Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Kalandozás az önpusztítás bugyraiban
2019-02. szám / Jónás Ágnes

A magányos, öntörvényű és hedonista költő életének epizódjait veszi sorra Bertolt Brecht Baal című drámája, mely március 1-jén debütál a Pesti Színházban Horváth Csaba rendezésében. A
művészettel, önpusztítással és szerelemmel átitatott előadásról, a főhős dilemmáiról, cselekedeteinek mozgatórugóiról a főszereplő Wunderlich Józseffel beszélgettünk.

Brecht-darabot eljátszani mindig nagy kihívás, különösen igaz ez a Baalra, amit a legenda szerint a szerző négy nap alatt, tizennyolc évesen, fogadásból vetett papírra, s művét élete végéig tökéletesítgette. Úgy vélem, minden kornak megvannak a maga Baaljai, éppen ezért lehet minden korban érvényes ez az alkotás.
W. J.: Baal tettei erkölcsileg megkérdőjelezhetők, de színészként az a feladatom, hogy megtaláljam az igazságát, hogy aztán a nézők meg­ért­hes­sék a mozgatórugóit. Baal vonzereje talán pont a meg nem felelésben rejlik, és abban, hogy bizonyos hibákat – akarata ellenére – újra és újra elkövet. Ezek azok a tulajdonságai, amelyek megléte miatt könnyen lehet vele azonosulni, hiszen mindannyian hibázunk. A ka­rakte­rem magányos, lázadó, senkinek megfelelni nem szándékozó, nőcsábász költő, aki használja és kihasználja a környezetében élőket. Szembemegy a társadalmi konvenciókkal, nem tűri, ha a környezetében valaki hazudik – az ő sajátos igazságérzete ezt nem tolerálja. Rendkívül egyenes ember, sosem hízeleg, néha kegyetlenül is őszinte, még önmagával is. Nem fél kimondani a véleményét, még akkor sem, ha benne van a pakliban, hogy ki­kö­zösítik.

Bátorságot mindenesetre lehet tőle tanulni, ugyanis a legtöbb ember fél kilógni a sorból, fél vállalni a vé­le­mé­nyét, a gondolatait, mert attól tart, hogy azok ütközhetnek irányzatokkal, mások véleményével, tren­dekkel.
W. J.: Baal nem törődik a következményekkel, magasról tesz a közösség véleményére, nem is akar senkivel együttműködni. A saját nyers stílusában mondja meg a maga igazát, lesz, ami lesz alapon.

Te hogy állsz a szókimondással?
W. J.: Mögöttem mindennap egy csapat áll, amelynek tagjaiért felelősséggel tartozom, tehát ha valami nem tetszik, vagy ha valamivel nem értek egyet, nem veszíthetem el a fejemet. Ha túlságosan kritikus vagy kegyetlenül őszinte lennék, az nem lenne építő jellegű. Ha problémám van valakivel, akkor igyekszem négyszemközt, megfelelő időben és stílusban tisztázni a nézeteltéréseket.
hirdetés

Horváth Csaba rendezése mennyire marad hű a brechti hagyományokhoz? Gondolok itt az elidegenítő effektusokra, stilizálásra, absztrahálásra.
W. J.: Szerintem ezt a darabot reális terekben nemigen lehet megcsinálni. A tér, amiben játszunk, absztrakt, a színészek teste is úgy kell működjön e térben, hogy az majdnem minden esetben absztrakciókra adjon lehetőséget, de közben erős gondolatokat és érzelmeket is kell, hogy közvetítsünk egymás és a nézők felé. Horváth Csaba rendező-koreográfus a zene, a tánc és a mozgás nyelvén szólítja meg a közönséget, a testek nyelvén képes beszéltetni minket, színészeket. A szöveg és a mozgás együtt erősíti a főhős kétségbeesését, önpusztítását, a felülről belógatott díszletelemek, melyeken folyamatosan mozgunk (fel- és lemászunk, hintázunk), csak még jobban aláhúzzák Baal lázadását, botlásait, fele­mel­kedéseit.

A Baalon kívül még kilenc darabban játszol a Vígszínházban, ráadásul A félkegyelműben nemcsak színészként jegyeznek, de te felelsz az előadás hangdizájnjáért is: looperrel adsz varázslatos-fájdalmas zenei univerzumot az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte előadáshoz. Hogyan képzeljük el a zenei alkotói folyamatot?
W. J.: A looper tulajdonképpen egy pedál, amelynek segítségével élőben készíthető zenei alap. A rendező ifj. Vidnyánszky Attila hozott zenéket, én azokból kiindulva improvizáltam a próbákon. Igyekeztem hangulatokat visszaadni, pontosabban hangokkal átadni Dosztojevszkij költői leírásait. Volt, hogy lihegéssel imitáltam vonat hangját, hegedűjátékkal érzékeltettem Miskin herceg epilepsziás rohamát, hogy a nézők közelebb kerülhessenek ahhoz a furcsa-eksztatikus érzéshez, ami az ő lelkében lejátszódik egy villanásnyi idő alatt. Bízom abban, hogy Baal „haláltánca” is erőteljesen beszippantja a közönséget.





vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor