Interjú A kultúra bűvöletében a Belváros közepén 2021-11. szám / Pavlovics Ágota
2012-ben a Magyar Költészet Napján nyitotta meg patinás kapuját Budapest békebeli hangulatot árasztó kulturális találkozóhelye, a Rózsavölgyi Szalon Arts & Café. A finom és elegáns tér esténként Thália szentélyévé változik, a kerek asztalkákat színházrajongók ülik körül. Az évad bemutatóiról, közelgő kerek születésnapjukról és arról, hogy elismerten zöld a Rózsavölgyi, a jelentős fesztiváligazgatói és kulturális menedzseri múlttal rendelkező Zimányi Zsófiával, a Rózsavölgyi megálmodójával, művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Hogy indult az évad, mennyire hagyott nyomot a pandémia a Rózsavölgyin?
Z. Zs.: Nézőink szerencsére gyorsan visszatértek, és előnyünkre vált, hogy nálunk asztalok körül ülnek, s a nézőteret természetes módon tudjuk szellőztetni. Öt premierünk – Churchill és Garbo, Intim vallomások, Keresztül-kasul, Az elnök szabadsága, El kell mondanom – maradt el a pandémia idején, ezeket 2021 nyarától folyamatosan pótoltuk. Óriási iramot diktáltunk. Tehát bár már hetekkel ezelőtt elindult ez a színházi szezonunk is, mégis csak október 26-án érkeztünk egy olyan mű bemutatásához, amelyet eredetileg is a 2021/22-es évadra terveztünk: ez A hatodik napon.
Szakonyi Károly A hatodik napon című darabja érthetetlen módon 40 évig téli álmát aludta, hogy találtak rá?
Z. Zs.: A Szalon indulásakor elhatároztam, hogy olyan darabokat tűzünk műsorra, amelyek értéket képviselnek a magyar és külföldi irodalomban, s amelyeket még nem mutattak be, vagy színpadi változatban még nem kerültek színre Magyarországon. Kivételek mindig akadnak – kivételes helyzetekben. Ilyen A hatodik napon Szakonyi Károlytól. Ősbemutatója a Madách Színházban volt, azóta nem játszották, pedig remek. Úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy a Kossuth-díjas író előtt 90. születésnapján ezzel a bemutatóval tisztelegjünk. A darabot 1978-ban írta, érvényességéből azonban mit sem veszített. Elkapott valamit az emberi lélekből, mindenki ráismer a szereplőkben valamelyik családtagjára, csak éppen magára nem. A mester kérése az volt, hogy fiatal rendező állítsa színpadra a darabját, ezért Dicső Dánielre esett a választásunk. Nálunk szokatlan, hogy ilyen sok szereplős legyen egy darab, hatan játsszák: Szacsvay László, Járó Zsuzsa, Karalyos Gábor, Alberti Zsófi, Mertz Tibor és Mohai Tamás.
Örömmel láttam, hogy a következő bemutatójuk egyik főszereplője a káprázatos Danis Lídia.
Z. Zs.: Szerencsére egyeztetni is tudtuk. Játszótársa Schmied Zoltán lesz, a rendező pedig itt is Dicső Dániel, aki nemzedékének egyik legtehetségesebb alkotója. David Eldridge Kezdet című darabja nagyon mai téma, azt mutatja meg, hogy a negyvenesek is lehetnek olyan elveszettek, mint a náluk jóval fiatalabbak vagy az idősek. Az angol kortárs szerző darabját pár éve óriási sikerrel mutatták be a londoni Royal National Theatre-ben. A mi előadásunk magyarországi bemutató. | hirdetés
|
|
Ujj Mészáros Károly neve új a Rózsavölgyiben, Lucy Kirkwood Gyerekeink című darabját fogja rendezni.
Z. Zs.: Szerintem a színháznak az is feladata, hogy társadalmi kérdésekkel, a világ minket érintő változásaival foglalkozzon. A szerzőnek a klímaválság következményeivel kapcsolatos darabját 2-3 évvel ezelőtt olvastam, tetszett, de annyira megrázó víziónak találtam, hogy félretettem. Kerestem a témában egy másik darabot, megmutattam Ujj Mészáros Károlynak, mert azt gondoltam, hogy olyan remekül megcsinálta a Liza, a rókatündért, hogy jól fog állni a darabnak, ha ő rendezi. Károly azt válaszolta, van egy másik ötlete, majd átküldte nekem a Gyerekeinket. A kör bezárult. Ezt rendezi. A magyarországi bemutató szereplői Hegedűs D. Géza, Egri Márta és Kiss Mari.
Következő premierjük is magyarországi bemutató, Peter Quilter Behavazva című drámája.
Z. Zs.: Peter Quilter az Egyesült Királyság egyik legkeresettebb kortárs alkotója. Műveit a világ több mint 40 országában játsszák. A darabot 2020 tavaszán írta, a pandémia idején, de nem arról szól, hanem a bezártságról. Az ő hősei a hóvihar miatt vannak összezárva. A Behavazva szellemes és érzelmes darab két nagyon különböző emberről, akik próbálják nem megőrjíteni egymást, miközben lassan engednek az érzelmeiknek. A darabot Őze Áron rendezi, felkért szereplőivel most egyeztetünk.
2022. április 11-én a Költészet Napján ünneplik tízedik születésnapjukat. A Szalon életre hívása az Ön ötlete volt, milyen ambíciókkal vágott bele? Hogyan ünneplik a kerek évfordulót?
Z. Zs.: Az alapításkor eredetileg úgy gondoltam, hogy zenés műsorok, könyvbemutatók lesznek itt, Esterházy Péter olvasott fel, Miklósa Erika énekelt. De már az első bemutatónk, az Anna Gavalda regényéből készült Szerettem őt megmutatta, hogy a színház az, ami itt igazából otthonra talál. Általában én keresem a darabokat, sokszor 100-150 művet is elolvasok, amiből 3-4-et alkalmasat találok. Színvonalasan szórakoztató, de mindig művészi igényű előadásokat mutatunk be. Büszke vagyok arra, hogy a művészek – nagy nevek, fiatalok, pályakezdők – nagyon szeretnek itt játszani, és rendre vissza is térnek hozzánk. Egyébként a törzsközönségünk igényli a komolyabb darabokat is. Jó példa erre Mark St. Germain Az utolsó óra című darabja, amelynek középpontjában Freud és egy fiatal tudós párbeszéde áll, Alföldi Róbert és Jordán Tamás a szereplők, és hamarosan a 260. előadásánál tart. A 10. születésnapunkat egy egész héten át tartó fesztivállal fogjuk megünnepelni. Már tervezzük a programot, különleges lesz, mint a Rózsavölgyi Szalon maga.
Most zajlik Glasgow-ban az ENSZ klímavédelmi csúcstalálkozója, amire az előadók 400 magánrepülőgéppel érkeztek. Önök hogy lettek zöldek?
Z. Zs.: Őze Áron hatására indultunk el és járunk következetesen ezen az úton, akcióinkról értesítettük a Broadway Green Alliance-t (a New York-i Broadwayn működő színházak zöld, környezetvédelmi szövetsége), akik levelében fejezték ki: fontosnak tartják és támogatják, hogy elköteleztük magunkat a környezetbarát szemlélet mellett. A Rózsavölgyi Szalon Közép-Kelet-Európában egyedüliként büszkélkedhet ezzel az elismeréssel.
|
vissza |
|
| |