RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. november 24., péntek
Emma

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Ezüstkorúak az Aranytó partján
2015-09. szám / Pavlovics Ágota

Alan Strang, az Equus zavart fiatalembere olyan alakítása volt, hogy az ember még évekig lúdbőrzött, ha felidézte. A Kenguru főcímdala (Ki tarthat vissza ma egy kengurut?) róla is szólt. Hamarosan királyok, hercegek, történelmi alakok nemes bőrébe bújt, és persze volt Kean, a színész is.
Szerepei roppant hosszú sorát titánerős szál köti össze: mindig kiemelkedőt nyújt. Gálffi László bő évtizede az Örkény Színház kiváló csapatát erősíti. Ezúttal rendezői munkáiról kérdeztük.

Az Aranytó a harmadik rendezése, amikor felkérést kap, hogy fog hozzá a munkához?
G. L.: 2003-ban az első rendezésem Dosztojevszkij Fehér éjszakák című műve volt, aminek színrevitelében az motivált, hogy a főhős Nasztyenka szerepe remekül illett Hámori Gabira. Az Álmodozót, a sebezhető fiatalembert Cservenák Vilmos játszotta. Füzér Anni cso­dá­la­tos díszletében szép előadás született. Néhány évvel később Orlai Tibortól kaptam felkérést, megrendezhettem A nagy négyest a Bel­vá­ro­si Színházban. Valójában nem tettem mást, mint összehoztam négy remek színészt, Vári Évát, Molnár Piroskát, Szacsvay Lászlót, Be­ne­dek Miklóst, és hagytam játszani őket. Még most is telt házzal megy. A nyáron bemutatott Aranytó a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésével jött létre, Szentendrén kezdte bemutató körútját, és október közepétől lesz látható a Belvárosi Színházban. Örülök ennek a munkának, de most sem állítom, hogy tudok rendezni. Ahogy az előző két alkalommal, ezúttal is játékmester voltam. Szeretek a kollegákkal együtt gondolkodni, kifejezetten kedvelem a jól megírt angol és amerikai darabokat. Például a több mint húsz éve bemutatott Love Letters is ilyen, amit Hernádi Judittal a mai napig néha játszunk, de említhetném A Napsugár fiúkat is. Sok drámai szerepet játszottam pályám során, szükségem van arra, hogy ilyen szerepekben is megmerítkezzem.

Az Aranytó számos rétege kínálja magát arra, hogy kibontsák. Generációs ellentétek, szellemi hanyatlás, párkapcsolati gondok, a gyereknevelés nehézségei, hogy csak néhányat említsek. Melyik fogta meg elsőként?
G. L.: Ernest Thompson huszonnyolc éves korában írta a darabot, kíváncsi voltam rá, miért érdekelte ilyen fiatalon két, a hetvenes éveiben járó ember élete. A darab mind a mai napig hatalmas siker, 40 országban játsszák, 30 nyelvre fordították le. A Henry Fonda, Jane Fonda, Katharine Hepburn trió szereplésével készült film forgatókönyve Oscar-díjat kapott. A szerző egyébként napjainkban is aktív közéleti ember, tanít, dalszöveg- és színdarabíró. Arra is kíváncsi voltam, hogy a darab főszereplői, a nagyszerű Vári Éva és Benedek Miklós mit akarnak elmondani magukról. A középosztálybeli család három generációja van jelen a darabban, az ő konfliktusaik, önzéseik, ügyetlenkedéseik körül zajlik a cselekmény. Nem tagadom, koromnál fogva személy szerint is érdekel, mi az, amit meg kell csinálnom még az életben, kicsit talán hasonlítok Norman Thayer professzorra. Az Aranytó súrolja, karcolja a problémákat. Ez nem baj. Pontosan és jól kell elmondani a történetet. Ha a színészek képesek minél több személyes dolgot hozzáadni a saját életükből, akkor a néző megtalálja benne azt, amire fogékony. Az Aranytó bemutatója 1978-ban volt, amikor másként éltek, gondolkodtak az emberek, mint napjainkban, a darab mégsem veszített semmit aktualitásából.

Az Aranytó első bemutatója nagyjából akkor volt, amikor ön elindult a színészi pályán. Nem is jó kifejezés, hogy elindult, berobbant a magyar színházi élet kellős közepébe.
G. L.: Amikor kezdő színész voltam, élhetőbb világot éltünk. Ma már másként élünk. Akkoriban még nem uralt bennünket az informatika. Az Aranytó szereplőit szándékosan tartottuk abban a korban, amikor a darab íródott. A hetvenes évek vége. A professzor és felesége, Ethel negyvennyolc éve minden nyarukat az Aranytó partján töltik. A házban a központtól kell kérni, hogy kapcsolják be a telefont. A házaspárt hosszú idő után meglátogatja a lányuk, Chelsea, új szerelmével és annak 16 éves fiával. Az öregek és a gyerek között az első egymást mereven elutasító párbeszédek után lassú egymáshoz csiszolódás indul meg. Két nagyszerű fiút – Bábel Vilmost és Szekeres Mátét – sikerült kiválasztanom Billy szerepére, 15-16 évesek, természetesen játszanak, magukat adják. Bertalan Ági és Vasvári Csaba is a szerepének megfelelő korú. Az Aranytó vizét már motorcsónak borzolja, de nincs tv a nyaralóban, a házaspár olyan dolgokra tanítja meg a gyereket, amelyek távolt álltak Billytől. Például vonzóvá teszik számára az olvasást.

A darabban komoly szerepe van egy játékbabának is.
G. L.: A babával való foglalkozás pótcselekvés. Ethel a gyerekkori babájával beszéli meg, amit a férjével és a lányával már nem lehet. A baba fekete bőrű, amihez én ragaszkodtam. Marlene Dietrichnek volt egy hasonló kabalababája.
hirdetés

Rekkenő hőségben szabadtéri színpadokon játszottak eddig, októberben a belvárosban folytatják. Milyen változásokat tervez a Belvárosi Színház intim terében?
G. L.: Vissza kell hangolni az előadást, mert valójában ez egy finom kamaradarab. A szabad tér, a mes­ter­sé­ges hangerősítés nem igazán illett hozzá.

Nehéz élethelyzetekben a humor pompás kapaszkodó. Mit gondol, miért látunk színházban, illetve a min­den­napokban egye kevesebb példát rá?
G. L.: A világ boldogabbik felén az emberek mosolyogva járnak az utcán. Élni akarás sugárzik belőlük, nem beszélnek a gondjaikról, betegségről, nem panaszkodnak megállás nélkül. Az Aranytóban is fontos szerepe van a humornak, hiszen a legsúlyosabb ellentéteket is képes oldani.

A nyarat végigdolgozta, hogyan, mivel töltekezik munka közben, illetve után?
G. L.: Olvasok, filmeket nézek, zenét hallgatok. Tavaly elolvastam Nádas Péter Párhuzamos történetek című könyvét. Idén pedig újraolvastam a régi könyveit, például az Évkönyvet, az Emlékiratok könyvét. Provence-ba készülök, izgalmas munkákat találtam Cézanne-ról, az impresszionistákról, és egy remek könyvet azokról a mecénásokról, akik először vásároltak tőlük képeket. Mai fejjel rémes szembesülni vele, hogy az impresszionisták remekművei évekig nem találtak gazdára, akkorra ellenállás volt velük szemben a közönség részéről.






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor