RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. március 26., vasárnap
Emánuel

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Izgalmas bemutatók a Gyulai Várszínházban
2015-05. szám

A Gyulai Várszínház 52. évadában három új színházi bemutatót tartanak: Vízkereszt, vagy amit akartok, Kazohinia, Psyché. Három neves rendezőhöz intéztük az alábbi kérdéseinket.

Bocsárdi László
Úgy tudjuk, a most Gyulán, a Shakespeare Fesztiválon bemutatandó Vízkereszt, vagy amit akartok folytatása lesz a két évvel ezelőtt ugyanott bemutatott Hamlet előadásnak.
B. L.:Úgy tapasztalom, Shakespeare életműve olyan, mintha egyetlen élet-mű lenne, vagyis egyetlen gigantikus dráma, amelyben leképződik az egész világ, s amelynek egy-egy kimetszett darabja is, mintegy fraktálszilánkként, magában hordja a sértetlen egészet. Olyan, mint egy Bach-fúgához hasonlítható zenemű, amely meghatározott számú témából – szerelem, hatalom, árulás, barátság, a világ rendje, a szakralitás, az identitás kérdése stb. – van felépítve, de attól függően, hogy épp melyik a főtéma és melyik a kísérő szólam, újra és újra képesek vagyunk rácsodálkozni a benne foglalt, jól ismert dallamokra, hiszen folyton változik a hangvételük: néhol dúrosan hetyke a zene, máskor pedig mollosan elhaló vagy éppen rezignált, hol örömóda, hol pedig requiem. A Hamlet és a Vízkereszt ezen a rendszeren belül is különleges helyet foglalnak el: ugyanabban az időszakban keletkeztek, egymás aurájában. Olyan, mintha két variáció lenne egy azonos témára. Bár mindkettő hangvétele mollszerűen melankolikus, mindkettő alaptémája a „kizökkent a világ”.

Sopsits Árpád
Szathmári Sándor Kazohinia című regénye a Gyulai Várszínház felkérésére most először kerül színpadra Vörös István és az Ön adaptációjában.
S. Á.:Igazán nagy kihívásnak és rendezői feladatnak tartom, hogy Szathmári Sándor Kazohinia című, eredeti szemléletű és nagyszabású, szatirikus antiutópiájából egy korszerű előadást álmodhatok meg a Tószínpadra és a Kastély „cselédszárnyára”. A szerző műve – amelyből Vörös Istvánnal készítettünk adaptációt – minden szempontból aktuális, sőt, mai társadalmi-emberi viszonyainkat tekintve talán még szelíd is. Amit Szathmári megálmodott, a hinek és behinek világa, az összes technikai, civilizációs áldásával és átkával szerves részévé vált életünknek és a jövőről szőtt álmainknak. Ha lehet mondani, már most is vannak hin nemzetek és behin nemzetek, ahogy Szathmári is felépíti regényében a technikai civilizációjában előrehaladott, ám érzelmileg meglehetősen hideg világot és vele szemben a neobarbár kitaszítottak érzelmileg erős, ám szellemileg kontrollálatlan világát. A mű egészen speciális aspektusban tárgyalja a fentebb vázolt körülmények között férfi és nő kapcsolatát. A „nemi munka” a jelszó. Amikor ez a két társadalom összecsap, vajon melyik győz? Főhősünk, a modern Gulliver melyiknek drukkol, melyikből nem ábrándul ki? Túléli vagy elmenekül? Mi lehet egy speciális angol humorral megáldott, megvert embernek az esélye a túlélésre? Rendezésemben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, izgalmas vizuális képekben, helyzetekben feldolgozva a művet a következők főszereplésével: Orosz Ákos, Kovács Vanda, Jászberényi Gábor, Zsigmond Emőke, Lendváczky Zoltán, Mészáros Blanka.



Vidnyánszky Attila
Weöres Sándor Psyché című művét rendhagyó helyszínen, egy tó partján, a Gyulai Vár mögött mutatják be a Kaposvári Egyetem színművész hallgatóival. Mi az előadás különlegessége?
V. A.: Nagyon szeretek a szabad természetben előadásokat létrehozni, mert a fák, a bokrok árnyai, a fű illata, egy fuvallat által felborzolódó víztükör élő és eleven hangulatokat teremt abban a világban, amit a színészek létrehoznak. A természet a maga változatosságával, szüntelen vibrálásával vagy éppen nyugalmával számomra inspiráló, a színészeknek pedig kaland, hiszen folyton változó körülményekhez alkalmazkodva kell játszaniuk. Ahogy a szél játszik egy fa leveleivel, az egyszerre holmi semmiség és lenyűgöző csoda. Ez a természet által kínált játékosság pedig maga Weöres Sándor művészetének megfejthetetlen titkával rokon. A Psyché is olyan tobzódó, mint a természet: szertelen és lenyűgöző. Aligha találhatnánk illőbb helyszínt Weöres rokokó imitációs világához, mint egy tóparti ligetet, amely az anyagi és szellemi, testi és lelki, valós és képzelt kísértések és a kísértetek hona. Itt lehetünk mi is otthonosak Weöres egyszerre buja és szemérmes erotikájában és költészetének mélységes emberismeretében. Egy kitalált, 19. századi költőnő életrajza, életműve elevenedik meg Weöres magával ragadó Psychéjében, az emberi élet minden szélsőségességével és esendőségével. Diákjaimmal ebben a költői és nagyon is valóságos univerzumban utazgatunk már hónapok óta, és ide csábítjuk majd a nézőket is.
hirdetés















vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor