Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Színes és érzékeny előadások a X. DESZKA Fesztiválon
2016-02. szám / K. Sz.

A kortárs magyar dráma elkötelezett hívei hamarosan Debrecenbe látogatnak, ugyanis kezdődik a DESZKA. A fesztivál tízedik, a Csokonai Színház pedig 150 éves születésnapjához érkezett,
úgyhogy nem túlzás az állítás: a szokásosnál is izgalmasabb évad zajlik. A jubileumi évadról, a várható bemutatókról és a DESZKÁ-ról Gemza Péterrel, a Csokonai Színház művészeti vezetőjével beszélgettünk.

Március 18-án kezdődik a X. DESZKA, a kortárs magyar drámák fesztiválja. Milyen lesz a jubileumi program?
G. P.: A fesztiválon a debreceni kortárs dráma elmúlt húsz éve lesz az egyik központi téma. A jubileumi DESZKÁ-n rendezzük meg a Cso­ko­nai-történetek hatodik estjét. A sorozatban a színház 150 éves év­for­du­ló­já­hoz kapcsolódva az egykor Debrecenben dolgozott művészek idézik fel a színházhoz és a városhoz kötődő emlékeiket. Az 1990-től 2001-ig tartó időszak egészen különleges volt a Csokonai Színház életében. Ekkoriban kezdte pályáját egy sor fiatal író, akikből azóta a magyar irodalom meghatározó személyiségei váltak. Az ő színházi szövegeik a Csokonai Színház Stúdiószínpadán találkozhattak először a közönséggel, nagyrészt Pinczés Istvánnak köszönhetően. Itt volt például Garaczi László Imoga és Fesd feketére!, Parti Nagy Lajos Ibusár, Darvasi László Vizsgálat a rózsák ügyében, Szív Ernő estéje, Hamvai Kornél Márton partjelző fázik, valamint Háy János A Gézagyerek című műveinek bemutatója. Borbély Szilárd is itt tarthatta élete első színházi premierjét 1999-ben a [kamera.man]-nal. A Csokonai Színház volt és jelenlegi igazgatói, mű­vé­szei, alkotói, szerzői emlékeznek vissza arra, hogy a színházban hogyan alakult a kortárs dráma sorsa, mely ősbemutatók fémjelezték legfontosabb állomásait.

A fesztiválra nagy számban érkező vendégművészek sorát nem tudjuk felsorolni, de röviden összefoglalva ki mindenkit láthatnak majd a X. DESZKA nézői?
G. P.: Magyarországon több kortárs mű született az elmúlt egy évben, mint korábban bármikor. Színes és érzékeny válogatással várjuk az érdeklődőket. A teljesség igénye nélkül itt lesznek Pécs, Kassa, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Nagyvárad társulatai, a budapesti Katona József és Örkény Színház, a Stúdió K, a Forte, a Tünet Együttes. Összesen 17 előadás alkotja a DESZKA felnőtt programját, 8 gyerek- és ifjúsági előadás lesz. Újdonság az UGRÓDESZKA program, amely a színészképző intézmények számára kínál bemutatkozási lehetőséget. Ezen a kaposvári és budapesti színművészeti egyetem mellett a marosvásárhelyi egyetem hallgatói is bemutatkoznak. Azt gondolom, hogy izgalmas egy hét előtt vagyunk, és azok, akik idő vagy anyagiak híján nem tudták járni az ország színházait az elmúlt egy évben, meghatározó találkozások részesei lehetnek majd.

A magyar színházak jelentős része ugyanazokból a darabokból válogat. Az általános tendenciától némi távolságot tartva a Csokonai tavaly meghirdette az ősbemutatók évadát, sok-sok kortárs darabbal (Titus anatómiája, Akár Akárki, Csikóink, Istent a falra festeni, Krisztus születése, A dühös lovag). Miért vonzódsz a kortárs darabokhoz? Többet mondanak jelen világunkról, mint egy klasszikus?
G. P.: A színház történetében mindig voltak olyan periódusok, amikor vágyták az emberek azt, hogy újabb szövegekkel találkozzanak, újabb gondolatokkal, másképpen megfogalmazva szembesüljenek az őket érintő történésekkel. Nyilván maguk az alkotók sem szívesen csinálnak meg mondjuk egy Hamletet úgy, ahogy már egyszer látták, hanem keresnek egy formanyelvet, gondolati síkot, amely maivá teszi.
hirdetés

Azt gondolod, hogy azt az időszakot éljük, amikor szintén van igény a nézőkben egy másfajta megszólalás iránt?
G. P.: Nem mindegy, hogy egy vidéki vagy egy specializálódott fővárosi színház repertoárjáról, struktúrájáról beszélünk. A különböző nézői igényeknek megfelelően vannak alkotói igények. Ezeket kell harmonizálni, hisz minden évad egy alkotás. Vannak rendezők, akik szeretnek klasszikus darabokkal dolgozni, és van olyan közönségréteg, amelyik szereti a klasszikus értelemben vett színházi felépítést, dramaturgiát. Én is szívesen nézek olyan darabot, amelyben el tudom engedni magam a történetvezetésben, színészi játékban és igen, van olyan közönségréteg, amelyik keresi a kortárs, vagy mondjuk így: formanyelvében új da­ra­bo­kat. Itt az arányok kérdése a legfontosabb, vagyis sem az egyik, sem a másik oldalra nem kell elbillenni. Így lehet egy egészséges, jó szemléletű, szerethető színházat csinálni, amire mi is törekszünk.

Ebben az évadban sikerrel fut a Made in Hungária musical, a francia krimi, a Nyolc nő, és a Szabó Magda-klasszikus, Az ajtó. Anca Bradu már próbálja Woolf Orlandóját, a Rómeó és Júliát Szikaszai Rémusz rendezi. Mi várható az évad hátralévő felében?
G. P.: Januárban mutattuk be Az ajtót. Tudom, hogy a debrecenieknek fontos a helyi kötődésű írók műveit a színházban látni, és itt Szabó Magda kiemelkedik. A darabot Naszlady Éva rendezte, s nagyon erős a szereposztás: Kubik Anna Emerenc, Varga Klári az írónő. A Rómeó és Júlia milliószor volt színpadra téve, vagyis kell egy olyan gondolati sík, amely megtartja a darab klasszikus jellegét, nem szakítja ki az eredeti közegéből, és mégis teljesen friss. Ahogy Szikszai Rémusz látja a színházat, az kellő nyitottság esetén 14 éves kortól hallatlanul izgalmas lehet. Az Orlando különleges kihívás rendezőtől, színésztől, ko­reo­grá­fus­tól. Gigantikus feladat a színészi jelenléttel egy androgün lényt megfogni. Ezért is játssza Sárközi-Nagy Ilona. A Camille lesz a DESZKA nyitóelőadása. A szobrászat mint térbeli költészet és a tánc mint akcióban lévő szobrászat, összekötve Camille Claudel szobrász életével, sorsával, aki Rodin szerelme és a nagyformátumú gondolkodó, Paul Claudel testvére volt, kivételes hangulatot ígér. Magam pedig Soós Im­ré­nek szeretnék emléket állítani a Tüzet viszek című Hubay-darabbal. Soós mint egy üstökös végigviharzott a színháztörténet egén, feltűnt, ragyogott, aztán kiégett. Milyen volt a közeg, amelyik ezt engedte? Egyál­ta­lán hogyan történhetett meg? A lobbanást miért nem éltették? Ezek a kérdések érdekelnek.






vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor