi írók is ráéreztek, talán a táj miatt, mint Jékely Zoltán vagy Tamási Áron. Nem irracionális, hanem természeti erők vannak bennünk, de megfeledkeztünk róluk. Ha az ember ír, ezekkel az erőkkel is szóba kell állnia. A nőkben talán még inkább ott rejlenek, mint a férfiakban, hisz a nők szülnek, olykor ordítva, szétszakadva… A „szebbik nem”, a „gyengébb nem” konstrukció, beszorítottak minket egy tizenkilencedik századi szalon sarkába meg a konyhába. A női vadság előtörése nagyon veszélyes tud lenni, de könnyen előtör, az anya és a banya közt csak egy betű a különbség. A férfivadság természetes, társadalmilag elfogadottabb.
Az erők, amikről beszélsz, nem feltétlenül pusztítóak.
Sz. T. A.: Meg kellene tanulnunk jóra használni őket. Sok kapcsolat azért megy tönkre, mert a két ember elkezd egymásra vicsorogni, és nem képes abbahagyni.
Nem olyannak látszik a világ, mint amiben fizikai és mitikus erőinket túl sok jóra használnánk.
Sz. T. A.: Aki volt már igazán szerelmes, az tudja, milyen vad erők ezek. A legcsodálatosabb és a legszörnyűbb is következhet belőlük. Ha a gyöngédség és a fegyelem nem zabolázza, akkor ebben is a féktelen önzés uralkodik. Nem bekebelezni kell egymást, hanem megölelni. Akkor nem fog beletörni senki. Ha a tüzet kézhez lehetett szoktatni, gyufásdobozba zárni, akkor ez sem lehetetlen.

Szabó T. Anna: Törésteszt
Magvető Kiadó, 2016
242 oldal / 2990 Ft

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor