RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. március 26., vasárnap
Emánuel

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Kultúra egy ügyvezető szemével
2016-10. szám / J. Á.

A Rózsavölgyi Szalont működtető Városi Színház Nonprofit Kft.-ben ötvenszázalékos tulajdonos a Pentaton Kft., mely 1989-ben alakult az ország első magán művészeti ügynökségeként. A két cég
ügyvezető igazgatói posztját 2014 óta Szentpéteri András tölti be. Milyen tevékenységi körök határozzák meg a Pentaton profilját? Nő-e vagy stagnál manapság a minőségi kultúrára áldozók száma, és van-e személyes kedvence a Rózsavölgyi-repertoárból? Az ügyvezetőt többek között ezekről kérdeztük.

A Pentaton Művész- és Koncertügynökséget Zimányi Zsófia művészeti menedzser hívta életre 1989-ben. Lőrinczy György 2014-ig töltötte be a cég ügyvezető igazgatói posztját, amit Ön vett át tőle. Hogyan kerültek egymás látóterébe?
Sz. A.: Zimányi Zsófiával már akkor volt alkalmam együtt dolgozni, még mint PR-marketing asszisztens, amikor a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) igazgatója volt, majd akkor is, amikor a Thália Szín­há­zat vezette. A Pentaton 25. születésnapján levetítésre került az az interjú, amit Zsófia a Stúdió ’89 kulturális tévéműsornak adott a Pen­ta­ton megalapításáról. Lőrinczy György felidézte, hogy anno ő látta ezt a tévében. Én pedig előhúztam a zsebemből egy, a kilencvenes évek elején írt cikket, melyben arról volt szó, hogy Zimányi Zsófia lett a BTF igazgatója, Lőrinczy György pedig belépett helyette a Pentatonba ügy­ve­ze­tő­ként. A rövid hír végén Sz. A. aláírás szerepelt – a beszédem végén felfedtem: a monogram az én nevemet takarta, ugyanis több mint tíz évig újságíróként dolgoztam, elsősorban kulturális és hír területen. A Pentatonba először a Millenáris rendezvénysorozat projektjei kapcsán hívott, még külsősként Lőrinczy György, és ő ajánlott be a Budapesti Operettszínházhoz marketing- és turnémenedzserként. Amikor eldöntöte, pályázik az Operettszínház főigazgatói posztjára, barátilag feltette nekem a kérdést, a pozíció elnyerése esetén ajánlhatna-e engem a Pentaton élére. Én természetesen igent mondtam, hiszen fan­tasz­ti­kus lehetőségeket és előrelépést láttam a dologban, és külön öröm, hogy Zsófia is támogatott.

Milyen főbb tevékenységi körök határozzák meg a Pentaton profilját?
Sz. A.: Például a rendezvényszervezés: tavaly a milánói világkiállítás magyar pavilonjában háromszáz eseményt – színházi előadást, koncertet, kongresszust – bonyolítottunk. Kezelünk itthon zenés színházi jogokat, a már több mint tíz éve futó Rómeó és Júlia, a Fame vagy a jövő nyáron, Szegeden színre kerülő A Notre-Dame-i toronyőr is a Pentaton munkájának köszönhetően kerülhet itthon színre, de több új magyar zenés darab „fejlesztése” is itt zajlott, ilyenek a Szép nyári nap, a Szentivánéji álom és az Abigél, utóbbit három színház is játssza Magyarországon. Rengeteg külföldi turnét szervezünk és menedzselünk, elsősorban az Operettszínháznak, és igyekszünk elsősorban a magyar operettnek új országokat felfedezni – nagy öröm volt, hogy például Ománban, Katarban és Indiában a mi tevékenységünknek köszönhetően debütálhatott ez a műfaj. Persze közben folyamatosan visszajárunk Ausztria, Svájc és Németország nagyvárosaiba, elsősorban operettprodukciókkal és az Operettszínház A Szépség és a Szörnyeteg előadásával, mely idén jubilál – az ötszázadik német nyelvű előadásra kerül sor hamarosan. A negyedik fő tevékenység az exkluzív művészmenedzsment, legfontosabb partnerünk Miklósa Erika operaénekesnő, akivel hosszú ideje baráti viszonyt ápolunk, az elsők között voltam, akik interjút készíthettek vele. Jelenleg több művésszel, klasszikus zenésszel is tervezzük menedzsment szinten szorosabbra fűzni a szálakat, de neveket egyelőre nem említenék.

Noha ezt sokan nem szívesen mondják ki, a kultúra üzlet is. A Rózsavölgyi Szalonnak célja, hogy profitot termeljen?
Sz. A.: Nem, nonprofit cég vagyunk. Semmiféle támogatást nem kapunk, bevételeink kizárólag a jegy­be­vé­tel­ből és a TAO-ból származnak, és ha nyerünk, pályázatokból. A mi célunk az, hogy kiváló rendezőket, alkotókat és színészeket felvonultató előadásokat hozzunk létre, s hogy estéről estére megtöltsük a Szalonban elhelyezett hetvenöt széket.
hirdetés

Mondhatjuk, hogy nő azoknak a száma, akik áldoznak a minőségi kultúrára?
Sz. A.: Nagyon remélem! A Rózsavölgyi esetében nem tudunk sokat költeni hirdetésekre – esetünkben a „mund reklámnak” van a legnagyobb ereje, vagyis amikor egyik ember a másiknak azt mondja: ezt láttam, ezt meg kell nézned neked is! Kialakult egy erős törzsközönség, de szerencsére rendre látunk olyan új arcokat, akik szívesen áldoznak a minőségi kultúrára.

Bizonyára nehéz kiválasztania egy-két kedvencet a Rózsavölgyi repertoárjából.
Sz. A.: Mindegyik előadást szeretem, de természetesen minden évadban van pár olyan, amely jobban a szívemhez nő, mint a többi. Kinevezésem első évében debütált a romance.com, ami fantasztikus példája annak, hogyan lehet egy könnyed darabból elegánsan és intellektuálisan szórakoztató előadást készíteni, nem csoda, hogy sokat vendégszerepelünk vele – egyébként ez az előadás több díjat is nyert, tavaly Nyíregyházán, pár hete pedig Salgótarjánban lett az évad legjobb előadása. A Koppenhágát és az Amazonokat is szeretem, utóbbi kifejezetten negyven év feletti hölgyeknek szól Náray Erika, Auksz Éva és Györgyi Anna főszereplésével. A tavalyi évad végén Romain Gary Salamon király szorong című művét állította színpadra Dicső Dániel. A szereposztás parádés: Sipos Vera partnere Mohai Tamás, aki kvázi a vállán viszi az egész darabot – elejétől a végéig színpadon van, és ott van még a két nagyágyú, Jordán Tamás és Hernádi Judit, így ez is nagy kedvencem. Most pedig épp egy ősbemutatón vagyunk túl, Őze Áron rendezett előadást Szabó Magda Az őz című regényéből, amire már a premier előtt elkelt az összes jegy. Ez a bizalom a legjobb visszajelzés a közönség részéről.






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor