RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2023. június 10., szombat
Margit, Gréta

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Válogatás a 9. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) programjából
2023-04. szám

A 10. Színházi Olimpia gerincét az április 1-től július 1-ig tartó 9. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) közel negyven előadása adja, ezekből szemezgettünk.

Hajtsad ekédet a holtak csontjain át
Ökoregény, metafizikai krimi vagy ahogy a The Guardian nevezi: „egzisztenciális thriller”? Nehéz eldönteni, hová sorolható a Nobel-díjas lengyel írónő Olga Tokarczuk műve, amelynek különleges adaptációját a londoni Complicité társulatának előadásában láthatja a MITEM közönsége. Természetfilozófiai és morális kérdések keverednek benne a költészet szókimondó szépségével és egy csipetnyi misztikummal fűszerezve – ez az egészen eredeti elegy egy sajátos nyomozáson, egy bűnügyi történeten keresztül ragadja magával a regény olvasóját, a Simon McBurney rendezte színpadi változat pedig erre alapozva egy lenyűgöző audiovizuális élménnyel ajándékozza meg a nézőt. Az egészen friss, decemberben bemutatott produkcióról máris szuperlatívuszokban írnak a nemzetközi sajtóban, dicsérik az innovatív adaptációt, a mesteri technikai kivitelezést, a fizikai színházi megoldásokat vagy akár azt is, ahogy a rendkívül komoly társadalompolitikai üzenetet humorral tálalják az alkotók. A több intézmény koprodukciójában készült előadás Európa rangos színházai és fesztiválhelyszínei között: a londoni Barbican és a németországi Ruhrfestspiele után, a bécsi Wiener Festwochen és az amsterdami Holland Festival, valamint a párizsi Odéon előtt ejti útba Budapestet, hogy a MITEM közönségének is felejthetetlen élményt nyújtson.
Nemzeti Színház, május 16-17., 19h


A megesett hercegnő története
Szenvedélyről, gyűlöletről, szerelemről, gyilkosságról, bosszúról, bukásról és felemelkedésről szól Szakura, a megesett hercegnő története. Az európai ember számára egzotikusnak számító japán kultúrában talán még sincs minden másképp, mint nálunk? A román nagymester, Silviu Purcărete ebben a tradicionális kabuki-történetben Shakespeare-rokonságot pillantott meg, tragédia és komédia keverékét, s ebből kiindulva alkotta meg sajátos színpadi vízióját, amely a japán ítészek szerint „a kelet-európai érzékenység és a japán szellem tökéletes harmóniáját mutatta be”. Az alkotó ugyanis a hagyományos japán színjátékforma, a kabuki és az európai színjátszás eszköztárának vegyítésével teremt egyszerre szürreális, hátborzongató, komikus és bájos színpadi univerzumot, amely egyúttal párbeszédet is létrehoz a kultúrák között. Teszi mindezt a rá jellemző varázslatos játékossággal, a férfiak nőket, a nők férfiakat játszanak, vizuális utalások tárházát vonultatja föl, filmes technikákkal zsonglőrködik a színpadon. „Ez Silviu Purcărete legjátékosabb, legintelligensebb humorú és leggazdagabb előadása.” – írja egy román kritikusa. Eljött az ideje, hogy a 2018-as nagyszebeni bemutató óta Brüsszelben és Tokióban is nagy sikerrel játszott produkcióban most a budapesti MITEM közönsége is felfedezze, milyen az európai színházi zsenialitás költői főhajtása a japán klasszikus előtt.
Eiffel Műhelyház, május 18-19., 19h


Az élet álom
Vajon valóságos-e mindaz, amit megélünk, vagy szemfényvesztő káprázat csupán? A „spanyol Hamlet”, vagyis Pedro Calderón de la Barca Az élet álom című drámája olyan alapkérdést feszeget, amit talán csak virtuális századunkban érthetünk meg igazán. Egy 17. századi fordulatos Mátrix-történetet láthatunk a londoni Cheek by Jowl társulat első spanyol nyelvű produkciójában, Declan Donnellan frenetikus rendezésében. Meglepetések hullámvasútja – írják a kritikusok az előadásról, nem fukarkodva a jelzőkkel: kivételes, ragyogó, eredeti, merész, kényelmetlen, ellentmondásos, zseniális. „...Bennünket az izgat Calderón történetében, ami örök emberi: márpedig a virtuális valóság mindig velünk volt. A képzeletünknek köszönhetően mindig is találtunk egy kijáratot egy másik létforma felé. Érdekes módon az igazi művészet mindig vissza tud vezetni bennünket a valósághoz. Az emberi természet nem változik, csak a technológia. Ez utóbbi persze félelmetes perspektívákat tud nyitni.” – fogalmaz a rendező egy interjúban A „származását tekintve ír, neveltetésében angol, kultúrájában európai” alkotó rendezésében decemberben láthatta először a közönség a darabot Madridban, s az ottani hatalmas siker után most eljött az ideje, hogy a MITEM nézőit is lenyűgözze ezzel a rendkívüli előadással.
Nemzeti Színház, június 2-3., 19h



Mindaz, ami történt és történhetne
Különleges kortárs rituálé, egyedülálló vízió Európa elmúlt száz évének történetéből. Heiner Goebbels német zeneszerző-rendező alkotása három forrásra támaszkodik: Patrik Ouředník Europeana – A huszadik század rövid története című regényére, John Cage Europera 1&2 című antioperájára, valamint az Euronews európai tévécsatorna No Comment című műsorblokkjára. A Párizsban élő cseh disszidens szerző szerint a huszadik század kulcsszavai a rohanás, az infantilizmus és a tudományosság voltak, ezek csengenek össze ebben a nagyszabású asszociációsorban a „média-valóság” képsoraival és John Cage kísérleti akusztikus kollázsának sugallatával. Az európai avantgárd színház egyik legjelentősebb képviselője, Goebbels nagy ecsetvonásokkal festi fel Európa vad és abszurd utóbbi századát, ám a képzeletnek csupán a kereteit adja meg, mindenki maga rakhatja össze a saját olvasatát erről a grandiózus tablóról. A Mindaz, ami történt és történhetne mindannyiunkat arra invitál, hogy átgondoljuk az európai identitás kialakulását, mibenlétét, lehetséges jövőjét; hogy elképzeljük múltunk, jelenünk, jövőnk különféle változatait. A hatalmas tablóhoz nagy tér dukál: a minden ízében különleges előadást a Tüskecsarnokban láthatja a MITEM közönsége.
Tüskecsarnok, június 8-9., 19h


Az öngyilkos – szovjet vaudeville
Tudják, mi az a vaudeville? Zenés bohózat. Hogy ez hogyan jön össze az öngyilkossággal és a szovjetséggel? Nyikolaj Erdman 20-as évek végén keletkezett remek abszurdján és Jean Bellorini kitűnő francia rendező kivételes komikai vénáján keresztül. Vitriolos és költői portré ez az előadás a szovjet rendszerről és persze minden tekintélyelvű önkényuralomról. A lét mély kérdéseit boncolgató, kegyetlen szatíra arra is alkalmat ad az alkotóknak, hogy reflektáljanak a jelenlegi szörnyű globális geopolitikára, de természetesen ezt a komor rezonanciát a humor feloldó erejével teszik elviselhetővé. Ebből pedig nincs hiány a Théâtre National Populaire produkciójában, a fanyar, keserédes humor vagy a maró gúny éppúgy jelen van a színpadon, mint az önfeledten nevettető bohóckodás. Karikírozó burleszkjátékok, pantomim, élőzene és költészet vegyüléke teremti meg azt a sajátos tragikomikus hangvételt, amelyből Bellorini és társulata a szó jó értelmében vett népszínházat hoz létre. Virtuóz rendezés, pazar ötletetek, brillírozó színészi játék – minden adott ahhoz, hogy szórakoztató pillanatokon keresztül gondolkodjon el a néző a világ abszurditásán. A sírós-nevetős „szovjet vaudeville” a MITEM egyik legbravúrosabb előadását ígéri.
Nemzeti Színház, június 13. 19h
hirdetés

Slava’s Snowshow
A gyermeki rácsodálkozás és képzelet bűvös erejét szabadítja fel Szlava Polunyin előadása. A Slava’s Snowshow időtlen és költői színházi élménnyel ajándékozza meg a közönséget 1993 óta. Az immár több ezer előadást megért produkció milliónyi elragadtatott nézőt „termelt ki” nemzetiségtől, nemtől, kortól, meggyőződéstől függetlenül. Igazi ünnep ebben nézőként részt venni, és – ahogyan Szlava Polunyin vallja – ezt az ünnepet viszont csakis az igazi bohócok, a naiv álmodozók teremthetik meg. Szlava Polunyin az évek során kifejlesztette és elsajátította a „clownság” tragikomikus, metafizikai művészetét, amelyben a drámát a leglenyűgözőbb módon kapcsolja össze a nevetéssel. „Azt akartam, hogy a karakterem egyszerre legyen epikus és lírikus, gyengéd és szenvedélyes, bölcs és naiv” – mondja. Kategorizálhatatlan, besorolhatatlan műfajú előadás ez, cirkusz-színház vagy még inkább lélekbizsergető varázslat. Az elszabadult, spontán fantázia dicsérete. Amely mindannyiunkat visszarepít egy boldog, gyermekkori álomvilágba. A Snowshow kiszakít a felnőttlét fizikai valóságából, és lélegzetelállító színpadi effektusok, káprázatos attrakciók segítségével teremti újra bennünk gyermekkorunk vesztett édenét. A MITEM végén öt alkalommal is láthatja a közönség a Nemzeti Színház Nagyszínpadán.
Nemzeti Színház, június 16., 19h; június 17-18., 15 és 19h























vissza
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor