RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. május 26., péntek
Fülöp, Evelin

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Király dolgok
2015-05. szám / Kádár-Dombi Katalin

László összehozta Szigligetit és Vörösmartyt, Molnárt és Móriczot, a Liliomot és a Pillangót, Nagyváradot és Székesfehérvárt. Olyannyira, hogy jövőre Ibusár és Szutyok is lesz belőle.

Volt egyszer egy király, akit Székesfehérváron koronáztak meg, és Nagyváradon helyeztek örök nyugalomra. Majd’ egy évezred múlva pedig két színház barátkozott össze a jóvoltából: a nagyváradi Szigligeti és a székesfehérvári Vörösmarty. Bár úgy tűnhet, ez nem mese. Az együttműködés tavaly kezdődött: a fehérvári Koronázási Ünnepi Játékokon László koronázása elevenedett meg, a szer­tar­tás­já­té­kot a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezte, aki vendégként nagyváradi színészeket, táncosokat, gyermekkórusokat hívott a gigantikus produkcióba. Majd az Ünnepi Játékok „védjegyei”, a királyok óriásbábjai is elutaztak a partiumi városba.
A kapcsolat a két színház között azonban nem szakadt meg, sőt. Tavaly ősszel Molnár Ferenc Liliomját Szikora János állította a Szig­li­ge­ti Színház színpadára. És ha vendégrendezés, legyen vendégjáték is: májusban a nagyváradiak elhozták Székesfehérvárra a Liliomot, a fehérváriak pedig Móricz Pillangóját mutatták be Nagyváradon, mégpedig a Festum Varadinum nevű kulturális rendezvénysorozaton, amely hagyományosan egy Szent László-körmenettel indul.
Horváth Csaba Pillangó-rendezése a mozgás és a próza különös elegyében meséli el Móricz szerelmi történetét. „Mindig egyfajta megmérettetés számunkra a vendégjáték, hiszen kiderül, hogy ez a stílus hogyan működik különböző helyeken. Izgalmas a nagyváradi előadásunk nemzetközisége – gondolok itt a román nyelvű közönségre –, hiszen valahogy mindig azt bizonyítja, hogy a verbalitáson kívül van más nyelv is, amely ugyanúgy a sajátunk, és amellyel a világ bármely pontján megértő szemekre, fülekre és szívekre találhatunk” – mondta a rendező-koreográfus.
Megértő szívekre talált a Pillangó Nagyváradon: a közönség ovációval fogadta az előadást. Nem volt ez másként a Liliommal sem. Sőt, a nézőtéren olyasvalaki is ült, aki különösen „érintett” a történetben: Szikora János Liliom-rendezését Sárközi Mátyás író, műfordító, Molnár Ferenc unokája is megtekintette.
„Mindig kínban vagyok mint leszármazott, hogy vajon elég jó-e még, nem túl szentimentális-e Molnár szövege. Aztán látom, hogy hüp­pög­nek mellettem a nézők, és előveszik a zsebkendőjüket… Szóval nagy­a­pám valamit nagyon tudott, ami ma is működik. Így volt ez a mai estén is. A nagyváradi színház minden szerepben és minden szem­pont­ból remek alakítást nyújtott, a rendezésről nem is beszélve. Pedig, higgye el, hatalmas összehasonlítási alapom van. Mindent egybevéve egy nagyon jó előadást láttam ma este” – mondta a Liliom után Sárközi Mátyás.
A függöny azonban nem gördül le a két színház között. „Nagyon büszke vagyok az eddigi együttműködésekre, és már most tervezzük, hogyan tudunk együtt dolgozni a következő évadban” – mondta Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója. Szikora Jánostól konkrétumokat is megtudtunk: jövőre a nagyváradiak Ibusár című előadása és a fehérvári Szutyok cserél helyet.
Hát erre is képesek az ezeréves királyok.

hirdetés










vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor