RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. április 26., csütörtök
Ervin

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„A hagyomány nem beteg, nem ápolni kell, hanem éltetni”
2018-01. szám / Pavlovics Ágota

Szentendre barokk, rokokó és copf stílusban épült házaival, tekintélyes templomaival, girbegurba utcácskáival ellenállhatatlan. A szerbek, görögök, horvátok hagyományait is őrző, mediterrán hangulatú város évről évre több kulturális eseménynek ad otthont. Ide érkezni öröm, itt időzni
mámorító, itt lakni kiváltság. Azért, hogy mindez így maradjon, hogy folyamatosan az érdeklődés kö­zép­pont­já­ban legyenek, sokat tesznek a helyiek. Hogy mi mindent, arról Solymosi Helénával, az ön­kor­mány­zat kommunikációs központjának vezetőjével, a Szentendrei Kulturális Központ NKft. ügyvezetőjével be­szél­gettünk.

2015-ben nevezték ki a Kulturális Központ élére, milyen volt a kezdet, és hogy érzi magát most ebben a pozícióban?
S. H.: Megszerettem, energiát ad a város kommunikációs élete. Nem vagyok tősgyökeres szentendrei, amikor belevágtam a munkába, a „gyütt­mönt­ségemet” alázattal igyekeztem ellensúlyozni. Tudtam, a ha­gyomány kulcsszó, de azt is tudtam, a hagyomány nem beteg, nem ápol­ni kell, hanem éltetni. Amit csinálunk, nem lehet poros, nem skanzen a város, hiszen az már van nekünk, hanem élő, lüktető hely. A munkám sem One Man Show, csapat kell hozzá, a munkatársaim szakmailag és emberileg is nagyon erősek, ők a meghosszabbított ke­zeim. Amikor átgondoltam a programstruktúránkat, arra jutottam, nem kell gyökeresen újat csinálnunk, inkább mélyebbre kell ásnunk a város múltjában.

Február 3-án Városi jelmezbál lesz, miben más az önök bálja, mint a többi?
S. H.: A 18. századi purger-, azaz polgárbálokon szinte mindenki részt vett. Ezeknek a báloknak a han­gu­la­tát ötvöztük a Művésztelep régi, kötetlen jelmezbáljaival. A kapcsolatteremtésre kiváló alkalmat adó bálon minimális elvárás a szemmaszk. A programok mellett jelmezverseny is van, egyéni, páros és csoportos kategóriában. A mi bálunk nem puccos ruhákat felvonultató esemény, hanem alacsony költségvetésű jelmezbál. Ilyenkor a polgármester és a jegyző is jelmezbe bújik. Sok a csoportos jelmez, ami előzetes munkát igényel, vagyis közösségformáló erő.

Február 10-11-én tartják a Szentendrei Karnevál – Farsangfarka Fesztivált. Mit jelent a farsangfarka?
S. H.: A történelmi belvárosban rendezzük meg a Farsangfarka Fesztivált. A télbúcsúztató rendezvényen koncertek, tánc- és gyerekprogramok, vásári komédiások, álarcos-maskarás, fáklyás felvonulás várja a látogatókat. Vasárnap a Besh O droM koncertje zárja a karnevált, a téren felállított tűzkosarak, hőgombák és a fényfestés mellett. A Dumtsa utca standjai pedig gazdag gasztronómiai kínálattal várják a látogatókat, ahonnan nem hiányozhat a farsangi fánk sem.

A Budapesti Tavaszi Fesztivállal karöltve szervezik a Szentendrei Tavaszi Fesztivált. Milyen új előadásokkal készülnek?
S. H.: Harminckét éve működik a fesztivál, széles rétegek számára nyújt értékes kulturális kínálatot. Idén Bormámor címmel modern, zenés darabot mutatunk be, amelyet Hamvas Béla művei nyomán állított össze Jaross Viktória rendező-író-koreográfus, Juhász Kristóf társíróval. A Bormámor produkció első állomása annak az új koncepciónknak, mely szerint a nyári szabadtéri szezon után őszi-téli kőszínházi be­mu­ta­tók­kal is szélesítjük műsorkínálatunkat. A Bormámor zeneszerzője Szirtes Edina Mókus és Fekete János Jammal. Lesz egy közös produkciónk a Rózsavölgyi Szalonnal is, Florian Zeller kortárs francia regény- és drámaíró Kulisszák mögött című darabjának magyarországi bemutatója is Szentendrén lesz, utána kerül a fővárosba. A kapuzárási pánikról szóló darab szereplői Kardos Róbert, Spolarics Andrea, Sztarenki Dóra, Vasvári Csaba, a rendező Ördög Tamás.
hirdetés


Ha színház, akkor kézenfekvő a kérdés, a Szentendrei Teátrum mivel rukkol elő?
S. H.: A Teátrum a szívem csücske, Vasvári Csaba színházigazgató igen sok újdonsággal kényezteti a szent­end­rei színházlátogatókat. A szezonindító darab, az Orlai Produkciós Irodával közösen, a Becéző szavak lesz. Folytatjuk Lengyel Nagy Anna Élet.történetek.hu sorozatát. Tavaly ismét volt ope­ra­be­mu­tatónk is, A sevillai borbély, ami nemcsak komoly szakmai sikerrel került bemutatásra, hanem a 25 évvel ezelőtti legendás előadás újragondolása. A folytatás egy vígopera, a Figaro házassága lesz, amit ter­mé­sze­tesen koprodukciós partnerekkel fogunk színre vinni.

Figyelemfelkeltő címe van új programjuknak: Pestisűző ramazuri. Mit fed a cím?
S. H.: Meghökkentő a cím, de az a célunk, hogy arra irányítsuk a figyelmet, ami Szentendre egyedisége. A Fő tér közepén áll a jól ismert kereszt, amit kalmár keresztnek is hívnak, mert 1763-ban a Szerb Ke­res­ke­dő Társaság állítatta, de pestis keresztként is ismerik, hiszen hálából állították, mert a pestisjárvány elkerülte a várost. A városi legenda szerint a kereszt alá van eltemetve fejjel lefelé az az egyetlen fiatal lány, aki áldozatul esett a járványnak. A Pestisűző ramazurin körbejárjuk a legendás történetet, a túlpartról érkezik majd a halál, körbetáncolja a keresztet, majd jönnek az életet szimbolizáló táncosok, akik táncos vigassággal elűzik a halált.

Szentendre a kortárs képzőművészet otthona is, sok művész él a városban, akik még a szokásosnál is intenzívebben vannak jelen a Szentendre Éjjel-nappal Nyitva Fesztiválon.
S. H.: Az immár 12 éves fesztiválra szinte az egész város megmozdul, az utóbbin 85 program volt 33 helyszínen. Tavaly 30 festő vett részt a fesztiválon, és volt olyan civil kezdeményezés is, hogy a kortárs művész munkái 2 órán át ingyenesen voltak láthatók. Új elem a Házak, udvarok, házigazdák Szentendrén elnevezésű programunk, melynek keretében a helybeliek szélesre tárják házaik, galériáik, műhelyeik és üzleteik ajtaját, hogy a vendégek megismerhessék azokat és persze őket, hogyan élnek és mihez is értenek. Ebben a három napban elleshetik a hamisítatlan szentendreiség titkát.

Újabban mintha a bor nagyobb hangsúlyt kapna, mint korábban.
S. H.: Azt gondoljuk, hogy a bor többet érdemel. Szentendrén nagy hagyománya volt a borkultúrának, az 1880-as évek filoxérajárványáig híres volt a kadarkájáról. Amikor a járvány kipusztította a szőlőtőkéket, a helyükre gyümölcsfákat telepítettek. Az egykori bortermelés nyomait őrzi a belváros több mint tíz kilométer hosszú pincerendszere, amelynek egyes részei ma is látogathatók. Célunk a szőlő visszatelepítése, a borvidék visszaépítése. De ne várjanak addig, amíg az új telepítés termőre fordul. Látogassanak el hozzánk mielőbb, szeretettel várjuk önöket!


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor