Impresszum | Előfizetés  
  2024. június 13., csütörtök
Antal, Anett

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Világhírű együttesekkel várja a közönséget a Budapest Táncfesztivál
2023-03. szám / Tompos Vince

Ertl Péter 2023 januárjában kezdte meg harmadik igazgatói ciklusát a Nemzeti Táncszínház élén. Az általa vezetett intézmény is csatlakozik a 2023. április 1. és július 1. között Magyarországon megrendezendő 10. Nemzetközi Színházi Olimpiához. A jubileumi színházi fesztivál nemzetközi
táncelőadásai egyben a hazai legnagyobb táncünnep, a Budapest Táncfesztivál programjai is lesznek, ahol neves külföldi táncegyüttesekkel, jubiláló magyar művészekkel, sőt a hazai közönség kedvenceivel is talál­koz­hat a közönség.

A Budapest Táncfesztivál során minden évben izgalmas külföldi előa­dá­so­­kat tekinthet meg a közönség a Nemzeti Táncszínházban. Idén milyen produkciókra számíthat a tánckedvelő publikum?
E. P.: A Nemzeti Táncszínház megszületése óta szervezi fesztiválját, 2011 óta Budapest Táncfesztivál néven, amelyet a Tánc világnapja köré időzítünk. Erre a fesztiválra természetesen idén is hívunk külföldi társu­latokat, akik egyébként évközben is sűrűn megfordulnak nálunk. Ebben az évben a kortárs táncvilág együttesei közül az olasz táncélet egyik jelentős szereplőjét, az Aterballetto társulatát és az izraeli táncmű­vé­szet nagykövetét, a Vertigo Dance Companyt látjuk vendégül a jubileumi színházi eseménysorozaton. Az olasz társulat különleges, két koreo­grá­fus által megvalósított, YELED / SHOOT ME című előadásával érkezik hozzánk a Színházi Olimpia keretében. Az előadást 2022 áprilisában mutatták be az együttes székhelyén, Reggio Emilia városában, és egy évvel később, április 27-én és 28-án debütál Magyarországon a Nemzeti Táncszínházban. Az izraeli Eyal Dadon koreográfus YELED című munkája az Aterballetto tizenhat táncosának tolmácsolásában egy különleges utazásra invitálja a nézőt a gyermeki egzotikum világába, melyet a pozitivitás és a fiatalos életszemlélet jellemez. A darab már címében is utal erre, hiszen héberül gyermeket jelent, és az ősi ártatlanság elvesztését kutatja. Az előadás második felében az olasz Diego Tortelli koreográfiája látható SHOOT ME címmel, melyben a zene és a tánc egy fantáziadús és érzelmekkel teli darabban egyesül. A koreográfia egyedi hangzásáról a Spiritualized angol rockegyüttes zenéje és néhány Jim Morrison-hangfelvétel gondoskodik. Május 1-én és 2-án pedig Izrael egyik legismertebb táncegyüttesét, a Vertigo Dance Companyt látjuk vendégül. A nemrég a New York-i Baryshnikov Arts Centerben fellépő, világszerte elismert társulat 2014-ben már szerepelt nálunk a Várszínházban, most Noa Wertheim Pardes című új alkotásával érkezik Budapestre, amit a pandémia okozta bezártság hívott életre. Az előadásuk címe egyébként óperzsa eredetű, és fákkal teli kertet jelent, melyet később számos más nyelv is átvett: ebből származik a Paradicsom neve. Az előadás zenéjét Itamar Doari, a nemzetközi hírű ütőhangszeres művész szerezte.



A hazai társulatok közül ebben az évben kikre számíthatunk?
E. P.: A Szegedi Kortárs Balett pár nappal a szegedi bemutató után Juronics Tamás Kossuth-díjas koreográfus közreműködésével a Lear királyt hozza el a Nemzeti Táncszínház Nagytermébe. A másik budapesti bemutató pedig – szintén ezen a helyszínen – a Novák Péter rendezésében megvalósuló Varázs­fu­rulya lesz. Mindkét előadás egyedi és különleges hangulatú produkciót ígér. A Budapest Táncfesztivál programjai között szerepel még a Feledi Project Car(wo)Men című darabjának bemutatója, továbbá Nemes Zsófia és a PR-Evolution Dance Company Csongor és Tünde című előadásának premierje, valamint a Siker kapujában című kezdeményezésünk is. Utóbbi esemény keretében fiatal tehetségek bemutatkozására nyújtunk lehetőséget – Safranka-Peti Zsófia és Halász Gábor produkciói izgalmas programnak ígérkeznek. Zsófia számtalan nemzetközi versenyen nyert már komoly díjakat, Halász Gábor Frenák Pállal dolgozott zeneszerzőként, de önálló alkotásait is láthattuk már, és táncosként is különleges egyéniség. Számukra szeretnénk a fesztivál keretében lehetőséget adni, és a cím is azt sugallja: sokat várunk tőlük még, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A Táncfesztivál kiemelt programja a Magyar Táncművészek Szövetségének Gálája, ahol minden évben átadjuk a szakmai díjakat. Az eseménysorozat zárásaként az itt bejelentett „Évad alkotójának” produkciója lesz láható a Nagyteremben.

Igazi unikumnak számít, hogy a Budapest Táncfesztivál során a közönség a kulisszák mögé is bete­kinthet…
E. P.: Valóban tervezünk pódiumbeszélgetést és közönségtalálkozót mindkét külföldi társulat esetében, ame­lyek során a közönség közelebbről megismerkedhet az előadás alkotóival, az együttes menedzs­mentjével, táncosaival. Mindkét társulattal szeretnénk mesterkurzust is tartani, ezzel lehetőséget teremtve a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak egy olyan workshopon való részvételre, amely nagyban gaz­da­gíthatja mozgásvilágukat.

Milyen tapasztalataik vannak, a fesztivál ideje alatt számíthatnak a külföldi színházlátogatók érdeklődésére is?
E. P.: A fesztivál alatt természetesen fokozódik a külföldiek jelenléte, akik egyébként is látogatják az előadásainkat. Több olyan fesztiváligazgatóról tudunk, aki azért jön el, hogy képbe kerüljön az előadásokkal. Ez számunkra is jól jön, vagyis nekünk is jó, hogy ápoljuk, mélyítsük a kapcsolatainkat. És persze szívesen jön el mindenki a saját országának az együttesét megnézni: például a flamenco előadásokra mindig sok spanyol vendég érkezik.
hirdetés

A Táncszínház elődjét, a Galambos Tibor és Török Jolán vezette Táncfórumot 1982-ben hívták életre. Szakmailag hogyan tudná összehasonlítani azt a korszakot a jelenlegivel?
E. P.: Az egyik legfontosabb különbség az, hogy annak idején a Táncfórum nem rendelkezett saját hely­szín­nel – lényegében egy szervezőiroda volt, hiszen minden előadásra meg kellett keresni a helyszíneket, amiket aztán ki is kellett bérelni. Ez a szakmai munka roppant serkentőleg hatott az akkori táncéletre, hiszen szervezetten, jól pozícionáltan, időpontokra széthúzva jelentek meg a táncelőadások. A nagy fejlődés 2001-ben indult, amikor kőszínházi rangra emelkedett a Nemzeti Táncszínház. Ezt követően, a 2019-ben átadott, új épületünk kialakításánál már a Nemzeti Táncszínház szakemberei is belefolyhattak a tervezés munkálataiba, így számos nélkülözhetetlen táncszakmai megoldás születhetett. Ez egy zseniális helyzetet eredményezett, mivel így dedikáltan egy olyan helyszín valósulhatott meg, amely képes kifejezetten a tánc igényeit kiszolgálni.

Több mint négy éve annak, hogy a Millenárisra költözött a Nemzeti Táncszínház. Mik a tapasztalatok, illetve milyen visszajelzések érkeztek az új helyszínt illetően?
E. P.: A nézők és a magyarországi fellépők visszajelzései is fantasztikusak. Sőt, a Budapest Táncfesztiválra érkező külföldi társulatok is el vannak ragadtatva, nemcsak a beépített színpadtechnikai, szcenikai esz­kö­zöktől, hanem a stábunktól is.

A kétévente megrendezendő Düsseldorfi Nemzetközi Táncvásárra legutóbb 2022-ban került sor. Hogyan, milyen úton tudnak kapcsolódni a nemzetközi táncvilág szereplőivel?
E. P.: Amikor csak tehetjük, ellátogatunk külföldre; utoljára Koreában, Düsseldorfban, Izraelben jártunk. A Düsseldorfi Táncvásáron 2006 óta erősödik a magyar táncegyüttesek kapcsolatrendszere és nemzetközi ismertsége. A koronavírusjárvány ideje alatt nehézkesebbé vált a nemzetközi események szervezése, ezért a covid alatt főként online események voltak, de most talán újra beindulnak a hagyományos, élő programok.

Milyen hosszú távú tervei vannak a Nemzeti Táncszínháznak?
E. P.: Egyik legfontosabb célunk, hogy mielőbb kijöjjünk az elmúlt időszak rezsiáremelkedés okozta ledermedéséből, amire reméljük, hogy minden feltétel adott lesz. További céljaink között szerepel, hogy minél több vidéki kőszínházzal együttműködve koprodukciós előadásokat mutassunk be. Komoly külde­té­sünk, hogy a vidéki közönséghez is eljussanak a minőségi, egyetemes magyar táncművészet értékei. Figyelemmel kísérjük a kulturális szcéna történéseit is, és növekvő aggodalommal tölt el minket a független szféra egyre kilátástalanabb helyzete, a nagy múltú, meghatározó társulatok megszűnése.





vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor