Impresszum | Előfizetés  
  2024. április 16., kedd
Csongor

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Egy női sorsot kell megmutatni”
2016-02. szám / Kovács Emőke

Tizennyolcadik éve a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja, számtalan előadással a háta mögött most egy különleges feladatra készül. Váradi Eszter Sárával az idei évadbeli szerepeiről és a készülő Psychéről beszélgettünk.

Az idei évadban széles skálán mozognak a Vörösmarty Színházban rád osztott szerepek. Picit mesélnél arról, hogyan éled meg az év szerepkínálatát? Kezdjük a Csókos asszony Hunyadinéjával.
V. E. S.: Az operett szélsőséges műfaj, megengedi a karikírozást, de vigyázni kell arra, hogy a jó ízlés határán belül maradjon az ember. Hargitai Iván rendezővel közösen alakítottuk, hogyan maradjon meg a szerep humora, de igazi sorsa is legyen.

Az Augusztus Oklahomában című darab indián asszonya Hu­nya­di­né­hoz képest egy nagyon csendes figura, a Weston család otthonának élő lelkiismerete. Nehéz szöveg nélkül játszani?
V. E. S.: Az olvasópróbán Szikora János, a darab rendezője hosszan beszélt az én szerepemről, arról, mennyire fontosnak tartja az indián asszony megjelenését. Értettem is, de a megvalósítás útja nem volt evidens. Nem könnyű feladat vi­szony­lag kevesebb mennyiségű szöveg segítségével egy erős karaktert megformálni. Aztán a próbák során figyeltem a többiek jeleneteit, az ő történeteikhez képest tudtam a saját feladatom kidolgozásával haladni. A szerep nehézsége abban rejlik, hogy a többiekhez képest definiálhatom magam, a többieken kell felülemelkedni vagy kívül maradni úgy, hogy közben mégis az életük és a történések szerves része legyek.

Az idei évadban is műsoron van a tavaly bemutatott Edith és Marlene című zenés játék. Gondolom, egy ék­szer­do­boz számodra ez az előadás.
V. E. S.: Harmadszor játszom Piafot. Egy ilyen szélsőséges karakternél számít, hogy az embert milyen életszakaszában találja meg a szerep, ezért ez egy hatalmas ajándék… Szeretem az előadást és a ját­szó­part­ne­rei­met, Varga Gabriellát és Keller Jánost, és ezáltal ismertem meg a fiatal és nagyon tehetséges Widder Kristófot.

Most újra Widder Kristóffal fogsz együtt dolgozni. Honnan jött az ötlet, hogy Weöres Sándor Psyché című művét állítsátok színpadra?
V. E. S.: Az előző munka során egyértelmű volt, hogy szeretnénk Kristóffal még együtt dolgozni. Egy egészen más ügy kapcsán több mint egy éve merült fel, hogy jó lenne, ha ebből az anyagból csinálnék egy előadást. Úgy tűnik, most állnak úgy a csillagok, hogy megvalósításra kerüljön.
hirdetés

Egy ilyen összetett irodalmi mű esetében honnan lehet elindulni?
V. E. S.: Semmiféleképpen nem az a célunk, hogy egy fennkölt irodalmi est szülessen. Mindketten azt gondoljuk Kristóffal, hogy egy női sorsot kell megmutatni, és ebből a sűrűn szőtt irodalmi anyagból egy igazi színházi előadást kell létrehoznunk. A nyelvezete gyönyörű, szerintem nagyon izgalmas ma ilyen szöveget hallgatni, amiből egy végtelenül szép női történet bontakozik ki, ami sokakhoz elérhet, és nem feltétlenül csak a nőkhöz. A Psyché számomra egy szívet-lelket megszólító történet, megjelenik benne az erotika, a bujaság és hihetetlenül jó a humora.

Több arcát megismerhetjük Psychének, összetett, sokszor ellentmondásos személyiség. Mit szeretnétek megmutatni az életéből?
V. E. S.: Számomra nagyon izgalmas, hogy a testiséget hogyan és miért használja. A története rávilágít arra, hogy nem szabad másokról ítélkeznünk, mert egy ember élete túlságosan összetett ahhoz, hogy néhány vonásából következtetéseket vonhassunk le. Azt szeretnénk, ha az általunk megmutatott Psyché-történetből kirajzolódna a szerelmi élete, a kapcsolatai és az, hogy ezeken keresztül hogyan változik a személyisége.

Milyen forma szükséges ahhoz, hogy ebből az irodalmi műből színházi est váljék?
V. E. S.: Ahhoz, hogy színházi élménnyé válhasson, megpróbáljuk a színháznak mindenféle eszközét alkalmazni. Kristóf felkérte Bakk-Dávid Lászlót, hogy írjon zenét az előadáshoz, ugyanis úgy érezzük, a zene szerves része kell, hogy legyen az előadásunknak. Kristóf, mivel fizikai színház osztályban végzett, megjelenik majd mint táncos, mozgással segítve a kifejezendő hangulatokat, állapotokat. Az a célunk, hogy minél több emberhez eljusson Weöres Sándor műve, és érdekessé tegyük a mai emberek számára.

Szerinted mitől tud érdekes lenni egy 19. századi költőnő élettörténete a ma emberének?
V. E. S.: A nőket, akárcsak a 19. században, most is többnyire az érzelmeik vezérlik, ugyanúgy vágynak a szerelemre, az elismertségre, keresik a boldogságot, mint Psyché korában. Szerintem az ő története nagyon is kortárs és ugyanakkor izgalmas, tanulságos életregény.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor