Interjú A muzsika mesés óceánjába merülve 2015-05. szám / Pavlovics Ágota
Vashegyi György a régi zene kiemelkedő szakértője, kiváló hangszeres muzsikus, karmester és felfedező. Nem talált megfelelőt, hát alapított két régizene-együttest. A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar immár negyedszázada kényezteti a közönséget. Repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mendelssohnig terjedő időszak zenéje alkotja, de játszanak későbbi műveket is. A különleges tehetségű, rendkívül sokoldalú és lenyűgöző kitartással útját járó muzsikussal a fertődi Régi Zenei Napok rendezvénysorozatának apropóján beszélgettünk.
A 31. Régi Zenei Napok a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. Szervezésében június 27. július 4. között, ahogy minden évben, a fertődi Esterházy-kastélyban lesz. A nyitókoncertet Önök adják, milyen műsorral?
V. Gy.: A nyitókoncerten népszerű műveket adunk elő: Antonio Vivaldi Glóriáját és Johann Sebastian Bach két kantátáját, a 138-as „Warum betrübst du dich, mein Herz” címűt, valamint a 76-os „Die Himmel erzählen die Ehre Gottes” címűt. E két kantáta személyes kedvencem: azt gondolom, hogy a 76-os záró korálja egészen kivételesen gyönyörű. A műveket mások mellett olyan pontos barokk hangszermásolatokon fogjuk megszólaltatni, mint a barokk trombita, tolótrombita, viola da gamba, oboa és oboa d’amore. A Régi Zenei Napok esti hangversenyei a mesterkurzusokat követik, amelyek kiváló továbbképzési lehetőséget nyújtanak a magyar és a külföldi hivatásos muzsikusok és zeneakadémiai hallgatók számára. Néhány név a Régi Zenei Napok közreműködői közül: Erik Bosgraaf, Malcolm Bilson, Barthold Kuijken, Dmitrij Sinkovsky, Alexandra Koreneva, Ewald Demeyere, Capella Savaria, Sonatores Pannoniae.
Ön kamarazenei kurzust fog tartani, kiknek szól a kurzus?
V. Gy.: Énekesek, valamint barokk és klasszikus hangszeres résztvevők számára tartok kamarazenei kurzust. A kurzus anyaga főleg az 1600 és 1800 közötti vokális és hangszeres kamarazene lesz. Egyéni jelentkezőket és hangszeres csoportokat is szívesen látok.
Számos meghatározása ismert a régi zenének, mi az ön definíciója?
V. Gy.: A régi zene definíciója fontos: vannak, akik még ma is úgy gondolják, hogy a „régi zene” körülbelül Johann Sebastian Bach haláláig tart. Ezzel nem értek egyet, nekem elég radikális válaszom van: számomra az a „régi zene”, amikor a zeneszerző már nem él – zömében mindannyian régi zenét játszunk. Például az általam nagyon tisztelt Petrovics Emil zenéje is ilyen: amikor előadjuk egy darabját, nem tudjuk már a Tanár úrtól megkérdezni, hogy bizonyos helyeken milyen előadói megoldásra gondolt. Ha viszont Gyöngyösi Levente barátom egyik új művét próbáljuk, akkor megkérdezhetem tőle, nem kezdhetnénk-e azt a crescendót egy ütemmel korábban annál, mint ahogyan a kottában szerepel. Mivel a zeneszerző él, tud válaszolni: vagy azt, hogy milyen jó ötlet, írjuk át, vagy éppen hogy ne, mert neki más volt az elképzelése. Az ő válasza nélkül a művét nem lehetne teljes értékűen interpretálni. Tekintve, hogy ilyen információkat csak élő zeneszerzők adhatnak nekünk, ha már nem élnek, akkor csak másodlagos forrásokra támaszkodhatunk. Malcolm Bilson mondja, hogy amikor hangfelvételről hallgatjuk Bartók Béla zongoraműveit Bartók saját előadásában, a kottát nézve olyanokat szokás mondani, hogy a zeneszerző milyen „szabadon” játszik. Ezt Bilson szerint (és szerintem is) éppen fordítva kellene nézni: a mű „maga” az, amit Bartók játszik – a kérdés sokkal inkább az, hogy miért úgy írta le a kottában. A régi kottaolvasásnak is megvannak a maga szabályai, ezek nélkül nem tudjuk rendesen elolvasni a kottát sem. Más „szemüveg” kell például Haydnhoz és kicsit más Mozarthoz… | hirdetés
|
|
A Magyar Állami Operaház az utóbbi időben barokk operákat is műsorára tűz. A budapesti operarajongók berzenkedve fogadják némelyiket és az akusztikát sem tartják megfelelőnek. Ezzel szemben Ön rendületlenül járja az útját, és immár évtizedek óta a kritika és a közönség osztatlan elismerésétől kísérve mutatja be a barokk operairodalom csodáit.
V. Gy.: A 17-18. századi (nemcsak barokk) operának fontos helye van a zenei életünkben, ez nem kérdés: emellett Monteverdi, Lully, Charpentier, Rameau, Gluck, Händel nevétől Mozart és Haydn sem elválasztható – a mentalitás sok mindenben azonos, a zenei stílus kicsit más. Az európai zenetörténet talán legfontosabb választóvonala Haydn–Mozart és Beethoven között húzódik. Az Állami Operaház akusztikája jelenleg valóban nem tökéletes finomságokra, de ahogyan a barokk operák között is szép számmal vannak monumentális alkotások, úgy Mozart operáinak jelentős része kamaraopera: ilyen a Così fan tutte vagy akár a Figaro is.
A régi zene különlegességeit nagy kedvvel kutatja, milyen felfedezéseket tett a közelmúltban? Mi az ezek közül, amit láthatunk is valamelyik koncertteremben?
V. Gy.: Az az érzésem, hogy részben a vak véletlenen múlik, hogy mely műveket ismerünk és melyeket nem. Az európai zenetörténet nem látható át könnyen: sok az elfeledett zene, páratlan kincsek lapulnak könyvtárak mélyén, rengeteg művet kellene még bemutatnunk, borzasztóan sok felfedeznivaló van. Például Marianne von Martinez, aki énekes, csembalista és zeneszerző volt: jól ismerte Haydnt, és vele játszott négykezes zongoraszonátát Mozart. Vagy a 18. században élt és alkotott Jean-Joseph de Mondonville, francia hegedűs és zeneszerző, akinek novemberben motettáit fogjuk játszani, és 2016 tavaszán bemutatjuk a Művészetek Palotájában Isbé című operáját, amely 1742 óta nem hangzott el a világon sehol. Még egy kicsit a Müpánál maradva: több mint húsz éve várok arra, hogy vezényelhessem Monteverdi Poppea megkoronázása című operáját, és novemberben most erre is sor fog kerülni.
Tíz évvel ezelőtt Önök nyitották meg a Művészetek Palotájában a Fesztivál Színházat, mire készülnek még a Müpával közösen?
V. Gy.: A jövő szezonban ünnepeljük a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar „közös” 25. születésnapját, nagy örömünkre 2015/16-ban mi leszünk „az évad együttesei” a Müpában. Együttműködésünk mindig remek volt a Müpával, de az évek alatt egyre szorosabbá vált. Kétségkívül sok izgalmas dolog vár ránk: boldogok és szerencsések vagyunk.
|
vissza |
|
| |