RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. április 25., kedd
Márk

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Az igényes muzsika eléri az embereket
2014-11. szám / Szepesi Krisztina

Tóth Verát tíz éve ismerhettük meg a Megasztárban, ám ő azon kevesek egyike, aki ma is kiválóan eligazodik a szakmában, gyakran megújul, és ahogy meséli, mostanra kezdi megtalálni igazán önmagát a zenében. Cserháti Zsuzsa művészete és személye iránti tisztelete vette rá arra,
hogy ápolja a tragikus sorsú énekesnő életművét, így nem véletlen, hogy a SYMA Csarnokban december 21-én háziasszonya lesz a Cserháti Zsuzsa- és Máté Péter-emlékestnek.

Miért kezdtél el foglalkozni Cserháti Zsuzsa dalaival?
T. V.: A történet régebbről indul. Néhány éve egy nagyon amatőr ze­ne­kar kezdett fellépni egy Cserháti-esttel. Először úgy tűnt, pénzügyi okokból nem tudnak színvonalasabb csapatot összehozni, de aztán kiderült, hogy nem is akarnak. És bár nem szeretem, ha Cserhátival azonosítanak, vagy az utódjaként emlegetnek, hiszen önálló sze­mé­lyi­ség vagyok saját stílussal, annyira szívügyem ő, hogy kitaláltuk egy szervezővel, csinálunk mi egy színvonalas Cserháti Zsuzsa-estet. 2012 decemberében az Arénában nagy sikerünk volt, aztán felkértek minket egy újabb koncertre, s ott már jött az ötlet, hogy vegyük hozzá Máté Pétert is. Mivel siker lett, eljutottunk odáig, hogy legyen decemberben egy újabb est a SYMA csarnokban, de semmiképp sem akartam kiadni a kezemből a dolgokat, mert úgy gondolom, csak mi, ezzel a csapattal tudjuk igazán jól, igazán szívből megcsinálni. Keresztes Ildivel például, aki ismerte Zsuzsát, vagy a ven­dég­ként fellépő Charlie-val, aki többször dolgozott is vele.

Azt mondtad a koncert kapcsán, hogy azért is fontosak ezek a dalok, mert tanítanak, adnak valamit az új generációnak.
T. V.: Ezek a szövegek talán egy kis segítséget tudnak nyújtani a mostani elveszett, elkóborolt fiataloknak, hiszen pont az az értékrend hiányzik, ami akkor még megvolt az emberekben, amikor ezek a dalok születtek. Cserháti dalai a szívben lobogó tűzről, az erőről, a kitartásról, a spirituszról, a felelősségérzetről, a szerelemről vagy épp a nők iránti tiszteletről szólnak. Szerintem bármelyik dala világsláger lehetne és lefordítva a világ összes fiataljához hitelesen szólna, kézen fogná őket. Én például, ha rossz kedvem van, vagy ha megakadok, mindig őt hallgatom.

Attól a pillanattól, hogy 10 éve a Megasztárban elénekelted a Hamu és gyémántot, ha tetszik, ha nem, azonosítanak az énekesnővel.
T. V.: Zsuzsának arra volt szüksége, hogy megértsék, de még most sem igazán értik. Nekem, azt hiszem, sikerült, és van is köztünk hasonlóság. Ő sokszor elveszett és erőre kapott, ahogy én is, de én szerencsére kaptam az égiektől plusz egyet, hogy ne essek el örökre, mint ahogy végül vele történt. Amikor eltüntették a popszínpadokról, már csak a debreceni Aranybika Hotelben lépett fel, ott is lakott kisfiával, magányosan, boldogtalanul. Túlságosan szeretett élni, szókimondó, szabadelvű nő volt, aki nem vetette meg a jó ételeket és az alkoholt, miközben a testébe zárva harcolt a gondjaival, és nem tudta elengedni a konfliktusokat sem. Talán ezért is tudott olyan mély érzéseket kelteni, mikor énekelt, és hitelesen előadni csodálatos balladáit. Mivel én magam is ilyen embernek tartom magam, úgy érzem, tovább tudom vinni a munkásságát. És igaz, hogy ez az életem egyik része, van másik is: a saját dalaim, a saját stílusom.
hirdetés


Az ő munkásságából meríthetsz is.
T. V.: Így van, hiszen ugyanazt vallom alkotóként, amit ő, hogy az igazán igényes muzsika eléri az embereket. És bár a húszas éveimet olyan óriási pörgésben éltem, hogy néha azt se tudtam, merre vagyok arccal, most már képes vagyok elvonulni, elcsendesíteni az elmémet, és a saját érzéseimmel, gon­do­la­taimmal foglalkozva megtalálni saját magam.

A legtöbb cikk még mindig arról szól veled kapcsolatban, hogy kontyban hordod-e a hajad, és hogy hány kilót fogytál.
T. V.: Mostanra eljutottam oda, hogy nyíltan válaszolok ezekre a kérdésekre, és továbblépek. Vidéken, ahol felnőttem, nem volt olyan sok lehetőség, nagyon jókat ettünk, és amikor gyerekkoromban hormonkezelést kaptam, felkúsztak a kilók. Ez a helyzet, miközben imádok sportolni, még az iskolában is mindig ötös voltam tesiből, de ha nincs benned a sport iránti igény gyerekkorod óta, sokkal nehezebb rávenni magad. Szóval, ha kérdezik, elmondom, hogy most nagyon odafigyelek, és elég sokat fogytam. Azt azért nem bánom, hogy a magánéletemet békén hagyják, azt viszont igen, hogy a zenei életemmel nincsenek elfoglalva, hiszen most már teljesen mást csinálok, mint akkor, amikor a Megasztárban megismertek. De ha nem csinálok valami mainstream dolgot, senkit nem érdekel, hogy változom, és nagyon jól működöm a szakmámban. Fellépek például a Budapest Jazz Orchestrával, amellyel december 20-án lesz a karácsonyi koncertem a Stefánia Palotában. Most fejeztünk be egy karácsonyi lemezt többek közt Radics Gigivel, Pápai Erikával és rengeteg jó zenésszel, köztük Szakcsi Lakatos Bélával, amit a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatója, Horváth Ádám hozott össze. Ezen a lemezen kilencvenegyen dolgoztunk együtt. köztük komolyzenészekkel, bigbanddel és gyermekkórussal. Csinálom a Random Tripet, amivel az underground körökben is mozoghatok, és a zenei fejlődésemet is szolgálja. És készülünk a Cserháti–Máté-estre is, miközben részt vettem a Sztárban sztár című műsorban is, ami nagyon jó kis élmény volt. A húgommal is fellépünk az Orfeumban egy közös esttel Sister Act címmel.

Ebben a sokszínűségben hogy találod meg magadat?
T. V.: Nagyon lassú, molyolós, mély embernek tartom magam, imádom a jazzt, a pop igényes oldalát, amibe sok stílus tartozik bele, vagyis szép lassan megtalálom azt, ami teljesen én vagyok. Nevezek A dal versenyére Hrutka Robi dalával, és valószínűleg a lemezem dalait is ő írja. Egy spirituális utazásomon kaptam egy üzenetet, amiben nagyon hiszek, miszerint nekem a lélekkel, a hittel kapcsolatos dolgokat kell képviselnem. Ezt kell közvetítenem a közönségnek, vagyis a segítségnyújtást tekintem elsődleges feladatomnak a zenémmel és hamarosan a könyvemmel is, amit a blogom alapján ad majd ki az Athenaeum Kiadó, tele olyan tanításokkal, amelyeket én is kaptam életem során. Szeretném, hogy úgy menjenek haza a nézők a koncertjeimről, hogy tele van a szívük, de nem hatásvadászatról beszélek, hanem őszinteségről.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor