RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. július 20., csütörtök
Illés

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
A mának, a máról
2016-01. szám / Bóta Gábor

A Miskolci Nemzeti Színház SZEM Fesztiváljára februárban Párizs, Prága, Marosvásárhely, Budapest és Kaposvár színművészeti egyetemeiről érkeznek diákok és az általuk játszott előadások. Béres Attila, a teátrum igazgatója alapvetően arra szeretne koncentrálni, ami a feladatuk, színházat csinálni a mának, a máról.

Már évekkel ezelőtt is szerettél volna Miskolcon direktor lenni, csak bizonyos taktikai okok miatt végül mégsem te pályáztál. Miért is nem?
B. A.: Akkor úgy tűnt, hogy az a nyerőbb lehetőség, ha Kiss Csaba pályázik. De természetesen megfordult az én fejemben is, hogy pá­lyá­zom, mint ahogy a pécsi színházra is pályáztam jó pár évvel ezelőtt, de azt akkor sajnos nem nyertem meg.

Főrendező voltál a Budapesti Operett Színházban. Miért akartál vi­dé­ken színházigazgató lenni?
B. A.: Van egy olyan kor, olyan helyzet az ember életében, amikor azt, amit ellesett, eltanult, ami akkumulálódott az évek során, valahogyan megpróbálja nemcsak kamatoztatni, hanem érvényre is juttatni. Hogy otthon teremtődjön egy olyan színházi környezetnek, esztétikának, színházi gondolkodásmódnak, amit én és a társaim, Szabó Máté, Rusznyák Gábor, Keszég László, Szőcs Artur képviselünk. Az, hogy pont én kerültem abba helyzetbe, hogy igazgatóként pályáztam, az is a közös döntésünk eredménye volt. De már hat-hét évvel ezelőtt, amikor Pécsre pályáztam, akkor is nagyjából ugyanezekkel az emberekkel és gondolatokkal tettem. Ismerem a munkáikat és igen nagyra becsülöm őket.

Azért is pályáztál, mert nem csak zenés darabokat akarsz rendezni?
B. A.: Egyáltalán nem. S nem is azért pályáztam, mert most a Hamlettől a Hamlettig mindent meg akarok rendezni, amit eddig nem. Az elmúlt 13 évem, amióta végeztem az egyetemen, tulajdonképpen sze­ren­csés­nek mondható, hiszen prózát és zenés darabokat egyaránt rendezhettem az ország különböző színházaiban. Nem magam miatt akartam igazgató lenni, hanem azt gondoltuk, hogy ebben a teljesen szétforgácsolódott színházi világban jó lenne felépíteni egy „hajót”, amivel kicsit távolabb lehet evezni a politikai és mindenfajta értelmetlen színházi csatározásoktól. És alapvetően arra lehet koncentrálni, ami a feladatunk: színházat csinálni, a mának, a máról. És ez most épülőben van Miskolcon.

Megfogalmazható konkrétan, hogy mit akartok csinálni?
B. A.: Élő színházat. Miskolcon több játszóhely van. Ez egy rendkívüli adottság. Van egy nagyszínpad, ami a közönségvonzó előadásoknak ad hihetetlenül jó terepet, de nem a közönségigény alá menve, van egy kamaraszínház, amiről azt gondolom, hogy Magyarország egyik legjobb színházi tere. Meg kell benne találni azt a formát, azt a tartalmat, ami koncentráltan a mára fókuszál. Ide ebben az évadban is jött Zsótér Sándor rendezni, és reményeim szerint a következő szezonban több hasonló rendezőt fogunk tudni meghívni. A gondolkodásmódunk origója jelenne meg ott. És aztán harmadik helyszínként ott a Játékszín. Egészen előrehaladott tárgyalásaink vannak arról, hogy például a k2-s fiatalok, Benkó Bence és Fábián Péter rendezzenek nálunk. Tehát a Játékszín programját egy alternatív vagy „független” színházéhoz sze­ret­nénk közelíteni.

Az előző igazgató, Kiss Csaba elég nagy balhé közepette kényszerült távozni. Együtt mentetek Miskolcra, úgy volt, hogy együtt akartok mindent. Aztán őt okoltátok azért, hogy sok minden nem sikerült abból, amit elterveztetek. Mi a garancia arra, hogy a többiek számára most nem te leszel a fekete bárány?
B. A.: Hogy ki, hogyan, mit és miért okolt vagy nem okolt, és ennek a történetnek hogyan lett ilyen, már-már tragikomikus vége, erről a művészeti tanács tagjaival együtt is és külön-külön is mindent elmondtunk. És a véleményünket, az állításainkat fenntartjuk. Garancia nincs, de elég sokat elmond az a tény, hogy Szabó Máté, Keszég László, Rusznyák Gábor, Szőcs Artur és én a mai napig együtt vagyunk mint a Miskolci Nemzeti Színház művészeti tanácsa, s habár természetesen nem mindenben, de alapvető színházi kérdésekben ugyanazt gondoljuk.
hirdetés

Azért láttunk már olyat, hogy valaki igazgató lesz, és meghülyül...
B. A.: Bízom abban, hogy én nem hülyülök meg. Igen sokat köszönhetek Jordán Tamásnak, az a fajta emberség, az a fajta empátia, ahogyan ő igazgatott a Nemzetiben és most Szombathelyen, nagyon hatott rám. De hasonlóképpen modell értékűnek gondolom azt a fajta professzionalizmust, amit Kero az Operettszínházban honosított meg. Reményeim szerint a két mentalitás kevercséből valami jó jöhet ki. És hát itt vannak mellettem a művészeti tanács tagjai, akikkel folyamatosan megbeszélem, megvitatom a dolgokat, és bízom benne, hogy meggátolhatják az „elhülyülésem”… Eddig azt mondják, hogy nincsenek ilyen jelek. És végső soron a feleségem biztosan az orromra tud koppintani, ha ilyen jelek felütnék a fejüket.

Ő Ari-Nagy Barbara, szakmabeli, dramaturg...
B. A.: Igen, az Örkény Színházban.

Igazgatóként kevesebbet fogsz rendezni?
B. A.: Természetesen. Az ember, ha azt vállalja, hogy igazgató lesz, akkor nincs annyi rendezés. Ebben az évadban le kellett mondanom Szombathelyen és Komáromban is egy-egy munkámat, mert ez a feladat jött. Az Operettszínházban tavasszal kezdem próbálni Kálmán Imre A chicagói hercegnő című darabját. Ez egy „majdnem” ősbemutató, aminek a szövegét Lőrinczy Attila éleszti újra. Nagyon várom ezt a munkát. Igen, sokkal kevesebbet fogok rendezni, mint eddig, de azt gondolom, hogy néha nem árt egy kicsit megállni.

Mire készültök most, Miskolcon?
B. A.: Januárban két bemutatónk van, Szőcs Artur rendezte a Zorba, a görög című musicalt, illetve Zsótér Sándor viszi színre Albee Mindent a kertbe! című darabját. Február elején lesz a miskolci SZEM Fesztivál, amire az idén Párizs, Prága, Marosvásárhely, Budapest és Kaposvár színművészeti egyetemeiről érkeznek diákok és az általuk játszott előadások. A Nagyszínház előcsarnokában kiállítás nyílik a képzőművészeti egyetem diákjainak díszlet- és jelmezterveiből, illetve több izgalmas kísérőprogrammal várjuk a SZEM Fesztivál iránt érdeklődőket.




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor