2020. június 06. /
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA-MMKI) azzal a céllal hozta létre digitális lexikonját, a www.mmalexikon.hu weboldalát, hogy elsőként a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket gyűjtse kutatható formában egy helyre, majd
a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásait mutassa be. A 2019-ben irodalom kategóriában, majd 2020-ban a film műfajában elindított lexikon műközpontú és horizontális megközelítésben, évről évre, időrendben haladva, de számtalan kereszthivatkozást létesítve a vizsgált hatvan esztendő (1956 és 2016 között kiadott) legfontosabb magyar szépirodalmi műveiről, filmjeiről, valamint ezekhez kapcsolódó eseményeiről tesz közzé szócikkeket, amelyek egyszerre nyújtanak eligazodást a szakma, az oktatás és a tágabb értelemben vett olvasóközönség számára.
Az MMA célja ezzel a vállalkozással, hogy nemcsak az irodalmi és filmes élet, hanem a művelődéstörténet egésze felől tekintve is hatást fejtsen ki. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2021-re várhatóan nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét. Az ingyenesen elérhető és folyamatosan frissülő honlapon rendszeresen közzé fogják tenni a kutatás eredményeit. A lexikon feladata a kortárs magyar irodalom értékeinek tudatosítása és népszerűsítése. Ez az első olyan áttekintés, amely az összmagyar irodalmat veszi alapul, amelynek a határon túli alkotások integráns részei. A világos, jól követhető és rövid elemzések az irodalomtörténet korszerű módszereiből kiindulva, ismeretterjesztő céllal hívják fel az érdeklődők figyelmét a kortárs magyar irodalom jelentős teljesítményeire.
Az irodalmi lexikon szócikkeit a kutatócsoport tagjai, valamint felkért külső szakértők válogatják és írják. A kutatócsoport, egyben a szerkesztőbizottság vezetői Pécsi Györgyi és Falusi Márton, tagjai pedig Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Sturm László, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza.
Az irodalmi lexikon ebben az évben kiegészült a filmes szócikkekkel: a Magyar filmek a kezdetektől napjainkig című kutatás a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásait mutatja be. A filmes lexikon tervezett ötszáz szócikke a magyar film (beleértve az animációt is) történetét 1912-től napjainkig követi nyomon. A magyar filmeket összegyűjtő online lexikon gerincét az egész estés játékfilmek képezik, de számos szócikk foglalkozik a dokumentum-, a rövid-, a kísérleti, az animációs és az ismeretterjesztő film legkiválóbb darabjaival. Az egyes szócikkek felépítése a következő: a filmtörténet és a történelem, valamint a rendezői életmű tekintetében fontos adatok; a téma leírása; a film elemzése (a meghatározó stílus- és műfaji jegyek bemutatása); végül a mű értelmezése. A szerkesztők szándékaik szerint nem módosítottak, de több ponton finomítottak az eddig kialakult filmtörténeti kánonon. A szócikkeket a filmhez kapcsolódó legfontosabb és legfrissebb szakirodalom felsorolása zárja.
A válogatás fő szempontja az esztétikai megközelítés volt, de néhány film társadalom- és intézménytörténeti megfontolásból került be a válogatásba, továbbá az 1945 előtti filmekre is kiemelt figyelmet fordítottak. Összesen 300 játékfilm, 75 dokumentumfilm, 30 rövidfilm, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 50 animációs film szócikkét tervezik megírni, a legfontosabb – például díjnyertes – friss munkákról is folyamatosan születnek majd szócikkek. A filmes lexikon szerkesztőbizottságának vezetője dr. Gelencsér Gábor filmtörténész, tagjai Murai András, Pápai Zsolt és Varga Zoltán. Rajtuk kívül a szócikkek szerzői: Barkóczi Janka, Benke Attila, Lakatos Gabriella, Nagy V. Gergő, Záhonyi-Ábel Márk.
A portálon az MMA-MMKI a kortárs művészeti szemléletmódok, stílusok lehető legátfogóbb feltárására és elemzésére törekedve tervezi, hogy a lexikon tárgykörét más művészeti ágakra is kiterjeszti.
a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásait mutassa be. A 2019-ben irodalom kategóriában, majd 2020-ban a film műfajában elindított lexikon műközpontú és horizontális megközelítésben, évről évre, időrendben haladva, de számtalan kereszthivatkozást létesítve a vizsgált hatvan esztendő (1956 és 2016 között kiadott) legfontosabb magyar szépirodalmi műveiről, filmjeiről, valamint ezekhez kapcsolódó eseményeiről tesz közzé szócikkeket, amelyek egyszerre nyújtanak eligazodást a szakma, az oktatás és a tágabb értelemben vett olvasóközönség számára. Az MMA célja ezzel a vállalkozással, hogy nemcsak az irodalmi és filmes élet, hanem a művelődéstörténet egésze felől tekintve is hatást fejtsen ki. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2021-re várhatóan nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét. Az ingyenesen elérhető és folyamatosan frissülő honlapon rendszeresen közzé fogják tenni a kutatás eredményeit. A lexikon feladata a kortárs magyar irodalom értékeinek tudatosítása és népszerűsítése. Ez az első olyan áttekintés, amely az összmagyar irodalmat veszi alapul, amelynek a határon túli alkotások integráns részei. A világos, jól követhető és rövid elemzések az irodalomtörténet korszerű módszereiből kiindulva, ismeretterjesztő céllal hívják fel az érdeklődők figyelmét a kortárs magyar irodalom jelentős teljesítményeire.
Az irodalmi lexikon szócikkeit a kutatócsoport tagjai, valamint felkért külső szakértők válogatják és írják. A kutatócsoport, egyben a szerkesztőbizottság vezetői Pécsi Györgyi és Falusi Márton, tagjai pedig Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Sturm László, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza.
Az irodalmi lexikon ebben az évben kiegészült a filmes szócikkekkel: a Magyar filmek a kezdetektől napjainkig című kutatás a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásait mutatja be. A filmes lexikon tervezett ötszáz szócikke a magyar film (beleértve az animációt is) történetét 1912-től napjainkig követi nyomon. A magyar filmeket összegyűjtő online lexikon gerincét az egész estés játékfilmek képezik, de számos szócikk foglalkozik a dokumentum-, a rövid-, a kísérleti, az animációs és az ismeretterjesztő film legkiválóbb darabjaival. Az egyes szócikkek felépítése a következő: a filmtörténet és a történelem, valamint a rendezői életmű tekintetében fontos adatok; a téma leírása; a film elemzése (a meghatározó stílus- és műfaji jegyek bemutatása); végül a mű értelmezése. A szerkesztők szándékaik szerint nem módosítottak, de több ponton finomítottak az eddig kialakult filmtörténeti kánonon. A szócikkeket a filmhez kapcsolódó legfontosabb és legfrissebb szakirodalom felsorolása zárja.
A válogatás fő szempontja az esztétikai megközelítés volt, de néhány film társadalom- és intézménytörténeti megfontolásból került be a válogatásba, továbbá az 1945 előtti filmekre is kiemelt figyelmet fordítottak. Összesen 300 játékfilm, 75 dokumentumfilm, 30 rövidfilm, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 50 animációs film szócikkét tervezik megírni, a legfontosabb – például díjnyertes – friss munkákról is folyamatosan születnek majd szócikkek. A filmes lexikon szerkesztőbizottságának vezetője dr. Gelencsér Gábor filmtörténész, tagjai Murai András, Pápai Zsolt és Varga Zoltán. Rajtuk kívül a szócikkek szerzői: Barkóczi Janka, Benke Attila, Lakatos Gabriella, Nagy V. Gergő, Záhonyi-Ábel Márk.
A portálon az MMA-MMKI a kortárs művészeti szemléletmódok, stílusok lehető legátfogóbb feltárására és elemzésére törekedve tervezi, hogy a lexikon tárgykörét más művészeti ágakra is kiterjeszti.