RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. március 27., hétfő
Hajnalka

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
A feszültség után mindig jönnie kell a feloldásnak
2015-12. szám / Pavlovics Ágota

A modern zenei élet izgalmas, különleges megoldásokban gondolkodó, termékeny komponistája Sári József, aki idén nyáron volt nyolcvanéves. Kerek születésnapja előtt tiszteleg 2016. január 21-én a Budapest Music Center, amelynek koncerttermében ősbemutatók sorjáznak majd.
Sári Józseffel rendkívüli élmény beszélgetni, eredeti látásmódja, érzékenysége és szelíd bölcsessége lebilincselő.

Egyik rendkívüli megoldásokban gazdag művének címe Elidegenített idézetek. A zenemű igazi varázslat a hangokkal. Hogy talált rá erre a különleges zenei megoldásra?
S. J.: Johann Sebastian Bach az Úristen kiválasztottja, olyan ma­gas­lat, amit senkinek sem sikerült elérnie. Az Elidegenített idézetek meg­is­mé­tel­he­tetlen a munkáim között. A Bach iránti érzett hódolatomat kívántam benne kifejezni. A háromtételes mű egyetlen hangja sem tőlem való, mégis teljes egészében önálló értékű munkámnak tartom. Az első és második tétel alapját Bach Das wohltemperierte Klavier II. kötetének 20. számú a-moll prelúdiuma, harmadik tételét pedig az I. kötet 10. számú e-moll fúgája képezi. Ezekből a darabokból csak azokat a hangokat használtam, amelyekre szükségem volt. Az egyik felhasznált hangot a másikkal szünet vagy az előző hang meg­hosszab­bí­tá­sa köti össze. Minden hang a bachi eredetivel azonos időpontban szólal meg. A regisztertől viszont az első tétel kivételével eltértem, vagyis a hangok név szerint továbbra is azonosak az eredetivel, de egy vagy több oktávval följebb vagy lejjebb szólalnak meg. Mivel mindkét Bach-darab erősen kromatikus, sikerült elérnem a darabjaim egy részére jellemző, szabad, tizenkét fokú hangzást. A harmadik tétel második felében végül lelepleztem magam. Ezen a ponton ugyanis az e-moll fúga eredetiben szólal meg az én verziómmal egyidejűleg. Az elidegenített hangzást szolgálja, hogy a zongorát részben preparálva használtam. A mű budapesti ősbemutatója 1985-ben volt, Fellegi Ádámnak ajánlottam. Nem gondoltam, hogy a sorsa hosszú időre megpecsételődik, ugyanis a Rádióban betiltották. Amikor évekkel később rádióriportot készítettek velem és felkerestek az otthonomban, megkérdezte a szerkesztő, melyik művemet hozzák el, a Magyar Rádió archívumából. Az Elidegenített idézeteket választottam, akkor láttam, hogy a borítóra rá van írva, leadni csak a mindenkori rádióelnök engedélyével szabad. Később feloldották a tilalmat.

Két nagy sikerű operát írt. A 2008-ban Regensburgban bemutatott A kalaposmester című opera librettója Thomas Bernhard azonos című elbeszélése alapján készült. A másikat, Arthur Koestler életútja ihlette, és Napfogyatkozás címmel mutatták be 2000-ben Németországban, majd 2009-ben a Magyar Állami Operaházban. Dolgozik új operán?
S. J.: Nem írok operát, az opera nagyon drága műfaj, csak felkérésre szabad belekezdeni, ráadásul nem is került a kezembe olyan szüzsé, amely inspirált volna. De ez egyáltalán nem baj, mert amíg tanítottam a Zeneakadémián, kevés időm jutott komponálásra, most végre elővehetek minden olyan munkát, ami érdekel. A január 21-én megrendezésre kerülő koncerten minden művem ősbemutató lesz. Perényi Miklós játssza a neki írt darabomat, ahogyan Bársony Péter is a számára írt művemet fogja előadni. Szabóki Tünde két dalciklusomar énekli, Termes Rita működik közre zongorán, végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Quaartsiluni Ensemble együttes adja elő az egyik darabomat.
hirdetés


Hogy látja, változott érdemben a Zeneakadémián a zeneszerzők képzése?
S. J.: Nem akarok senkit megbántani, de nem történt változás. A zeneszerzés különleges terület, nagy egyéniségek kell tanítsák, olyanok, mint az én mesterem, Szervánszky Endre volt, akitől tanulni életre szóló kitüntetés. Szervánszky kiváló zenepedagógus, és nagyszerű komponista volt, azokban az években, amikor szocreál művek születtek, kitartóan járta a maga útját. Szerencsére tudták róla, hogy József Attilával együtt tagja volt annak idején az illegális kommunista pártnak, ezért megvédték őt. A mester 1959-ben írt Hat zenekari darab című műve felveszi a versenyt a mai avantgárddal.

A 20. században eltávolodtak a zeneszerzők és a közönség egymástól, a művek túlságosan individualisták voltak. Hozott a 21. század változást? Hogy érzi magát és miként alkot ebben a sebesen változó és nem túl sok optimizmusra okot adó világban?
S. J.: Hiába szeretnék a barokk előtti korban, a reneszánszban élni, nem tehetem. A zeneszerző haditudósító, nem fordíthatom el a fülemet attól, ami körülöttem zajlik. Kavarog a zeneművészet és a stílusok. Az ember az ízlése alapján szelektál. A baj az, hogy a környezetünkben tapasztalható zűrzavar miatt túl sok a disszonancia, a nem szakember zenehallgató pedig a születő műveket hallgatva húzza a fülét, mit klimpíroznak itt? Ligeti György meglepett, amikor az újabb idők csúnya zenéiről beszélt. A zene folyamatának lényege, hogy a feszültség után mindig jönnie kell a feloldásnak. A feloldás jöhet hosszú idő után, de azonnal is. Létezik a zenében kemény és puha disszonancia, utóbbi képviselheti a feloldást. Törekedni kell arra, hogy mindig úgy álljon össze a zene, hogy a feszültségeket kövesse feloldás.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor