RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. május 29., hétfő
Magdolna, Léna

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
„Veszélyes kaland” Fischer Ivánnal és Gustav Mahlerrel
2016-02. szám

Aki szereti Gustav Mahlert, nem langyos szeretettel teszi, hanem lángoló szerelemmel. Zenéje kirobbanó-kisülő érzelmekkel van tele, senkihez sem hasonlítható. 3. szimfóniája valódi kü­lön­le­ges­ség, grandiózus és szövevényes mű, „szimfonikus világálom”. Budapesten márciusban Fischer Iván vezényli a Budapesti Fesztiválzenekar élén.

„Be kell vallanom, hogy Mahler számomra több mint egyike a nagy zeneszerzőknek. Különlegesen meghitt viszony fűz zenéjéhez. Ez a meghittség időnként félelmetes élmény lehet. Behatolni agyába és lelkébe, átérezni fájdalmát és félelmeit, részese lenni álmainak és rémképeinek veszélyes kaland. Zenéjét vezényelni olyan, mintha találkoznék vele, szembesülnék intenzív személyiségével” – Fischer Iván karmester így mesélt a Gustav Mahlerhez fűződő érzéseiről egy hollandiai kongresszuson.
Fischer és a Budapesti Fesztiválzenekar az elmúlt években rengeteget tett Mahler népszerűsítéséért. Hat szimfóniáját lemezre vették, a 2. szimfónia előadásukban Gramophone-díjat nyert, az 5.-ért megkapták az Arany Hangvillát, az olasz Toblacher Komponierhäuschen díját, és ezt az albumot választották meg 2014 legjobb Mahler-felvételének is. Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-jelölést kapott a Fesztiválzenekar, a 6. vezényléséért pedig Fischer Iván.
Hogy miért ez a különlegesen szoros kapcsolat? A karmesternek erre több magyarázata is van: „Mahler zenéje legmélyebb énünket érinti meg, és felébreszti a bennünk rejlő gyermeket. Megindít, segít elfogadni saját magunkat, naiv, gyermeki reményt nyújt, vigasztal és megtisztít.” Rajongása pedig a muzsikusokra is átragad: „Mahler más, mint a többi zeneszerző – mondta egyik hegedűsünk egy próba után, és sokan bólogattak. Leginkább Mahler egyedülálló fantáziája tölti el őket csodálattal, ezen belül is a rendkívüli, váratlan hangzások, melyek mintha megsokszoroznák a hangszeres képességeit. Nincs még egy zeneszerző, aki olyan mesterien tudná kezelni a szimfonikus zenekart, mint Mahler, és a váratlan effektek soha nem öncélúak. Lenyűgözi a muzsikusokat az a gazdag érzelmi skála is, amit ezek a hangzások előidéznek.”
Mahler 3. szimfóniája valódi unikum, nemcsak zeneiségének és mondanivalójának van különleges mélysége, de a terjedelme is szokatlanul hosszú (90-105 perc). A zeneszerző így írt róla szerelmének, Anna von Mildenburg énekesnőnek: „Olyan művet képzelj el, amelyben valósággal az egész világ tükröződik – én magam is szinte csak egy hangszer vagyok, amelyen a Mindenség játszik. […] Az én szimfóniám olyasvalami lesz, amilyet még nem hallott a világ! A természet teljessége kap benne hangot, s mesél oly mélységes titkokat, amelyeket tán ha álmunkban sejtünk! Elmondhatom Neked, hogy egyik-másik résznél még engem is valami kísérteties érzés fog el, és úgy rémlik, mintha ezt egyáltalán nem is én csináltam volna.”
hirdetés

A virágok suttogása, az emberek, állatok, angyalok és a szerelem titkos nyelve töltik meg a harmóniákat ebben a monumentális darabban, amely első fültanúját, Bruno Waltert valósággal „elkábította”. Ő használta először a „szimfonikus világálom” kifejezést a műre, ami azóta is az egyik legtalálóbb megfogalmazás.
A Budapesti Fesztiválzenekar Gerhild Romberger (alt), a Bajor Rádió Énekkara és a Cantemus Gyermekkar közreműködésével adja elő a szimfóniát.

Müpa
2016. március 10-11-12.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor