RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. október 23., hétfő
Gyöngyvér

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Montázs, Minka, bossa nova
2016-11. szám / Pavlovics Ágota

Gyönyörű hang, borzongató bossa novák, minőségi zene és lírai szövegvilág: a ragyogó mosolyú Pátkai Rozina napjaink zenei életének üdítően friss, sokoldalú alakja. A latin zene nemzetközi
élvonalában is jegyzett énekesnővel decemberi, kiállítással egybekötött koncertjéről és közeli terveiről beszélgettünk.

A fiatal Kocsis Zoltánnak, annak idején azt mondta Szvjatoszlav Rich­ter, hogy szeretné többet hallgatni a játékát, ami nem kis elismerés volt, később mégis a karmesterség felé fordult. Amikor Ön énekel, az ember bizsereg, finom borzongás futkározik a hátán. Hogy született az igénye arra, hogy mindezt képzőművészettel tetézze?
P. R.: Igazság szerint sokkal korábban próbálkoztam színészettel, illetve a képzőművészettel, mint a zenével. Egy időben még szob­rá­sza­tot is tanultam. Barátaimmal természetesen én is alapítottam ze­ne­kart, ahol énekeltem, de ez eleinte csak egy gimnáziumi fel­lán­go­lás volt. A bölcsészkar elvégzése után Winand Gábor Different Garden című lemeze adta az első lökést, hogy beiratkozzam a kon­zer­va­tó­rium­ba, és megpróbáljak elmélyülni a zenei ismeretekben is; sze­ret­tem volna megismerni a zenei képességeimet, illetve kerestem azt a zenei kifejezésformát, amiben igazán jól érzem magam. Ez volt a bossa nova. Ami pedig a rajzolást illeti, nemrég történt, hogy telefonálás közben rajzoltam egy kockát, a párom pedig váratlanul megkérdezte, miért nem rajzolok rendszeresen, ha úgyis mindig firkálok telefonálás közben. Magam is meglepődtem, hiszen tele van a pince a régi rajzaimmal. Ez a kis kocka egy réges-régi szenvedélyemet hozta vissza a mindennapjaimba: naplóbejegyzések ezek, tusrajzok, olykor montázsok, melyek valamilyen módon a zenével is összekapcsolódnak bennem.

Hogy működik ez a gyakorlatban? Mi inspirálja a rajzait?
P. R.: Legtöbbször éjjel dolgozom, azt hiszem, leginkább a csend inspirál ekkor. Sokszor más művészeti ágakból: zenéből, filmből, színházi vagy egyéb olvasmányélményekből merítek. Előfordul, hogy addig nem hagy nyugodni egy képzeletbeli kép, amíg valamilyen formában papírra nem kerül. Legutóbb például az új lemezem dalaihoz készítettem illusztrált, dalszöveges füzetet. Nagyon élveztem, hogy nemcsak a zenében, hanem vizuálisan is megfogalmazhatom a dalaimhoz való viszonyomat. Fotóim, rajzaim, montázsaim kerültek a kiadványba, sokat kifejezetten a dalok izgalmas szövege ihletett. A montázsok mostanában különösen foglalkoztatnak, készítésük igazi kaland számomra, az egyik legszürreálisabb önreflexió a legváratlanabb végeredményekkel.
hirdetés

December 1-jén jelenik meg új lemeze. Hogy sikerült, és kiket hallhatunk rajta?
P. R.: A Paraíso na Terra című új nagylemezem két kivétellel nekem íródott, illetve általam is jegyzett dalokból áll, a zenét ezúttal is a latin dallamvilág inspirálta, de nem követi egyenes vonalon a bossa nova tradícióit. A lemezt Lukács Miklós (cimbalom), Orosz Zoltán (harmonika), Dés András (ütőhangszerek), Ávéd János (szaxofon), Fenyvesi Márton (elektromos gitár), Tálas Áron (zongora) és a New York-i trombitás Wayne Tucker vendégszereplésével rögzítettük. A zenét Ávéd Jánossal és Tóth Mátyással jegyzem, a portugál szövegek Bán Zsófia versei. A lemezen vannak angol, francia és spanyol nyelvű megzenésített versek is, Jane Tyson Clement New York-i költőnő, Szabó Ádám író és Federico García Lorca tollából. Szabó Ádám egyébként gimnáziumi osztályfőnököm és irodalomtanárom volt, az osztályunk jelentős részével ő szerettette meg az irodalmat, neki köszönhetem, hogy én is a bölcsészkaron szereztem diplomát.

December 17-én a Budapest Jazz Clubban hogyan fognak a művészetek találkozni?
P. R.: Az új lemezem dalait első alkalommal ezen az estén hallhatja a közönség élőben, azonban a lemeztől eltérő, rendhagyó zenekari felállásban: zenésztársaim Ifj. Tóth István (gitár), Ávéd János (szaxofon), Kiss Benedek (nagybőgő), Benkó Ákos (dob). A koncert alatt Karcis Gábor vetít csodaszép mozgóképet a zenekar mögé. Ugyanezen a napon a rajzaimból és montázsaimból rendezett kiállítás megnyitója hat órakor kezdődik, a kiállítást Bán Zsófia írónő nyitja meg és Fenyvesi Márton zenél majd.
Az eddig elmondottakon kívül mi az, ami mostanában a leginkább foglalkoztatja?
P. R.: Mindamellett, hogy továbbra is mindennapos élményem az akusztikus hangszeres zene, erősen foglalkozat a számítógépes zeneszerzés. Ez évben indítottam útjára „Minka” néven új zenei projektemet, amelyben verseket zenésítek meg. A „Minkával” adódó alkotási folyamat nagy szabadságot ad, hasonlóan a már korábban említett montázsaimhoz, olykor szürreális, szélsőséges hangzásokkal. A projekt névadója az anarcsi boszorkányként emlegetett Czóbel Minka költőnő, a magyar irodalom méltatlanul mellőzött alakja, a szimbolista líra előfutára, aki a 19. század második felében született, és majdnem száz évig élt, Arany János, majd Ady Endre kortársaként is alkotott. Más költők versei mellett természetesen Czóbel Minka művein is dolgozom, nyár elején pedig, reményeim szerint, már élőben is hallhatóak lesznek ezek a különös hangulatú dalok.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor