RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. december 11., hétfő
Árpád, Árpádina

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„A színházban eltöltött idő lelkileg-szellemileg is építő jellegű”
2017-10. szám / Jónás Ágnes

„Kilenc évvel ezelőtt elvetettünk egy magot, s a nézői és szakmai visszajelzések is azt igazolják, hogy a növényünk szépen fejlődik. Ahhoz, hogy teljesen virágba boruljon, még sokat kell dol­goz­nunk, azonban a pozitív visszajelzések abban erősítenek meg bennünket, hogy jó úton járunk”
– mondja Cseke Péter, aki jövőre harmadszor pályázik a kecskeméti Katona József Színház igazgatói posztjára. A direktorral a 121. évad bemutatóiról, a műhelymunka és fiatalok színházi élményeinek fon­tos­sá­gáról is beszélgettünk.
Közel tíz éve vezeti a Katona József Színházat Kecskeméten. Hogyan értékeli az elmúlt éveket, s mi az, amire különösen büszke?
Cs. P.: Nehéz periódusában vettem át a színházat, mely azóta mű­vé­szi­leg és szervezetében is egy nagyon jól prosperáló teátrum lett, s a szakma Magyarország egyik legjelentősebb színházi műhelyeként emlegeti. Kilenc évvel ezelőtt elvetettünk egy magot, s a nézői és szak­mai visszajelzések is azt igazolják, hogy a növényünk szépen fejlődik. Ahhoz, hogy teljesen virágba boruljon, még sokat kell dol­goz­nunk, azonban a pozitív visszajelzések abban erősítenek meg bennünket, hogy jó úton járunk. Sikereink nemcsak a kiváló szí­né­szek­nek és alkotóknak, hanem a szervezés, a gazdasági osztály, a tárak és a műhelyek munkatársainak is köszönhető – mindannyiuknak nagy szerepe van abban, hogy ez a színház ilyen jól működik.

A magyar színházak manapság arra kényszerülnek, hogy iparszerűen működjenek, sok színész pa­nasz­ko­dik arra, hogy nincs elegendő idő a művekben való elmélyedésre. A kecskeméti teátrumban hogy van ez?
Cs. P.: Bizony többször mi is küzdünk az idő rövidségével. Számomra mindig fontos volt a minőségi, magas művészi színvonalú munka. A társulatom olyan alkotóközösségé vált, amelynek tagjai szeretnek és tudnak is elmélyülten dolgozni.

A kecskeméti Katona József Színházban a nagyszínház, a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt József Stúdiószínház működik, utóbbiban már bátran játszanak különlegességeket, produkcióiknak vá­ro­son belül is nagy sikere van. Melyek lesznek azok a bemutatók, amelyekkel idén megörvendeztetik a nagyérdeműt?
Cs. P.: Idén operettet, drámát, rockballadát, komédiát és vígjátékot egyaránt láthat a kecskeméti színház közönsége. A nagyszínházban szeptember 29-én mutattuk be a Béres Attila rendezte Csárdáskirálynő című operettet, melyet – legnagyobb örömömre – álló ovációval fogadott mind az idősebb, mind pedig a fiatalabb közönség. Novemberben lesz a premierje Brecht A szecsuáni jóember című drámájának, melyet Zsótér Sándor állít színpadra, ezt követi Michael Frayn Függöny fel! című komédiája, Szente Vajk rendezésében, melyet először szilveszterkor láthat a közönség. Sarkadi Imre, Szörényi Levente és Bródy János rockballadáját, a Kőműves Kelement február elején tűzzük műsorra, az évad utolsó nagyszínházi bemutatója pedig Molnár Ferenc A testőr című vígjátéka lesz tavasszal. A Kelemen László Ka­ma­ra­szín­ház­ban október 6-án debütált Moliére – Mohácsi A képzelt beteg című vígjátéka Rusznyák Gábor rendezésében. Következő előadásunk Alfred Jarry Übü király című bohózata lesz, melyet a fiatal Hegymegi Máté rendez. A Ruszt József Stúdiószínházban Federico García Lorca Vérnász című színművét novemberben mutatjuk be Kocsis Pál rendezésében, majd Szász János álmodja színpadra Csehov Ványa bácsiját, Simon Gray A játék vége című darabját pedig áprilisban láthatja a nagyérdemű. Öt éve Barta Dóra vezetésével alakult meg színházunkban a Kecskemét City Balett – amely rövid idő alatt lett népszerű a városban –, a társulat idén a Prokofjev által szerzett zenére Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel balett formájában.
hirdetés

Új kezdeményezésük az Osztályterem-színház.
Cs. P.: Igyekszünk a színház falain túli lehetőségeinket is kihasználni, jó példa erre Mű érték és Műérték sorozatunk, melynek keretében tizedik éve felső tagozatos és középiskolai tanárokat hívunk meg a főpróbáinkra, hogy aztán a látottakat közösen megbeszélve a pedagógusok már felkészülten hozhassák el az előadásokra a diákjaikat. Egyedülálló kez­de­mé­nye­zé­sünk a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főka­pi­tány­ság­gal 2012-ben közösen útjára indított Tetthely sorozatunk, melyben a diákokat érintő bűnügyi eseteket dolgozunk fel színpadon, majd a jelenlévő kriminálpszichológusok segítségével azonnal elemezzük is a látottakat. Az idei évadban az Osztályterem-színházzal próbálkozunk: osztályteremben adjuk elő fiataloknak Kai Hensel Klamm háborúja című monodrámáját, melyet Réczei Tamás rendez. Bízom abban, hogy a fiatalok felismerik: a színházban eltöltött idő hasznos, lelkileg-szellemileg is építő jellegű.

Tudatos műsorpolitikára vall, hogy egyre több gyerekdarabot tűz műsorára a színház.
Cs. P.: Nagyon fontos, hogy a legkisebbek is járjanak színházba és kiváló minőségű előadásokat lássanak, hiszen ők lesznek tíz-tizenöt év múlva a színház törzsközönsége. Szeptember 21-én mutattuk be Gimesi Dóra Hessmese című mesejátékát, Andersen A hókirálynő című táncos mesejátékával pedig majd a kisebbeknek kedvezünk decemberben. Öt éve operát is játszunk – a komoly műfajokkal való megis­mer­ke­dés is a kisdiákok hasznára válik. Ha néhány év elteltével csak húsz százalékuk lesz operaszerető, azt hiszem, már elértük a célunkat.

Jövőre lejár a második igazgatói mandátuma is. Újra pályázik?
Cs. P.: Természetesen! Továbbra is színházunk mottójához, Robert Schumann idézetéhez hűen kívánok gondolkodni: „Fényességet küldeni az emberi szív mélységébe: ez a művész hivatása.” Szeretném, ha ez a koncepció a következő ciklusnak is az egyik fontos pillére lenne.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor