RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. március 28., kedd
Gedeon, Johanna

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Vuvuzela, szimandron, Westminster
2014-10. szám / Szepesi Krisztina

A Szent Efrém Férfikar ebben az évben két fontos elismerésben részesült, átvehették a Magyar Örökség-díjat és a Budapest Márka-díjat. Bubnó Tamás, a kar vezetője, ahogy eddig, most sincs híján a formabontó ötleteknek, így az izgalmas évadtervben lesz koncert, ahol VI. századi vagy épp vadonatúj hangszert vonultatnak fel, sőt, futballcsapatok is összecsapnak majd a színpadon.

Korábban arról beszélt, szeretnének még feljebb lépni a karral. A díjak segítenek ebben?
B. T.: Jó érzés, hogy egy aránylag fiatal, 12 éves együttest a Magyar Örökség részévé nyilvánítanak, ami jelzi, hogy nemcsak szakmailag fejlődtünk, de a közönség számára is egyre érdekesebbé válunk. Egy olyan együttes pedig, amelyik azt érzi magában, hogy még jobb is tudna lenni, kihívásokat keres, amihez a másik díj is sokat segít, mert a külföldi partnerekkel való kapcsolatfelvételnél a Budapest Márka-díj kiváló ajánlólevél. Vagyis a díjak akkor válnak igazán értékessé, amikor a szakmai továbbhaladást segítik. Az azonban biztos, hogy azt a színvonalat, amit eddig elértünk, biztosítanunk kell továbbra is. Persze vannak rossz hírek is, hiszen az utóbbi két évben kapott ön­kor­mány­za­ti támogatást kiemelt együttesként nem kapjuk tovább, és nem titok az sem, hogy míg az elmúlt két évad Orientale Lumen sorozatainak nagyon fontos támogatója volt a Magyar Fejlesztési Bank és személy szerint Baranyai László elnök-vezérigazgató, az új vezetéssel mindeddig nem született döntés az együttműködés folytatásáról.

Mégis rengeteg programra készülnek ebben az évadban is.
B. T.: Nem szeretek visszalépni. Ha valamit a fejembe veszek, elég nehezen verem ki onnan még akkor is, ha az utolsó pillanatban a józan ész azért győz. Nagy siker például, hogy ha az Orientale Lumenre hívunk valakit külföldről, azonnal igent mond, hiszen sokan már ismerik ezt a világon egyedülálló sorozatot. Így vendégünk lesz Abeer Nehme, libanoni énekesnő, Georgij Szmirnov zeneszerző-karnagy az Orosz Ortodox Szólistákkal és az Amadinda Ütőegyüttes, amellyel már nagyon régóta terveztük az együttműködést. Karácsonyra kijön a második Orientale Lumen CD is a BMC kiadásában, ami két évadot foglal majd össze. Az első már sok ezer példányban elfogyott, vagyis nagyon sikeres, ami azért is fontos, mert manapság az emberek nem vásárolnak CD-ket, pláne ilyen különleges műfajban. Szerencsére sokan vannak, akik nem a legújabb trendek felé fordulnak, és nem sajnálják az időt arra, hogy egy-két órán át kicsit mást éljenek át, mint a hétköznapokban.

A BMC rezidens együtteseként újabb formabontó koncertsorozatra készülnek.
B. T.: Gőz László fantasztikus ötlete volt tavaly és most is, hogy decemberben a két ünnep között lépjünk föl, hiszen sokan úgy vannak vele, enni már nem akarnak többet, az ünneplésből is elég, elutazni nem akarnak, így eljönnek a BMC-be meghallgatni minket. Tavaly a Notre-Dame volt a témánk, idén pedig a Westminster lesz, ami egy nem kevésbé gazdag zenei kultúra. Most is formabontó három nap lesz ez, hiszen a fiam, Bubnó Márk megint nagyon jól találta ki a programokat. Hall of Faith, Hall of Fate és Hall of Fame alcímekkel az első napon egyházzenét adunk, a másodikon azt mutatjuk be, mi van akkor, amikor kimegyünk a templomból, és bemegyünk a kocsmákba, pubokba, a harmadik napon pedig az Arthur királyt játsszuk, de nem úgy, ahogy Dryden és Purcell megálmodta, hanem a Bubnók elképzelései alapján. Kitaláltunk egy új történetet egy focicsapatról, amelynek rosszul megy a játék, ezért csinál magának egy ellenfelet, amivel kicsit feljebb viheti az értékét. Az eredeti történettől pedig, ahol a britek és a szászok vetélkednek, egyáltalán nem idegen az Eastminster és a Westminster FC csatája. Ily módon a zenét is kicsit áthangszereljük, hiszen ebből a történetből például nem maradhat ki a vuvuzela sem. Ettől pedig az utolsó estén már-már szilveszteri hangulatot csinálunk a Budapesti Vonósokkal.
hirdetés

Mindig kitalálnak valami őrültséget.
B. T.: Bennünk van, hogy meg akarjuk mutatni a közép-európai értékrendet, azt, hogy nem csak Liszt és Bartók korában voltunk zenei nagyhatalom, hanem most is. Ilyen gazdag művészeti örökségben, ennyi szomszédos nép hagyományai között élvezetes kitalálni olyan dolgokat, amik esetleg különösek és néha akár polgárpukkasztók is.

Bartókhoz is ilyen bátran nyúlnak?
B. T.: Bartók nagy szerelem és már az első külföldi megjelenések óta állandóan ott van a fejemben, hogy az mégiscsak hihetetlen, hogy a világ nem ismeri Bartók hat férfikarát. Egészen izgalmas, hogy 22 évesen írta az elsőt, még posztromantikus stílusban, Az est címmel, aztán a népzenei hatások után eljutott egy olyan megfogalmazásig a 1935-ben megírt utolsó, Elmúlt időkből című férfikari művében, amit soha nem láttunk senkinél. Tavaly a Muzsikással csináltunk ebből egy bemutatót a Zeneakadémián, de most arra gondoltunk Szokolay Dongó Balázzsal, hogy megmutatnánk ezeket népzenei előzményeikkel, eredőikkel együtt mindenütt, ahol lehetséges a Kárpát-medencében és tovább. Ráadásul az elkövetkezendő három évben évfordulós lesz Bartók, Liszt és 2017-ben Kodály is, vagyis a három nagy magyar férfikari zsenit egymás után mutathatjuk be, aztán persze jöhetnek a századvégi és a kortárs férfikarok. Ez azért is fontos, mert nagyon kevés férfikar van itthon, így fel kell élesztenünk és életben kell tartanunk ezt a kultúrát már csak azért is, mert úgy látom, éhesek rá az emberek.

És teszik mindezt klasszikus és egészen modern felfogásban.
B. T.: Ezért is van az, hogy behoztuk a szimandront, a régi faharangot, aminek mára hihetetlen virtuóz művészei vannak. A másik hangszer pedig az isonos, ami tulajdonképpen egy kétszemélyes tekerőlant, és Mandel Róbert találta ki arra reagálva, hogy felvetődött, a basszus énekeseknek mindig hosszan és folyamatosan kell hozniuk a nagyon nehezen kitartható „ison” hangokat, amelyek a bizánci zene művészi és lelki alapjai. Ő pedig arra gondolt, ez a hangszer átvehetné tőlük ezt a feladatot. A Belső várkastély című misztériumjátékon mutatjuk be először március 28-án, Avilai Szent Teréz születésének 500 éves fordulóján. Vagyis sok esetben összehozzuk a kortársat és a klasszikust, amit szerencsére nagyon szeret a közönségünk.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor