November 3-án a Kamarateremben Domokos Zsuzsanna, a Liszt Múzeum igazgatója Liszt kapcsolata a színpadi zenével címmel tart múzeumpedagógiai előadást. A Párizsi Operaházban 1825-ben bemutatott Don Sanche című gyerekkori operája után
ugyan nem komponált több művet a műfajban a Zeneakadémiát alapító géniusz, de az 1840-es évektől kezdve egy bő évtizedig foglalkoztatta az opera írásának gondolata. Ezt számos operaterve igazolja. Domokos Zsuzsanna előadása képet ad arról, hogy Liszt miként látta az operát a 19. század közepén, és a műfaj végül milyen formában tudott beolvadni életművébe.
November 8-án 11-től a Zeneakadémia rektora, Dr. Vigh Andrea és a hárfa tanszak növendékei adnak matinékoncertet Andres, Liszt, Flagello, Bruch és Paganini műveiből. November 15-én Szemendri Gábor (zongora) és Bereczky Sámuel (gordonka) hangversenyére kerül sor, 29-én pedig Aleksandra Kuls lengyel hegedűművészt kíséri zongorán Miho Morimoto. A műsoron Beethoven A-dúr szonátája zongorára és hegedűre, Haydn D-dúr szonátája, Wieniawski D-dúr polonéze és A legenda című műve, valamint Sarasate Carmen-fantáziája szerepel.
A Múzeumban továbbra is megtekinthető a Képzőművészek Liszt életében című időszaki kiállítás. A tárlat a művészet- és kultúrtörténeti összefüggések felől közelít, Liszt képleírásai, kiállításélményei alapján mutatja be a korszakos zseni ízlését, zene és képzőművészet kapcsolatára reflektáló kompozícióinak hátterét. A kiállítás Liszt képzőművészeti ihletésű kompozícióinak inspirációs forrásai mellett olyan témákat, összefüggéseket is bemutat, amelyek – éppen azért, mert zenetörténeti vonatkozásai nincsenek – perifériára esnek, a Liszt-kutatásban kevésbé ismertek (például: Liszt és Stróbl Alajos találkozásai a Régi Zeneakadémián, a tény, hogy mind Liszt, mind Zichy Mihály és Munkácsy Mihály is részt vett az 1878-as párizsi világkiállításon, hasonlóságok Liszt és Delacroix gondolkodásmódja közt).
VI., Vörösmarty u. 35.
|
vissza
vissza a lap tetejére
