RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. szeptember 21., csütörtök
Máté, Mirella

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Az elismerések felhívják a figyelmet a színészi felelősségre”
2017-01. szám / Jónás Ágnes

„Az elismerések egyben útmutatók is, felhívják a figyelmet a színészi felelősségre, erőt adnak a megújuláshoz és a munkához” – vallja Feke Pál, aki az elmúlt tizennyolc év alatt a világ musi­calirodalmának legnagyobb szerepeit játszotta el. Az ország két nemzetközi hírű színházának
művészeként, a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház mellett több vidéki színházban is főszerepeket játszik. Az elmúlt évtized „István királyával” beszélgettünk többek között arról, hogy milyen színészi kihívások elé állítja az április 9-én Alföldi Róbert rendezésében, a Papp László Sportarénában debütáló Passio XXI.

Gyerekként buszvezető szerettél volna lenni. Minek a hatására foszlott szét ez az „álom” és változott a színház iránti szenvedéllyé?
F. P.: Már tizenévesen megpecsételődött a sorsom, amikor hatalmába kerített a színházi miliő, s azóta is fogva tart, éppúgy, mint az István, a király, melyet gyerekkoromban bakelitlemezen hallgattam. Számomra óriási élmény, hogy akiktől több mint húsz évvel ezelőtt autogramot kértem, azokkal most estéről estére egy színpadon állhatok.

A Szikora János rendezte darabban 2008-ban koronáztak először királlyá. Szerinted mitől szerethető István karaktere?
F. P.: István a rockoperában erősen anyja útmutatásai és hatása alatt áll. Hol tépelődő, hol pedig kirobbanóan kemény és határozott, amit a Szörényi-zene alapoz meg. Büszke vagyok, hogy Leventét ismerhetem és a Szörényi-tetralógia mindegyik művében játszhattam. A darab számos kérdést vet fel, olyanokat, melyek minden korban, minden generáció számára aktuálisak – az elképesztően jó zene mellett többek között ebben rejlik a sikere és a népszerűsége.

Nemcsak István, hanem a törzsi-nemzetségi kötelékekhez ragaszkodó, az ősi tradíciókat őrző-védelmező Koppány bőrébe is számtalanszor belebújtál már.
F. P.: Ma különösen fontos a gyökerek ápolása, s ha már itt tartunk, hadd osszak meg egy számomra kedves történetet a gyerekkoromból: rajzoltam egy fát, melyet aztán megmutattam édesapámnak. Ő azt mondta: kisfiam, a fa nagyon szép, de sose felejtsd el hozzárajzolni a gyökereit, mert fontos tudnunk, honnan jöttünk, hova tartozunk, s hol van az otthonunk helye a szívünkben. Azóta apám szavai szerint élek.

És ugyebár ott van a színház, melynek szintén egyik fő feladata, hogy időről időre emlékeztessen a gyökereinkre.
F. P.: Épp ezért gondolom azt, hogy egy olyan magyar őstörténetet fókuszba állító rockoperát, mint amilyen az István, a király, meg kell ismertetnünk az utánunk felnövő generációkkal is.

Szerencsére mindig vannak rendezők, akik nemhogy porosodni nem hagyják az efféle műveket, de adott koroknak és aktuális trendeknek megfelelően fel is frissítik azokat.
F. P.: Így van! A régebben íródott darabokhoz tisztelettel, alázattal kell közelíteni, ugyanakkor egy jó színháznak mind szcenikailag, nyelvezetileg, mind pedig jelmezeiben és díszleteiben is fel kell tudnia venni a versenyt a változásokkal, a világ zenés színházi trendjével.
hirdetés


Huszonkét évesen – a világon eddig talán legfiatalabbként – játszottad el Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztárjának címszerepét a Szegedi Dóm téren. Jézus karaktere István királyéhoz hasonlóan végigkísér a színészi pályán.
F. P.: Mérhetetlen erőfeszítés és munka volt e szerep hátterében is, ami végül csodálatos eredményt hozott minden egyes rendezői változat esetében. A Jézus-történet a világ egyik legmegrázóbb és legmegindítóbb története, kérdései mindmáig érvényesek.

Ismét megtalált egy bibliai történet – a Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó, Alföldi Róbert rendezésében látható, zenés Passio XXI című darabban a legfontosabb apostolt, Pétert alakítod majd. Milyen színészi kihívások elé állít e karakter megformálása?
F. P.: A szerepre vonatkozó rendezői koncepciót a próbákon ismerem meg, melyek még nem kezdődtek el, de a darabbal kapcsolatos elképzelést már hallottam. A mű azt a kérdést feszegeti, hogy Jézus szen­ve­dés­tör­té­nete mit mond a 21. század emberének, illetve ha Jézus ma élne, vajon az emberek felismernék-e, elfogadnák-e benne a megváltót. Izgatottan várom a próbákat, mert ezúttal újra azokkal a művészekkel, így többek között – Stohl Andrással, Szabó Kimmel Tamással, László Zsolttal – dolgozhatok, akikkel az Alföldi által rendezett István, a király 30. jubileumi előadásában volt alkalmam.

A nem hívők számára is szolgálhat mondanivalóval a produkció?
F. P.: A Biblia, a szenvedéstörténet korszakoktól függetlenül mindenkit megérint. A legnagyobb művészek, festők, írók megkülönböztetett figyelemmel ábrázolják. Biztos vagyok benne, hogy Alföldi Róbert is ennek megfelelően viszi színre a Székely Csaba-drámát.

Időről időre a legjobb szerepek találnak meg, voltál már Javert és Jean Valjean A nyomorultakban, Colloredo a Mozart! musicalben, Csaba, az Atilla – Isten kardja rockoperában, és sokak örömére ogreként is bizonyítottál a Shrek, a musicalben. A tehetségen, a szorgalmon, az elhivatottságon túl min múlik még egy színművész sikere?
F. P.: Tizennyolc éves korom óta színpadon állok, nagy szerencsém volt eddig, hiszen remek rendezőkkel és alkotókkal dolgozhattam, dolgozhatok. A felsorolt alappillérek mellett az egyik legfontosabb az alázat, a megújulásra való képesség, illetve a szakmától és a közönségtől kapott visszacsatolás, nem beszélve a hátországról, melyet esetemben Rosta Mari testesít meg. Azt hiszem, nélküle minden egész máshogy alakult volna. Több mint tíz éve hisz bennem. Mindig azt mondta, hogy feljutni a csúcsra sokkal könnyebb, mint fent tartani magunkat. Igaza van.

Te voltál az első Junior Prima-díjas énekes színész, az Artisjus is honorálta már teljesítményedet, sőt, a város kedvence, az év musicalszínésze, az év könnyűzenei előadója is voltál. Nem érzed úgy, hogy most már megengedhetsz magadnak némi lazítást?
F. P.: Nem, sőt! Az elismerések rendkívül fontosak egy művész életében is. Útmutatók, mert felhívják a figyelmet a színészi felelősségére, erőt adnak a megújuláshoz, és köteleznek. Természetesen az otthonomnak is fő díszei, és mindig a szemem előtt vannak.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor