Interjú
„Alkotás közben folyamatos a belső nyugtalanság bennem”
2021-03. szám / Pavlovics Ágota
Hajdu Tibor a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai színművész szakán Börcsök Enikő és Zsótér Sándor osztályában végzett 2019-ben. Oroszlánkörmeit az Ódry Színpadon, a Radnóti Színházban és a székesfehérvári Vörösmarty Színházban élesítette, napjainkban pedig a salgótarjáni
Zenthe Ferenc Színház társulatának színművésze. Végül, de nem utolsósorban fiatal kora ellenére hosszú évek óta szoros szálak fűzik a Karinthy Színházhoz. A televíziónézők a 200 első randi és a Doktor Balaton című napi sorozatokból is ismerhetik. A szikrázóan tehetséges, különleges orgánumú Hajdu Tibor ismét a Karinthy Színházzal bizonyíthat, a most készülő Frici és Aranka – A Karinthyak 100 éve című tv-filmben Kosztolányi Dezső szerepét játssza. Hajdu Tiborral nem csak erről a több szempontból fontos szerepéről beszélgettünk.
Azon szerencsések közé tartozik, akik a Színművészeti Egyetemen Börcsök Enikő és Zsótér Sándor osztályába jártak. Milyen volt tőlük tanulni?
H. T.: Roppant kiváltságos helyzetben éreztem magam, amikor kiderült, hogy kettejük osztályába fogok járni. Tudatosan készültem erre, szándékosan akkor jelentkeztem az egyetemre, amikor Sándor indított osztályt. Zsótér Sándor az én ízlésvilágomban a három legjobb magyar rendező között van, Börcsök Enikőt pedig a három legjobb színésznő között tartottam számon. Sándor szigorú apafigura volt, sok legenda keringett róla, de nekem éppen ő kellett ahhoz, hogy olyan alázattal törekedjek művelni a szakmám, ahogyan tőle láttam. Ő egy ereje teljében lévő művész, aki a szakma minden szegmensét próbálta megmutatni nekünk.
Nem rémült meg, amikor a felvételin Zsótér Sándor azt mondta, „de jó, magának is olyan disznó szeme van, mint nekem!”?
H. T.: Ezt dicséretnek vettem. Ő nagyon szuggesztív módon bánik vele. Akkor én is? (nevet)
A fájdalmasan fiatalon elment Börcsök Enikőhöz mi minden köti?
H. T.: Szoros kapcsolat volt közöttünk. Az egyik egyetemi vizsgánk a Mágnás Miska volt. Miskát játszottam. Ő rendezte. Veszprémben az utolsó rendezésében, a Pillangóban Darabos Jóska szerepét játszottam. Ezek a dolgok elmondják, hogy milyen fontos szerepe volt Encinek az életemben. Gyakorlatilag kikerülhetetlen volt. Az a két fogalom, hogy Börcsi és halál, nekem még nem álltak össze a fejemben. Két percre laktunk egymástól. Mindennap elmegyek ott.
Több színházban töltötte a gyakorlati idejét, sőt már az egyetem előtt is dolgozott színházban. Milyen útravalót kapott Székesfehérváron, Veszprémben, a Radnóti vagy a Karinthy Színházban? | hirdetés
 |
|
H. T.: Nem hiszek abban, hogy egy helytől lesz más az ember sorsa, gondolkodása vagy dolgokhoz való hozzáállása. A Radnótiban egy színpadon állhattam Csomós Marival. Őt nézni próbán vagy előadás közben leírhatatlan érzés. Fehérváron ugyanígy látom Kuna Károlyt. Iszonyatosan nagy kaliberű színész, nem mellékesen Zsótér fedezte őt fel Miskolcon. Ami pedig a Karinthy Színházat illeti, a kelenföldi pampák számomra otthonos táj. Már az egyetem előtt játszhattam náluk, Karinthy Mártont Marcinak szólíthattam, és hét évvel ezelőtt dedikálta nekem egy közös premierünkön Ördöggörcs című könyvét. Ehhez a színházhoz szép emlékek kötnek, ha ma belépek, ugyanazokat az embereket találom ott, akikkel évekkel ezelőtt megismerkedtem, és ugyanolyan szívélyes a fogadtatás, mint amilyen annak idején volt.
Frici és Aranka – A Karinthyak 100 éve címmel tv-film készül. Mit tudhatunk róla?
H. T.: Fontosnak tartom, hogy készüljenek a magyar irodalom legnagyobb alakjait bemutató alkotások. Jelen esetben a Karinthy Frigyes és Böhm Aranka legendás szerelméről készülő filmről van szó. A filmben Karinthy írótársai, feleségeik és szerelmeik élete is megelevenedik. A tv-film a Karinthy Színház és a Sanzonfilm Kft. együttműködésében, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készül.
A Karinthy házaspár szerelme legendás, ahogy Kosztolányi Dezső ás Karinthy Frigyes barátsága is az, városszerte idézett ugratásaik, játékaik ma is lenyűgözőek. Ön Kosztolányi szerepet játssza, milyennek látja őt?
H. T.: A legelső sminkpróbán, amikor felöltöztettek és a hajamat is hozzá igazították az elképzeléshez, majd az arcom mellé tették Kosztolányi portréját, magam is meglepődtem, mert hajmeresztő volt a hasonlóság. Kosztolányi nem élt felhőtlen életet, sokat vívódott, és alkotás közben folyamatos a belső nyugtalanság bennem is. Viszonylag sok Kosztolányi-művet olvastam már életem során. Ebből próbálok valamiféle képet összerakni róla, valamint az életrajzi dolgait bújom. A rendezővel, Tóth Tamással még nem dolgoztam, de a szereplők között sok emberrel voltunk már egymás partnerei színpadon vagy kamerák előtt. Balázs Andival legelőször a Karinthy Színházban találkoztam 8 évvel ezelőtt. Bölkény Balázs, Tenki Dalma, Mészáros Martin, Ladányi Júlia pályatársaim. Bakos-Kiss Gábor pedig egyike a legfontosabb szereplőknek az eddigi életemből. „A Bátyám”. A színészgárda kiváló. Minden erőnkkel törekszünk arra, hogy a film méltó legyen azokhoz, akikről szól.
Apropo pályatársak. Az egyetem után a salgótarjáni Zenthe Ferenc Szinházat választotta, hogy érzi magát a társulatban?
H. T.: Ez az első színház, ahol társulati tag vagyok. Kedvesek és lelkiismeretesek a színház tagjai és dolgozói, de a járvány miatt nem tudtuk megmutatni valódi elképzeléseinket. Ha csak a felét megvalósítja a színház annak, amit tervezett, már büszkék lehetünk. Engem lekötnének a szerepeim, de szenvedek, mert kis túlzással egy éve nem álltam színpadon. A szinkron legalább abban segít, hogy karbantartsam a beszédkészségemet. Nyitott vagyok minden olyan szerepre, ami számomra kihívás, minden érdekel, amivel fejleszthetem a tudásom és tapasztaltabb leszek tőle.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
