RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. július 26., szerda
Anna, Anikó

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Sába királynőjétől egy figyelemre méltó karmesterig
2015-10. szám / Pavlovics Ágota

Semmi kétség, Isten a tenyerén hordja. Nem oly rég még vágyakozva beszélt arról, hogy szeretne nagy Verdi-szerepeket énekelni, sóvárgott Wagner lenyűgöző zenéje után, sajnálta, hogy régen volt műsoron a Pikk dáma. És mi történt? Ebben az évadban, előbb a Don Carlosban énekel, aztán A walkürben, és persze nem marad ki a Pikk dáma sem. Mindezt megelőzi Goldmark remekműve, a Sába királynője. Gál Erika mezzoszopránnal beszélgettünk.


Nyáron, a Margitszigeten volt Goldmark Károly Sába királynője című operájának bemutatója, ami október végétől az Erkel Színházban látható. A címszerepet énekli, hogy érzi magát a királynő bőrében?
G. E.: Nagyszerű feladat, eddigi életem legnehezebb szerepe. Szop­rán fekvésre írta a zeneszerző, de mezzo hangszínt igényel. Goldmark zenéje gyönyörű, korábban nem találkoztam vele, de most le­nyű­gö­zött, tele van óriási érzelmekkel, csodálatos dallamokkal. Meseszerű ruhákban, álomszép díszletekben játszunk, olyan, mintha Seherezádé káprázatos világába csöppent volna az ember.

Az egyik olvasat szerint a királynő szeszélyes, nem komolyak az érzései. Ön szerint milyen személyiség?
G. E.: A királynő szereti Asszádot, lemond mindenről és utána megy a sivatagba. Nem értek egyet azzal, hogy csupán szeszélyből fordul a férfi felé. Már a második felvonás elején arról beszél, hogy szenvedélyesen szereti.

Asszád menyasszonya Szulamit, akit Sümegi Eszter is énekel, és akivel nemcsak kolléganők, hanem jó barátnők is.
G. E.: Amikor 2002-ben szerződéssel a zsebemben beléptem az Operaház kapuján, két énekesnőtől féltem, mert nagyon tiszteltem őket, és tapasztalatlan pályakezdőként óriási kihívás volt a partnerükként színpadra lépni. Az egyik Lukács Gyöngyi, a másik Eszter volt. Nem tudom, hogy történt, de Eszterrel már az első próbán megszerettük egymást, barátságot kötöttünk, ami a mai napig tart. Tőle is sok segítséget kaptam, de a szakmai pályafutásomat Komlóssy Erzsébet egyengette. Megtanított rá, hogy az embernek mindig tudnia kell, mit nem tud. Úgy bánt velem, mint a lányával. Hálás vagyok a tanácsaiért. Amikor például Szinetár direktor úr felkért a Carmen címszerepére, Erzsébet azt mondta, megtisztelő az ajánlat, de korai. Azt is elmondta, milyen szerepeket kell elénekelnem, hogy kész legyek Carmenre. Hallgattam rá, és a második felkérésre nyugodt szívvel mondtam igent.

Nem lehet könnyű a visszautasítás, ha felajánlják a vágyott szerepet.
G. E.: Fájdalmasan nehéz, de a véremmé vált, hogy minden szerepet csak akkor szabad elénekelni, amikor tökéletesen képes vagyok rá. Azért pedig sokat kell dolgozni. Csodálatos a hivatásom, soha nem lehet megunni. Megélhetek olyan érzelmi magasságokat és mélységeket, amilyeneket a civil életben nem tehetek. Nincs két egyforma előadás, minden nap más és más. Pompás játszótársaim vannak, akik remek labdákat adnak, amiket el kell kapnom, és persze én is dobok fel nekik. A Sába királynőjében pedig új, nagyszerű partnerem van, Nutthaporn Thammathi, aki csodás Asszád, nagyon szeretek vele színpadra lépni.
hirdetés

Beszéljünk a vágyott Verdi-operákról. Novemberben mutatják be a Don Carlos Mikó András rendezte változatát, amiben Ebolit fogja énekelni, a főinkvizítor szerepében férje, Szvétek László áll színpadra, a népszerű művet Vajda Gergely vezényli.
G. E.: Boldog vagyok, hogy ismét énekelhetem Ebolit, mert Verdi zenéje a szívem csücske. Jelena Obrazcova azt mondta egyszer, hogy technikailag a legnehezebb mezzoszoprán szerep Eboli, ráadásul összetett, érzelemdús figura. Egyetértek vele, bár lehet, hogy ő nem ismeri Sába királynőjét… Komolyra fordítva a szót, valamennyi szerepemet szeretem, és megpróbálom a legjobb tudásom szerint előadni. Örülök, hogy a férjem is énekel ebben a gyönyörű operában. Ami pedig Vajda Gergelyt illeti, alig várom a közös munkát, ugyanis a férjem már dolgozott vele, és el volt tőle ragadtatva.

A Richard Wagner Társaság ösztöndíjával 2002 augusztusában Bayreuthban járt, ahol a zeneszerző-óriás Ring-tetralógiáját bemutatták.
G. E.: Wagnerrel már fiatalon kapcsolatba kerültem, nagy énekesek partnere lehettem. A Rajna kincsében Sellő, A walkürben walkür lány, Az istenek alkonyában Norna voltam. Bár számos Wagner-szerepet elénekeltem már, azt gondolom, korántsem mindegy, hogy mikor vállalja az ember Brünhildét. Az Operaházban tavasszal A walkürben Grimgerde szerepét fogom énekelni. A karmester Halász Péter lesz, aminek azért is örülök, mert a munkához való hozzáállásában ugyanazokat az értékeket képviseli, amelyek mentén tanultam a szakmát Komlóssy Erzsébettől.

Jövő év márciusában ismét Amneris lesz az Aidában, áprilisban pedig Csajkovszkij: Pikk dáma című operájában Paulinát énekli. Mindkettő kedvencei közé tartozik.
G. E.: Amneris is szívcsücsök, Paulinát pedig nagyon régen énekeltem, nem is tudom, hogy volt bátorságom annak idején vállalkozni rá. Azt gondolom, hogy az életkorom és a szakmai tudásom alapján beértem ezekre a nagy szerepekre. Örülök, hogy nagy hangterjedelmet kaptam, a magas mezzo sze­re­pek­től, mint Sába, az altig (Pikk dáma) lehetőségem van sokféle hangfekvésben énekelni. Csodálatos, hogy ezek a szerepek nem keresztezik egymást, ezért nem „ártanak”. Egyszerre csak egy típusú szerepet éneklek, vagy magasat, vagy mélyet.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban egy különleges személyiségről váltsunk néhány szót. Úgy tudom, van egy karmester az életében, aki mindenki másnál nagyobb helyet foglal el a szívében.
G. E.: A hír igaz, két fiunk közül a nagyobbik, Máté is zenei érdeklődésű volt, ám ő végül a focinál kötött ki. A kisebbiknek, az ötéves Andrásnak viszont a zene a mindene. Végigülte a Csillagóra gálát és végig is vezényelte az első sorból. Szereti a próbákat, ha jelen van, minősít is. Megesett, hogy a Sába próbáján beállt szolgának. A születésnapjára csak hangszereket kért. Otthon a Pomádé király új ruhája című Ránki-operát nyúzza, amiben az apukája Pomádé király, bár ebben a darabban kedvencei a szabólegények. A Parázsfuvolácskában is imádja az apukáját, mint Sarastrót, a nagy varázslót, és Papagenót is, de a legnagyobb tapsot mégis az előadás karmestere, Köteles Géza kapja tőle.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor