RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. június 26., hétfő
János, Pál

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„A saját elvárásainknak kell megfelelnünk”
2016-11. szám / Jónás Ágnes

„Immár huszonegy éve tartunk ki az elveink mellett, és jó érezni, hogy mások is felismerik, hogy létezik egy értékcentrikus, a magyar zene mélységeit és távlatait kutató történet itt, a Fonóban”
– mondja Horváth László, a Fonó Budai Zeneház ügyvezető igazgatója, akivel a fiatalok népzene iránti érdeklődésének ösztönzéséről, az ünnepi programkínálatról, valamint a zeneház sikerének titkáról is beszélgettünk.

A WOMEX Top Label listáján a Fonó Budai Zeneház egyetlen ke­let-közép európai kiadóként több száz label közül került a negyedik helyre. Miben erősít meg benneteket ez az elismerés?
H. L.: Ennek az elismerésnek elsősorban PR értéke van, és jelzi a ha­zai zenekarok sikerességét, s azt, hogy a magyar zenék, az általunk kiadott lemezek egyre inkább előtérbe kerülnek az európai piacon. A Fonó idén Lajkó Félix Most jöttem, a Buda Folk Band Saját gyűjtés és a Cimbaliband Moldva című lemezeknek, valamint Herczku Ágnes Live at WOMEX és a Zűrös Banda első lemezének köszönhetően került a rangos helyre. A külföldi műsorszerkesztők is érzik a magyar mu­zsi­ku­sok jelentőségét, jól példa erre, hogy egy szlovén, állami rádiónál dolgozó barátunk előszeretettel ad le Buda Folk Band nótákat a déli hírek után.

Hány lemezből áll jelenleg a portfóliótok?
H. L.: Évi tíz-tizenöt lemezt menedzselünk. Szerencsére rengetegen akarnak velünk dolgozni, lemezt kia­dat­ni, mi pedig igyekszünk megfelelni az elvárásoknak.

Tavaly a világ egyik legjelentősebb zenei eseményének, a WOMEX-nek voltatok a házigazdái. Bizonyára lett rálátásod arra, hogy miként tekintenek népzenénkre a külföldiek.
H. L.: A megítélés és a népszerűség a meghívások számában és minőségében mutatkozik meg, ami persze nagyban függ a menedzseri aktivitástól. A tavalyi világzenei expó egyértelmű győztese a Romengo zenekar lett. Sok ország felfigyelt rájuk, ennek is köszönhető, hogy számos külföldi meghívást kapnak. Üröm az örömben, hogy voltak olyan formációk, akiket meg se szólítottak a WOMEX-en, de ebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy nem feltétlenül kell egy adott megmérettetés elvárásainak megfelelni – minden együttesnek a maga útját kell járnia, a maga stílusát és hangját kell megtalálnia.

Mely programok azok, amelyeket mindenképp kiemelnél az idei évadotok repertoárjából?
H. L.: Tavaly ünnepeltük fennállásunk huszadik évfordulóját, akkor maximálisan kihasználtuk a zeneház adta lehetőségeket, a hozzánk legjobban kötődő művészeket kértük fel arra, hogy hozzanak új pro­duk­ció­kat, építsenek fel egy-egy estet barátaik, meghívott vendégek és zenésztársaik közreműködésével. Most egy nyugodtabb év előtt állunk, nem keressük a nagy kihívásokat, de továbbra is jó viszonyt ápolunk a nálunk fellépő előadóművészekkel. A két ünnep között a klasszikus kamarazenéből és népzenei ha­gyo­má­nyok­ból is táplálkozó új, még megjelenés előtt álló szólóanyagát mutatja be Kollár-Klemencz László, december 28-án kerül sor az East Gipsy Band, az Oláh Gipsy Beats és DJ Vida Tóni közös koncertjére. Energikus, humorban gazdag produkciót ígér december 29-re Ferenczi György és a Rackajam s az improvizációról híres Csángálló. Igényes a 30-i Jazz előszilveszter is: a Dresch Quartet, Tóth Viktor szaxofonos, valamint a technoid zenét és a jazzt ötvöző Santa Diver formáció zenéjére szórakozhatnak a látogatók.
Színpadotokra álltak már többek között olyan elismert művészek, mint például a világhírű taikoművész, Leonard Eto, Jyotsna Srikanth, az indiai klasszikus zene legnagyszerűbb hegedűművésze vagy Gary Lucas amerikai gitáros-dalszerző.
hirdetés


Mi alapján dől el a külföldi fellépők névsora?
H. L.: Az alkotók rendszerint elújságolják nekünk, hol tart a karrierjük, mely projekteken dolgoznak éppen, hol és kikkel lépnek fel, vagyis a nemzetközi előadókat felvonultató repertoárunk az ő kapcsolati hálójukból alakul ki. Emellett a velünk kapcsolatban álló menedzserirodák is rendszeresen keresnek meg bennünket ajánlatokkal.

Októbertől júniusig havi egy alkalommal Szegeden is teret kap a Fonó. Miért tartottátok fontosnak a terjeszkedést?
H. L.: A brand erősítése volt a cél, emellett pedig éreztük, hogy igény van arra a zenei szórakoztatásra és hangulatra, melyet a Fonó adni tud. Zenei klubsorozatot valósítunk meg – a beszélgetéseknek, előa­dá­sok­nak, koncertnek és táncháznak a szegedi Millenniumi Kávéház és Klub ad otthont. A programban erdélyi vonós és balkáni táncház éppúgy megtalálható, mint a délszláv tamburamuzsika, a moldvai zenék. Két sikeres telt házas koncerten vagyunk túl, decemberben a Ménkű Banda és a Buda Folk Band muzsikáját élvezhetik a zenére szomjazók, a szellemi táplálékra vágyók pedig a magyarországi bolgárok és szerbek kultúrájáról szóló előadásokon vehetnek részt.

Húsz éve fut nagy sikerrel a néptáncoktatással egybekötött szerdai táncház. A huszonévesek is fo­gé­ko­nyak e programra, vagy számukra inkább az elektronikus zenét árasztó, ereszd el a hajam jellegű bulik a vonzóak?
H. L.: Én úgy látom, hogy a pénztárca nagy úr, a legtöbb fiatal inkább ételre és italra költ, valamint az olcsó szórakozási módokat keresi. Noha a táncházban való részvételért belépőt kell fizetni, cserébe hasznos és minőségi időtöltést biztosítunk.

Úgy tudom, összesen öten birkóztok meg a rátok nehezedő feladatokkal, míg más intézmények dupla-tripla ennyi létszámmal működnek. Kevés, de extrém munkabírású gárda – ebben rejlik a Fonó si­ke­res­ségének titka?
H. L.: Ez is, meg persze a mobilitás. Igyekszünk minden jó lehetőségre azonnal lecsapni, folyamatosan figyelemmel követjük a zenei piacot, kutatjuk az autentikust és a népszerűt, nyitott szemmel járunk, hogy kiszúrjuk a jövő tehetségeit, törekszünk a jó hangulat megteremtésére, miközben kiemelt figyelmet fordítunk a dolgok üzleti oldalára is. A magánalapítás egyik előnye, hogy kizárólag a saját elvárásainknak kell megfelelnünk. A mainstreammel sosem akartunk együtt sodródni, a Millenárissal, a Várkert Bazárral vagy a Trafóval pedig nem tudunk versenyezni, de nem is célunk. Immár huszonegy éve tartunk ki az elveink mellett, és jó érezni, hogy mások is felismerik, hogy létezik egy értékcentrikus, a magyar zene mélységeit és távlatait kutató történet itt, a Fonóban.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor