RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. május 28., vasárnap
Emil, Csanád

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Példaértékű együttműködés – színes szezon
2016-07. szám / Pavlovics Ágota

Seregi Zoltán már gyerekként ismerte a színházat, mert édesapja, Seregi László rendező a deb­re­ce­ni Csokonai Színház igazgatója is volt. Nekünk, nézőknek pedig régi jó ismerősünk, hiszen ő játszotta Tutajost a népszerű Tüskevár című filmben. Több tv-filmet is rendezett, másfél évtizede
pedig a Békéscsabai Jókai Színház rendezője. Előbb a színház igazgatóhelyettese, majd megbízott igazgatója volt, 2016. december 17-től pedig a teátrum kinevezett igaz­gatója. Neve összeforrt a Szarvasi Vízi Színházzal is. A minden porcikájában színházi embert rendezéseiről,valamint az előttünk álló évad bemutatóiról faggattuk.

Idén mutatták be a Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című re­gényé­ből készült musicalt. A darabot ön rendezte. Mi minden vezette a történet színpadra állítása során?
S. Z.: Meggyőződésem, hogy elő kell venni olyan darabokat, tör­té­ne­teket, amelyeket a mai gyerekek nem olvasnak el, pedig többnyire kötelező olvasmányként kapják az iskolában. Fontosnak tartom, hogy színpadi formában is jelen legyenek a magyar irodalom, drámairodalom remekművei. Ezek, ahogy mondani szoktam, „a magyar legendárium” részei, előkelő helyett kell elfoglaljanak a színházak repertoárján. Ahogy Ady Endre mondta: a legendáinkat ne hagyjátok elvenni tőlünk. A Móricz-regény remekmű, de ahhoz, hogy egy kiváló színpadi mű szülessen, mert kétségkívül az született, szükség volt Kocsák Tibor zeneszerző és Miklós Tibor szövegíró kitűnő munkájára, ahogy sokat tett hozzá Pinczés István is, aki az átkötő jeleneteket írta. A musical eddig az ifjúsági bérletben szerepelt, októbertől láthatják a felnőttek.

A Szarvasi Vízi Színház és a Jókai Színház szoros együttműködésben dolgozik, talán nem fog teljesen elszakadni a vízi színháztól.
S. Z.: Valóban együttműködünk, ami azért is fontos számomra, mert két évig a Vízi Színházat működtető Magyar Teátrum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója voltam, de amikor kineveztek a Jókai Színház igazgatójának, le kellett mondanom erről a pozícióról. Azért persze boldogan elmondom, már mint művészeti vezető, Fekete Péterrel együtt, hogy immár hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit a Szarvasi Vízi Színház a nyári évadra, a Légy jó mindhalálig című musicallel. Ez egy igazi csodahely, a sok szép hazai szabadtéri színpad között is kiemelkedő adottságai vannak.Idén tovább szépült és fejlődött. A nézők a szarvasi önkormányzat és a Cervinus Teátrum jóvoltából már tavaly háttámlás székeken élvezhették az előadásokat, a Magyar Teátrum Nonprofit Kft. a világítás és a díszletek védelme érdekében egy színpadi fedéssel fejlesztett, a Jókai Színház egy LED-fallal segíti a nézőket a tájékozódásban, a látványt pedig a gyaloghídról egy vízfüggöny teszi még izgalmasabbá. A tavalyi vízi szökőkút és a vízfüggöny közös hatása olyan erőteljes, hogy érdemes beépíteni az előadásokba is. Ha még azt is hozzáteszem, hogy a színpad hátterét a szarvasi arborétum ősfái adják, vitán felül áll, hogy egyedi kincs a Szarvasi Vízi Színház. Szeretik is a helybeliek, büszkék vagyunk rá mi is, hogy itt dolgozhatunk.

Térjünk vissza a rendezéshez. A Móricz-regényből készült musicalről már ejtettünk szót, melyik darabokat emelné ki az elmúlt néhány évben készült munkái közül?
S. Z.: A Kapj el! című, Neil Simon és Marvin Hamlisch együttműködéséből született romantikus, zenés komédia a szívemhez nőtt. A Balogh Anna és Szomor György által játszott kétszereplős musicalt nagyon jó volt csinálni, és szerencsére a közönség is nagyon szereti, ötven előadást játszottunk belőle. A kőszívű ember fiai című Jókai-regényt én alkalmaztam színpadra, szerettem ezt a munkámat is nagyon, ugyanazon okok miatt, amelyeket a Móricz-adaptációval kapcsolatban elmondtam. A Jókai-művet meg fogom rendezni ősszel a budapesti Újszínházban is.

A következő évad programjáta „Közérthető művészet – minőségi szórakoztatás” jegyében állították össze. Mit jelent ez a gyakorlatban?
S. Z.: Gazdag, sokszínű évadunk lesz. Olyan, ami egy népszínháztól elvárható. Az idei felnőtt bérletben megnöveltük az előadások számát, négy helyett öt lesz + egy bónusz előadás. Az első Örkény István Macskajátéka, amelyben Orbánné szerepében a közönség nagy örömére Felkai Eszter tér vissza kilenc év után a színpadra. A darab másik főszerepét Fodor Zsóka játssza. A Balkán Kobra című zenés ko­mé­diát Katkó Ferenc rendezi, a premier 2017 januárjában lesz. Schiller Ármány és szerelem című drámáját Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész rendezésében februárban mutatjuk be. A klasszikus Molnár Ferenc-vígjátékot, Az üvegcipőt, Tege Antal rendezi.
hirdetés

Milyen darabokat mutatnak be a Sík Ferenc Kamaraszínházban?
S. Z.: Négy bemutatónk lesz, köztük egy komédia, a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk! Az abszurd drámák nagy része megírása óta sokat veszített súlyából, nem így Mrozek Tangója, amit nálunk Csiszár Imre állít színpadra. A harmadik premier a Stratégia két sonkára című monodráma lesz Tege Antal előadásában. Gogol Egy őrült naplója című monodrámájában pedig Katkó Ferenc lép színpadra.

Mit kap a jövő közönsége?
S. Z.: Öt ifjúsági és gyermekszínházi előadásunk lesz az új évadban. Szomor György írt és rendez egy családi musicalt Diótörő és egérkirály címmel. Molière-től A fösvény az iskolai bemutatók után beköltözik a színházba, hogy teljes színházi élményt tudjon adni a gyerekeknek. A Grimm-meséből írt Széttáncolt cipellők című mesejátékot Szalma Dorothy állítja színre, Arany János Bolond Istókjából Zalán Tibor ír színpadi művet. A táncra épülő Állat(i)mese koreográfusa ifj. Mlinár Pál, ez a darab koprodukcióban készül a Balassi Táncegyüttessel.

Apropó koprodukció, amikor békéscsabai, szarvasi művészekkel beszélgetek, visszatérő szó az együtt­mű­kö­dés. A mai erősen megosztó világban ön szerint minek köszönhető ez a példás összetartás?
S. Z.: Azt gondolom, nincs titok. A koprodukció nemcsak anyagilag, hanem művészileg is fontos. Jó a kapcsolatunk szinte az összes magyarországi színházzal, ezen belül elsősorban a Teátrumi Táraság tagszínházaival, de a határon túli magyar színházakkal is. A jövő évadban a Veszprémi Petőfi Színházzal, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal, az Aradi Kamaraszínházzal és a görlitz-zittaui Gerhart Hauptmann Színházzal lesz koprodukciós előadásunk. Példaértékű az együttműködésünk a fenntartó békéscsabai önkormányzattal is, tiszteletben tartjuk és segítjük egymás munkáját.






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor