RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. február 20., kedd
Aladár, Álmos

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Eltáncolt népballadák
2017-12. szám / Jónás Ágnes

Kétszáz éve született Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere, akinek balladáiban pontosan követhetők a kor és az egyéni élet párhuzamai. A jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Nemzeti Tánc­szín­ház­zal közösen mutatta be Ballare – Inspirációk Arany-balladákra című előadását november 28-án a
Várkert Bazárban. A rendhagyó, különféle táncdialektusokkal és modern elemekkel fűszerezett pro­duk­ció­ról a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistájával, a nemrégiben Junior Prima Díjjal elismert Barka Dávid­dal beszélgettünk.

Arany János a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, a ballada Shakespeare-jének is nevezik. Meglátásod szerint milyen kihívásokat rejtenek egy ennyire ismert költő műveinek a táncadaptációi, és milyen táncnyelvekre, motívumokra helyeztétek a hangsúlyt a Ballare – Inspirációk Arany-balladákra című előadásban?
B. D.: Az előadás első részében a kétszáz éve született Arany János balladái inspirálták azt a hét koreográfust, akik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes alkotói műhelyében a tánc nyelvén és a tánc eszközeivel „mondják” el gondolataikat Arany János népköltészeti ihletésű bal­la­dái­ról. Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjének rendezésében és koreográfiájában lesz látható a Híd-avatás, Zs. Vincze Zsuzsa Ágnes asszony című balladája nyomán állította színpadra A bűnt, melyben Ágnes asszony szeretőjét játszom, Sánta Gergő munkáját dicséri A honvéd özvegye című blokk, Tókos Attila a Vörös Rébéket, Appelshoffer János a Tengeri-hántást, ifj. Zsuráfszky Zoltán Az ünneprontókat, Fundák Kristóf pedig a Tetemre hívást álmodta színpadra. A két felvonásos előadás második részében Zsuráfszky Zoltán A halálra táncoltatott lány című, a magyar néptánc formanyelvével, gazdag és virtuóz eredeti táncaival, valamint drámai pil­la­na­tok­kal fűszerezett táncjátékát láthatja a nagyérdemű, melyben az egyik főszereplőt alakítom. Mindegyik népballada-feldolgozás kihívás számomra, mert egy adott blokkban számos táncnyelvet használunk, s bár alapjuk a néptáncfolklór (például gyimesi, dél-alföldi, szatmári, eszközös tánc, kalotaszegi), sok bennük a kortárs elem is. A Vörös Rébék esetében például kifejezetten hangsúlyos a modern tánc – ezekkel az elemekkel régen, még a Magyar Táncművészeti Főiskolán foglalkoztam komolyabban.

Ezúttal színészi képességeitekre is szükség van?
B. D.: Mindegyik ballada-feldolgozás a lelkiismeret drámájáról szól, erős érzelmeket és érzéseket kell közvetítenünk, tehát igenis szükség van a színészi képességeinkre.

Nemrégiben Junior Prima Díjjal ismerték el eddigi munkásságodat. Hogy emlékszel vissza a kezdetekre? Honnan datálható a néptánc iránti szereteted?
B. D.: Szülővárosomban, Komlón indult egy néptáncoktatás óvodásoknak, erre figyelt fel édesanyám. Be is íratott, de emlékszem, hogy egyszer-kétszer nem volt ínyemre a dolog, aztán persze egyre jobban megszerettem. Később édesanyám tudomására jutott az is, hogy a budapesti Táncművészeti Főiskolán felvételt hirdetnek néptánc-színházitánc tagozatra. Megpróbálkoztam a felvételivel, s onnantól kezdve, hogy megkaptam az értesítést arról, hogy felvételt nyertem, nem volt kérdés, hogy mivel szeretnék foglalkozni a jövőben, végre teljesen a magaménak éreztem ezt az utat. Minden erőmmel azon voltam, hogy bent maradhassak a főiskolán, és hogy minél több tudást szívhassak magamba a mestereimtől.
hirdetés

Bizonyára volt mit profitálnod a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél eddig eltöltött évek során is.
B. D.: Rengeteget fejlődöm az együttesnél! Zsuráfszky Zoltántól nagyon sokat lehet tanulni, a mai napig szívom magamba azt a tudást, amit ő plántál belénk. A stílusgyakorlatokon nemcsak megmutatja, hogy mit vár el tőlünk, hanem mesél a koreografálás alappilléreiről is. A saját életéből hoz példákat, s teszi mindezt azért, hogyha a jövőben megjönne a kedvünk ahhoz, hogy színpadra állítsunk egy darabot, már egy jól megalapozott tudás birtokában tegyük azt. Személyre szabott tanácsokkal, instrukciókkal látja el a szólistákat, engem is. Az a fajta mester, aki nem letud egy órát és megy tovább, hanem együtt táncol velünk, és minden egyes alkalommal bővíti az ismereteinket.

Közelednek az ünnepek, de a jól megérdemelt pihenés előtt bizonyára számos fellépés vár még az együt­tes­re, így rád is.
B. D.: A Nemzeti Színházban a Csíksomlyói passióban leszek látható Gábriel arkangyal szerepében, ezt követi a Nemzeti Táncszínházzal közös produkciónk, a gyermekeknek szóló Tündérmese, aztán a Sárkánymesével, a Csipkerózsikával, a Páva-variációkkal és a Körhintával állunk színpadra, januárban pedig a Müpában A Tenkes kapitánya című, a kuruc kor legendáit megidéző táncjátékkal lépünk fel. A jövőben is szeretnénk folytatni a Nemzeti Színházzal megkezdett közös munkát, tervben van az Egri csillagok bemutatója.






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor