RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. szeptember 23., szombat
Tekla, Líviusz

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
A sok fájdalom szépséggé válik a zenében
2016-07. szám / Pavlovics Ágota

A Dresch Quartet augusztus közepén ismét a világ egyik legjelentősebb tenorszaxofonosával, az amerikai Chris Potterrel játszik,az együttes rajongóinak nagy örömére. A koncert a Budapest
Music Centerben, az Opus Jazz Clubban lesz. Abban a ritka szerencsében volt részünk, hogy az est kap­csán, a koncertjein szívet-lelket melengetően zenélő, túlzás nélkül közszeretetnek örvendő mu­zsi­kus­sal, Dresch Mihállyal beszélgethettünk.

Augusztus 16-án a BMC-ben ismét együtt muzsikálnak Chris Potter­rel, akivel már több koncerten kápráztatták el a közönséget. Milyen programmal készülnek?
D. M.: Régi baráti kapcsolat fűz bennünket össze, ami 2011-ben kez­dő­dött, aztán 2012 áprilisában a Müpa Fesztivál Színházban, úgy egy éve pedig a Budapest Music Centerben játszottunk. 2012-ben fontos koncertünk volt a Művészetek Palotájában, amit a Müpa felvett, és a lemez most fog megjelenni. Így az augusztus 16-i koncertünk le­mez­be­mu­ta­tó koncert lesz. Chris két kompozíciója lesz hallható rajta, tőlem is lesz néhány szerzemény, például az Ereszkedő, a Legényes, meg a Hazafelé. Chris mellett zenésztársaim Lukács Miklós, Horváth Balázs, Baló István lesznek.

Min múlik az, hogy egy ilyen távoli ország egészen más zenei kultúrájában nevelkedett művésszel, mint Chris Potter, aki leginkább a jazz nemzetközileg beszélt nyelvén zenél, tökéletesen egymásra tudjanak hangolódni?
D. M.: A jó zenében van egy egyetemes rend, egyszerű és erős törvényekkel. Minden zene egyetemes, csak más módon közelít. Persze fontos Chris személyisége is, és az is, hogy alkalmazkodik hozzánk. De ezek egymáshoz közel levő dolgok, mi is foglalkoztunk jazzmuzsikával, Chris is szereti a jazzt, ráadásul ismeri és szereti a magyar zenét. Magyar felesége van. A Müpában készült koncertfelvételen úgy játszunk együtt, mint egy zenekar.

Ön az ön által megalkotott fuhunon is fog játszani, a hangszert fából faragta, és szaxofonbillentyűket tett rá. Milyen a hozzá való viszonya? Bensőségesebb, mint a készen vásárolt szaxofonokhoz?
D. M.: Az általam megalkotott fuhun hasonlít a jól ismert népi furulyára, a nevét is innen kapta, a „fu” a furulya és a fújni szavakat idézi, a „hun” pedig azt, hogy a hangszer magyar. Minden hangszerével összenő az ember, de a fuhunnal sokkal bensőségesebb a kapcsolatom, hiszen én találtam ki, csináltam meg, sok munkám van benne, sokat gyakorolok vele, a hangszínét is én állítom be.
hirdetés

A fuhun hangja egészen különleges, ha egy kollégája, legyen mondjuk Chris Potter, koncert közben kedvet kapna hozzá, meg tudná szólaltatni?
D. M.: Azt nem hiszem, nagyon sokat kell gyakorolni, meg kell ismerni alaposan a hangszert, anélkül biztosan nem lehet megszólaltatni.

Ön és muzsikus társai rendkívül népszerűek, önt különösen szereti a közönség. Mi ad erőt hozzá, hogy a mai, rémesen pénz uralta korban megőrizze azt a finom, puha és meleg érzésekkel teli világot, amelyet a zenéje sugároz?
D. M.: Az életben mindig ott van a fájdalom, minden dologban benne van. De a sok fájdalom szépséggé válik a zenében. Persze van sok szeretet, szerelem is. És van hit. Amikor azt mondom,h ogy hit, Jézus Krisztusra gondolok, én benne hiszek. A zene számomra olyasmi, mint az imádkozás, a lényeg az, hogy kinyíljak az ég felé. Örömmel nyitok fölfelé, az a jó, ha nincs bennem félelem, mert rengeteg energiát kapok ilyen módon. Ha van levegő és tér, nem vagyok fáradt, ám ha nem sikerül ebbe az állapotba kerülnöm, azt megérzik az emberek is. Ilyenkor elmennek tőlem az energiák és elfáradok.

Miközben következetesen halad az útján, mégis mindig megújul. Mostanában mi foglalkoztatja leginkább?
D. M.: Kíváncsian várom a Chrisszel közös lemezbemutató koncertünket. Örülök nagyon, hogy ezen a lemezen kívül idén van még egy új lemezünk. A Fonó adta ki, a címe Tördelős, és a lemezbemutató koncertünk a Művészetek Völgyében, a Harcsa Veronika Udvarban lesz július 30-án. Új zenekarom is van, a velük való munka is foglalkoztat. A zenekar neve Dresch Misi Vonós Kvartett, egy bőgő, két brácsa, és pengetős hangszer is van benne. Népzenét is játszunk, és saját kompozíciókat is.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor