RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. március 26., vasárnap
Emánuel

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Végre Wéber
2014-11. szám / K. Sz.

Munkáinak állandó eleme a nézőgyönyörködtető változatosság. A kezei közé kerülő művek szövetét atomjaira bontja, majd újraértelmezi, érthető, ha óriási várakozás előzi meg minden munkáját. Az izgalmat tovább fokozza, hogy ezúttal egy olyan opera színpadra állítására vál­lal­ko­zott, amit évtizedek óta nem játszottak a budapesti Operában. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az előadás létrehozása érdekében igazi szupercsapat állt össze. Zsótér Sándorral a próbahetekben beszélgettünk.

Carl Maria von Weber operáját, A bűvös vadászt, a német romantika ki­emel­ke­dő darabját december 14-én mutatja be a Magyar Állami Ope­ra­ház az Ön rendezésében. Hogy esett a választás erre a méltatlanul mellőzött műre?
Zs. S.: Ki tudja, miért, most jött el az ideje. Annyi mindent játszanak és annyi mindent nem játszanak. Hogyan eszi be magát az ember agyá­ba a slágeropera: bemászik a fülbe, és nem jön ki. Legfeljebb egy másik tudja kiütni. Hogy bemászik, azt elintézte Weber.

Valamikor regényes dalműnek, meseszerű operának tartották, az Ön olvastában miről szól Weber operája?
Zs. S.: Az alapmese nagyon tetszett. Egyenes következménye van min­den­nek. Aki bűnt követ el, megtébolyul, mert megöli a szerelmét. Amit írtak belőle, az példázattá csinálta. Kisimította, kiterítette. Lett hozzá zene. Példázat-zene. Túl picin túl nagy múlik. Állatölésen múlik több ember élete. De a Szentlélek vagy az Ördög megmenti a jót, a bűnösnek haladékot ad, a gonoszt megöli. Egy több száz éves baromság, értelmét vesztett szokás eltűnik. Max, a főhős az ördög képében saját magával találkozik. A fanatikus Ágota tetszhalálából kel új életre. Gondolkodniuk kell rajta, hogy kik ők és mit akarnak egymástól.

A híres hármas, Zsótér Sándor, Ambrus Mária díszlettervező, Benedek Mari jelmeztervező, valójában négyes, hiszen Ungár Júlia fordító-dramaturggal vesézik ki a darabok szövegét. Milyen új felfedezéseket tettek a közös munka során?
Zs. S.: Mindenki tette a maga felfedezését, és „katasztrófatúrákon” közelített meg, változtatta a maga képére.

A kibontott szövegeket vizuális élménnyé alakítják az Ön elképzelései szerint, Ladányi Andrea neve pedig azt sugallja, hogy a koreográfia sem lesz kevésbé karakteres, mint az előadás többi eleme. És akkor még szót sem ejtettünk arról az átlagon felüli zene élményről, amit Halász Péter karmester neve garantál. Erre szokták azt mondani, hogy szerencsés csillagállás?
Zs. S.: „Halkan jámboran szálljon imám a csillagkörökhöz” – énekli Ágota, én is így gondolkodom a csillagállásról.



„A budapesti Operaház 100 éve című alapkönyv függelékében az Operaház műsora utoljára 1936-ban regisztrálja A bűvös vadász felújítását, bár a főszövegben egy negyvenes évek elejiről is szó esik – mindenesetre a II. világháború után az Opera társulata tudtommal nem játszotta a darabot. Budapesten egyszer került színre, 1977-ben a Drezdai Állami Operaház vendégjátéka során. A mű fontossága és hiánya közti kiáltó ellentét nem feledékenység következménye. Az Operában évtizedek óta tartja magát egy babona, miszerint A bűvös vadász csak Németországban tud sikeres lenni. Ha ennek van alapja, az nem más, mint hogy a szerzője által romantikus operának nevezett, nagy formáját tekintve a Singspiel típusába tartozó mű valóban daljátékként előadva – 1936-ban nem sokkal szerencsésebben ’regényes dalműként’ határozták meg – naiv, szimpla, gyermeteg operácska. Holott a modern ember komplexusait, tépettségét, szorongását felfedező német romantika egyszerűnek látszó, valójában nagyon is töredezett, szakadozott, zaklatott formákban mély és bonyolult életproblémákat, lelkiállapotokat és lelki folyamatokat feltáró művészetének egyik legnagyszerűbb darabja.” – írta 2005 júliusában Fodor Géza a Muzsika című lapban az opera Fesztivál Színház-i bemutatója kapcsán.

---

Weber 1817-ben Drezdában kapott királyi karmesteri állást. Rendszeresen megfordult irodalmi körükben is, így ismerkedett meg Friedrich Kinddel. Nála látta a Kísértetkönyvet, amiről ismét eszébe jutott, jó lenne A bűvös vadász történetét megzenésíteni. Kind vállalta a szövegkönyv megírását. Amint elkészült, Weber azonnal hozzálátott a komponáláshoz. Az opera 1820-ra lett kész. A bűvös vadász hamarosan meghódította Európát. 1821-ben Lipcsében és Karlsruhéban mutatták be, Drezdában az udvar ellenállása miatt csak 1822. január 26-án volt a premier. Ugyanebben az évben szinte valamennyi jelentős német város operatársulata műsorra tűzte. Aztán Prágában, Pesten, Amszterdamban, Zürichben és Bernben is bemutatták. 1823-ban Szentpétervár, 1824-ben Párizs és Brüsszel, 1829-ben London, 1833-ben Bukarest, 1842-ben New York, 1854-ben San Francisco következett. A bűvös vadász magyarul először Pályi Elek fordításában szólalt meg. Az 1825-os kolozsvári előadást Szegeden, Szabadkán, Pécsett, Székesfehérvárott, majd 1827-ben Pesten is színre vitték.
hirdetés





















vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor