„A kiteljesedést jelenti számunkra az épületünk megújulása”
2018. október 23. /

A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, melyet 2001-ben alapítottak. Otthona a Budai Vár és a Duna között fekvő Corvin téri Budai Vigadó épülete, mely az elmúlt két és fél év során teljes körű felújításon
esett át. A rekonstrukció célja egyrészt az épület eredeti állapotának lehetőség szerinti legteljesebb visszaállítása, másrészt a Hagyományok Háza tevékenysége, szervezeti egységei számára a korszerű működés feltételeinek biztosítása. Az átalakítással párhuzamosan az intézmény egyes részei, habár különböző helyeken, de zavartalanul működtek, szeptemberben azonban a Hagyományok Háza ismét el­fog­lal­hat­ja eredeti helyét a Corvin téren. Az ideiglenes otthontalanságról, a Ház visszafoglalásának me­ne­téről és a felújított épületben rejlő lehetőségekről kérdeztük a Hagyományok Háza főigazgatóját, Kelemen Lászlót.

Hogy zajlottak a Hagyományok Háza mindennapjai a Corvin téri épü­le­ten kívül?
K. L.: A Hagyományok Háza mint intézmény egy nehéz időszak végét járja, hiszen egy kicsit hontalanná váltunk a Corvin téri Budai Vigadó, az otthonunk felújítása miatt. Ez azt jelenti, hogy szétszóródtunk: a management, illetve az irodák nagy része átköltözött az I. kerületben található Naphegy térre, az archiválásnak a Zenetudományi Intézet adott otthont erre az időszakra, a kézműves tevékenységeket pedig a Fő utcában, a Népi Iparművészeti Múzeum mellett, illetve a Szilágyi Dezső téren tudtuk végezni. Ez nagyon sok nehézséget jelentett mindannyiunknak, hiszen a munkánk összehangolása, az együtt­mű­kö­dés ezáltal sokkal bonyolultabb lett. Ráadásul pont egy olyan idő­szak jött el az életünkben, amikor elértük a kiemelt nemzeti intézmény rangot, mely lehetőséget adott régi álmaink megvalósítására. A fejlődés által kiteljesedhettünk, így végre mindazt a munkát elvégezhetjük, amiért létrejött a Hagyományok Háza. A nehézségekkel tűzdelt két és fél évet felölelő helyreállítás most a végéhez közeledik, és már boldogan jelenthetem be, hogy megkezdtük a visszaköltözést. A Corvin téri épület teljes felújításon esett át a pincétől a tetőtérig. A Ház maga egy elég rossz állapotban lévő műemléképület volt, amelynek pincéjét rendszeresen elöntötte a Duna. A szo­cia­liz­mus évei alatt az új irodák kialakításának kedvéért egész szinteket építettek be a nagy belmagasságú belső terekbe, és átalakították a színháztermet is, ahol egy rosszabb mozitermi megoldás működött. Elfedték a főlépcsőházi ablakokat, beépítették a körfolyosókat, és kilenc bérlakás is volt a házban. A Magyar Állami Népi Együttesnek a helyszűke miatt eddig nem volt próbaterme, ezért a színpadon próbáltak. A tető folyamatosan beázott, ráadásul azbesztpalával volt burkolva, ami közismerten rákkeltő anyag – be is tiltották az Európai Unióban. A Ház belső gépészete is borzalmas állapotban volt: még eredeti ólomcsövek futottak a falban vízvezetékként, és 1974-es orosházi kazánok duruzsoltak lent, azokkal próbáltuk fűteni a Házat. Látható, hogy nehéz és méltatlan körülmények között dolgoztunk addig, ameddig a magyar kormány úgy nem döntött, hogy finanszírozza a felújítási költségeket. Több ad­mi­niszt­rációs és közbeszerzési probléma, illetve különböző váratlan események dacára – körülbelül négy hónapos csúszással – hamarosan befejeződhet a beruházás. Műszaki átadás és egyben költözés közben vagyunk. Hatalmas könyvtári anyagunk elhelyezése több hónapot vesz igénybe, ezért döntöttünk úgy, hogy a könyvtár kezdi meg az átköltözést, de szeptember végére a teljes intézmény elfoglalhatja a helyét a Corvin téri épületben. Addig is, amint lehet, elkezdjük az ottani munkát, és a Ház teljes visszafoglalása egy hosszabb fesztivál keretében történik majd. Ennek célja – azonfelül, hogy kipróbáljuk az új technikát – az, hogy a közönségünket visszaszoktassuk a Corvin térre, ahol remélem, hogy a külsőleg megújult környezetben igazi szívet melengető élmények is várják majd a hozzánk érkezőket.

A visszaköltözéssel milyen újdonságokat tapasztalhatnak majd a látogatók?
K. L.: Az új belső környezet sok új lehetőséget is teremt a Hagyományok Házának. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a Magyar Állami Népi Együttesnek a tetőtérben rendelkezésre állnak majd a próbatermek, ezzel a színháztermünk felszabadul, így sokkal több előadás befogadására leszünk képesek. Befedtük az udvart is, ahol agoraszerűen, egy kis színpadon népzenei koncerteket tudunk majd szervezni. Két új kamaratermet is kialakítottunk a földszinten, az egyikben állandó táncházat tervezünk, amelyik jó idő esetében a Corvin térre is kinyúlhat. Azt szeretnénk, ha a fiatalok mellett mindig adatközlő zenekar is jelen lenne. Mindemellett egy hatalmas kiállítóteret is nyertünk a Fő utca sarkán. Belül a teljes stukkózást és a korai szecessziós felületeket is visszaállítottuk, így a Házba belépőket biztos vagyok benne, hogy el­va­rá­zsolja a megújult belső is.
Hogy zajlik majd a Ház visszafoglalása?
K. L.: Szeptember 22-én, még a nyitás előtt tartunk egy fontos koncertet Csoóri Sándor halálának egyéves évfordulója alkalmából. Csoóri Sándor volt ennek a civil mozgalomnak, a táncházmozgalomnak az egyik nagy apostola, aki szorosan nyomon követte a tevékenységünket. Elsősorban a kiteljesedést jelenti számunkra az épületünk megújulása, de máris látható, hogy nagyobb események létrehozására is alkalmas lesz a Ház. Több, akár tematikus rendezvény is szerepel már a terveink között, amelyek kiválóan működhetnek majd az új térben. Azt gondolom, egy ember életében kivételes alkalom, hogy egy ilyen fontos és maradandó feladatot elvégezhet, nekem pedig megadatott, hogy levezényeljem ezeket a munkálatokat. Nagy köszönet illeti a munkatársaimat, akik mindvégig aktívan részt vettek a Corvin téri épület új koncepciójának kialakításában, és az építőket is, akik mindent megtettek, hogy ez a patinás műemléképület régi fényében szolgálja a népművészet ügyét.

Forrás: Hagyományok Háza