RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. november 24., péntek
Emma

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Olykor óvatos, máskor merész lépések a közönségért a közönséggel
2015-09. szám / Pavlovics Ágota

A debreceni Csokonai Nemzeti Színház 150 éves születésnapjához érkezett. A tekintélyes év­for­du­ló előtt a Hitel augusztusi számával tisztelgett. Az ünnepi évad bemutatóiról, programjairól, a színház szerepéről, valamint a társulat munkáját elismerő díjakról Ráckevei Annával, a színház igazgatójával beszélgettünk.
Steinbecktől kölcsönözve, érik a gyümölcs, ebben az évben számos elismerést kapott a társulat.
R. A.: A 2015-ös Magyar Teátrum Nyári Fesztivál keretében a Szarvasi Vízi Színházban kétszer lépett fel társulatunk. Az egyik előadás A dühös lovag volt, a másikon két egyfelvonásos vígopera, Donizetti Rita és Offenbach Pepito című műve hangzott el. A legjobb férfi főszereplő díját Ürmössy Imre kapta, e két operában nyújtott művészi tel­je­sít­mé­nyéért. A Városmajori Színházi Szemle közönségdíját Mészáros Tibor Istent a falra festeni című darabja nyerte el, amit a szerző rendezett. Mészáros Tibor kapta az idei Kaszás Attila-díjat is. Öröm az ado­má­nyo­zók számára, hogy a Kaszás Attila-díj átadó ünnepsége megtalálta méltó helyét, ezentúl az országos színház évadnyitó napján fogják át­ad­ni. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb férfi mellékszereplő díját Szalma Tamás kapta A Mester és Margaritában nyújtott alakításáért.

Szarvason színházigazgatók – Nemcsák Károly, Cseke Péter, Blaskó Balázs – társaságában ön is díjat kapott, nem is akármilyet, Szarvas Város Szeretet Díját, melyet civilek szavaztak meg.
R. A.: Megtisztelő a díj, örülök neki. Nincs könnyű helyzetben egy színház, illetve annak igazgatója, ha teljesíteni akarja közművelődési feladatát. A statisztikák szerint az emberek kevesebb mint 10%-a jár rendszeresen színházba. Igyekszünk tudatosan dolgozni azon, hogy több nézőt vonzzunk be előadásainkra. Azt gondolom, hogy ennek érdekében merész, ugyanakkor színes évadot terveztünk. A színház belső kohéziója, valamint a társulat kapcsolata a közönséggel egy kicsit olyan, mint egy párkapcsolat. Finom adok-kapok játék. Közös fejlődés, amely során lépésenként haladunk előre, mert hosszú távú kapcsolatban gondolkodunk.

Milyen darabbal indul az ünnepi évad?
R. A.: 1865. október 7-én volt Debrecen kőszínházának ünnepélyes megnyitója. A színház Katona József Bán bánjával nyitott, mi pedig egy ősbemutatóval tisztelgünk a tekintélyes születésnap előtt. Orbán János Dénes A magyar Faust című színműve Debrecen méltán híres professzorának, Hatvani Istvánnak állít emléket. Ugyanezen a napon nyílik meg Nagy Sándor Zoltán grafikusművész kiállítása.

A nyáron bemutatott vígoperákat milyen zeneművek követik?
R. A.: Lesz még egy beavató operabemutatónk, Donizetti Szerelmi bájital című vígoperája, amit Gemza Péter rendez. Bemutatjuk Verdi Traviata című művét is, ami a legnépszerűbb operák közé tartozik, remélem, a közönségünk szeretni fogja az előadást.

Debrecen szerzői kiemelt szerepet foglalnak el a színház repertoárjában. Kiknek a darabjai lesznek láthatók ősztől?
R. A.: Szabó Magda Az ajtó című művét mutatjuk be, és persze folytatjuk a régen elkezdett és évek óta következetesen folytatott sorozatot, nevezetesen a Borbély Szilárd-életmű darabjainak bemutatását, műsoron tartását. Az előző évadban nagy sikert aratott Akár Akárki műsoron marad.

2016 Shakespeare halálának 400. évfordulója Bemutatják a Rómeó és Júliát, milyen előadásra készülnek?
R. A.: A 2013 őszén megkezdett tematikus évadok sorában idén érkeztünk el a reneszánszhoz, Shakes­peare drámáját Szikszai Rémusz rendezi, és a nagyszínpadi bemutató mellett ifjúsági programunk keretében tantermi előadás is készül Shakespeare remekművéből, melyet a középiskolás korosztálynak ajánlunk.
hirdetés

Camille Claudel a képzőművészet különleges alakja, viharos és szomorú életű nő. Hogyan mutatják meg Camille tragikus sorsát?
R. A.: Eddig nem sikerült a debreceni közönség szívét megnyernünk táncelőadásokkal. Azt reméljük, hogy a Camille megtöri a jeget. Nagy izgalommal nézünk az ősbemutató elé.

Maradjunk még a nőknél egy kicsit. Adina, Júlia, Violetta, Emerenc mellett olyan különleges nőalakok is megjelennek majd a Csokonai Színház színpadán, mint a Nyolc nő szereplői, Karnyóné, Tünde, Orlando.
R. A.: Csokonai Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című vígjátékának bemutatója az ünnepi évad fontos állomása. Vörösmarty klasszikusát, a Csongor és Tündét ezúttal rendhagyó módon a felső tagozatos korosztálynak szánjuk. A Nyolc nő című bűnügyi komédia, megmutatja, hogy valójában senki sem az, akinek mutatja magát. Virginia Woolf Orlando című műve kosztümös fantasy. Főszereplője, Orlando háromszázötven év alatt tizenhat éves fiúból harminchat éves nővé változik. Hosszú és kalandos élete kulturális és társadalmi kérdéseket is felvet.

A magyar gavallér – Földes László Hobo Csokonai-estje is ősbemutató lesz.
R. A.: Az est Csokonai költői világát mutatja mg. A verseket Szirtes Edina Mókus zenésítette meg. Több okból is izgalmas élmény lesz ez az est, az egyik, hogy Hobo ezúttal vonósnégyes kíséretében énekel.

Milyen a Csokonai-történetek címen meghirdetett programsorozat gondolati fonala?
R. A.: Olyan művészeket hívunk meg, akiknek a pályája kapcsolódik színházunkhoz, és emlékeiket szí­ve­sen megosztják a közönséggel. Csikos Sándor színművész-rendező kollegámmal fogjuk megosztani a házigazda szerepét. Nem csak beszélgetések lesznek ezeken az esteken, ha vendégeink szeretnének meghallgatni egy verset, dalt, operarészletet, a társulat tagjai meg fogják szólaltatni. A teljesség igénye nélkül vendégünk lesz Béres Ilona, Cserhalmi György, Haumann Péter, Kállay Bori, Szarvas József, Téri Sándor, Pinczés István, Sárközy Zoltán, Tréfás György.

Mi minden tartozik még az ünnepi évad programsorozatába?
R. A.: Máthé András a 80-as évek óta fotózza színházunkat, munkáiból rendezünk kiállítást. Bé­lyeg­kiál­lí­tást is tervezünk, mi több, a bélyegeken a társulat tagjainak fotói jelennek majd meg. Szeretnénk egy átfogó albumot is készíteni színházunk életéről. Úgy tűnik, egyre kevésbé természetes, hogy a színházak életét dokumentálják, pedig ha nem tesszük, félő, hogy mindez a tudás, ismeret elsüllyed, mint Atlantisz.




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor