RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. november 19., vasárnap
Erzsébet

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Jó és Rossz párharca a Radnóti Színházban
2017-09. szám / Jónás Ágnes

Hogyan viseljük el a szenvedést, hogyan oldhatóak fel a traumatikus élmények, felelőssé tehető-e Isten a bennünket érő tragédiákért? – többek között ezek a kérdések kerülnek terítékre az Ádám almái című előadásban, melynek október 21-én lesz a bemutatója a Radnóti Színházban Szikszai
Rémusz rendezésében, László Zsolttal, Pál Andrással és Schneider Zoltánnal a főbb szerepekben. Anders Thomas Jensen mára kultikussá vált filmjének színpadi adaptációja a jellegzetes skandináv humor groteszk világába kalauzolja a nézőt, miközben egy végtelenül kegyetlen, keserű és megindító pillanatokkal átszőtt emberi történettel szembesít. Az előadásról Szikszai Rémusszal beszélgettünk.

Jensen filmjét 2006-ban mutatták be Dániában, az alkotást több díjjal is jutalmazták. Élő rendezőről, forgatókönyvíróról van szó, tehát a darab teljesen kortárs. Mindez nehezíti vagy könnyíti az előadás szín­pad­ra állítását?
Sz. R.: Minden előkép nehezíti, mert elvárást támaszt az alkotók és a színészek felé. Az ember ilyenkor tele van szorongással, félelemmel, de ez akkor se lenne másként, ha Csehovot kellene rendeznem. Filmes megoldásokat nem lehet a színpadon alkalmazni, nem tudunk, s nem is akarunk versenyezni a film formanyelvével és vizualitásával, ezért is született meg a két színpadi változat: az egyiket a Pécsi Nemzeti Színház számára Jensen filmforgatókönyve alapján Kovács Krisztina készítette, a Radnóti Színház számára pedig én dolgoztam át. Amikor a Radnóti Színház igazgatója, Kováts Adél megkeresett a darabötlettel, a film népszerűsége és a filmes technikák színpadra al­kal­ma­zá­sának lehetetlensége miatt, először kissé megijedtem. Aztán amikor elkezdtem a szövegen dolgozni, olyannyira beleszerettem, hogy sikerült teljesen elvonatkoztatnom a filmtől, s már csak az érdekelt, hogyan lehet az Ádám almáiból egy teljes étékű előadást színpadra varázsolni.

Egyébként hogy áll a dán filmekhez?
Sz. R.: Nagyon szeretem a dán filmeket, köztük Jensen munkáit is, az Ádám almái egyszerre sokkolt és nyűgözött le. Véleményem szerint Jensen a filmipar elmúlt tizenöt-húsz évének egyik legjelentősebb forgatókönyvírója. Időnként rendez, akkor is azzal a remek, nyolcfős dán baráti társasággal, akik az Ádám almáiban is láthatók, gyakorlatilag szupersztárok lettek az elmúlt húsz évben.

Adott egy pap, aki a rábízott közmunkásokat – köztük Adamet – látszólag kicsit sem tudja megváltoztatni. Miféle „játszma” zajlik kettejük között?
Sz. R.: Tulajdonképpen Jób ószövetségi történetének kortárs feldolgozásáról van szó – Jensen a forgatókönyv írásakor a Bibliából ismert Jób könyvéből indult ki, ami az Isten és a Sátán közti fogadás története. „Fogadjunk, ha beteggé teszem Jóbot, és elveszem mindenét, káromolni fog téged” – mondja a Sátán. „Fogadjunk, hogy bármit is teszel vele, engem fog szeretni és istenhívő marad” – mondja Isten. Ivan és Adam között egy hatalmas csata bontakozik ki, mely megfeleltethető a bennünk lakozó Jó és a Rossz küzdelmének. A kettejük közti konfliktus határozza meg a színdarab történéseit. Megküzdenek egymással a saját igazukért, hol az egyik adja fel, hol a másik. Messziről indulnak, s hogy hova jutnak, az a színdarab végén kiderül. Min múlik, hogy barátok vagy ellenségek leszünk? Hogyan viseljük el a szenvedést? Mit jelent az, hogy valaki sérült? Van-e célja az életünknek vagy sem, és ha van, akkor mit vagyunk hajlandóak megtenni a céljainkért? – ezek az élet alapkérdései, melyek az Ádám almáiban is terítékre kerülnek, ütköztetve vannak. A színdarab természetesen nem válaszolja meg ezeket a néző helyett, de célunk, hogy olyan formában tegyük fel a kérdéseket, hogy a közönség ne kikerülni akarja őket, hanem válaszolni akarjon rájuk.
hirdetés

Ha van Isten, hogy engedheti meg azt a sok borzalmat, ami velünk és körülöttünk történik? – talán ez az ember által egyik leggyakrabban, dühösen vagy épp elkeseredetten ismételgetett kérdés.
Sz. R.: Erre a közel hatezer éve fennálló kérdésre, pontosabban arra, hogy hogyan kezeljük a szenvedést, Jób könyve az egyik válasz. A könyv szerint istenképünk nem annak függvényében változik, hogy létezik-e szenvedés, vagy hogy létezik-e az a fajta szenvedés, amire nincs magyarázat. Az ember által átélt kínok nem feltétlenül Istentől eredeztethetők, persze ez még nem bizonyíték a Teremtő nemlétére. A szenvedés életünk része. Meg kell tanulni megbarátkozni vele.

Szociológiai tanulmány, tanmese vagy dráma – hogyan határozható meg az Ádám almáinak műfaja?
Sz. R.: Tragikomikus, groteszk színjáték. Számos abszurd helyzet és sok olyan pillanat van benne, amiket ha jól csinálunk meg, nevetni fognak az emberek, de a maga módján ez azért egy végtelenül kegyetlen történet, teletűzdelve nagyon emberi és rendkívül gyarló momentumokkal.






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor