„Az életem fontos fordulópontjain Schubert mindig velem volt”
2022. november 11. /

A Concerto Budapest tematikus napjai közt immár harmadik éve jelenik meg kiemelten egy-egy zeneszerző, kiknek munkásságára fókuszálva egy vagy két teljes napot szentel az együttes a Zeneakadémián. Az idei évben a Hallgassunk Schubertet! koncertsorozat december 3-án 11 órától
négy különleges koncerttel várja a klasszikus zene rajongóit. A tematikus napról Keller Andrással be­szél­gettünk.

Beethoven és Brahms után az idei évben Schubertre esett a választás. Van ennek valami különleges apropója?
K. A.: Bár Schubert éppen 225 évvel ezelőtt született, mégsem emiatt esett idén rá a választásunk. Talán nevezhettük volna úgy is a prog­ra­mot, hogy „Hallgassunk Schubertet…minden nap!” Szerintem, ha mindenki Schubertet hallgatna minden nap, egészen biztosan sokkal kevesebb agresszió lenne a világban, és az is lehet, hogy annyi háború sem lenne. Schubert zenéje emberi, esendő és törékeny, valójában olyan, mint mi mindannyian, csak ő nem láttatja magát másmilyennek. Ebben a zenében a fájdalom és az öröm is egy finom fátyol mögül mutatja meg magát, amelyet nem tudunk megérinteni, de ő mégis megérint mindannyiunkat.

Tekintsünk rá a négy koncertre, melyek a Hallgassunk Schubertet! fesztiválon hallhatóak lesznek.
K. A.: 11 órától a Solti teremben elhangzó első koncert különlegességét az adja, hogy a Virtuózokból meg­is­mert, egészen fiatal, kiváló művészek Maxim Rysanov mentorálásával és aktív közreműködésével adják elő a Pisztráng zongoraötöst és az Arpeggione szonátát. Fontosnak tartom, hogy tehetséges fiatalok egy ilyen nagy művésszel közösen adhassanak koncertet. A második koncerten a Nagyteremben Baráti Kristóf lesz a főszereplő, aki az A-dúr rondót adja elő és a Befejezetlen szimfóniát dirigálja, tehát kettős mi­nő­ség­ben is találkozhatunk vele.

Baráti Kristóf most vezényli először a zenekart?
K. A.: Igen. Mindig olyan vendégkarmestereket hívok, akik ezt a műhelyt gazdagítani tudják. Baráti Kristóf rendkívüli művész, akinek nagyon sok mondanivalója van.
Mit hallhatunk a harmadik koncerten?
K. A.: Délután négy órától egy kamarakoncert lesz a Solti teremben, ahol a Keller Quartet a híres d-moll vonósnégyest játssza, mely A halál és a lányka nevet viseli, majd a Virtuózok két kiemelkedő zongoristája, Rozsonits Ildikó és Ryan Martin Bradshaw a csodálatos f-moll fantáziát adja elő.

Mit jelent A halál és a lányka vonósnégyes az ön számára?
K. A.: A halál és a lányka az egyik kedvenc vonósnégyesem, amelyhez nagyon sok személyes emlék fűz. A Keller Quartet első koncertjén, 1987. március 14-én játszottuk először ezt a darabot, és az egyetlen Magyarországon kiadott lemezünkön is szerepel ez a mű. A kvartettünk születésekor ebben a műben találtunk egymásra, és találtuk meg a saját hangunkat. Az elmúlt évtizedekben nagy sikerrel játszottuk világszerte, mégis az az élmény, ahogy ezt éjszakánként gyakoroltuk és dolgoztunk rajta, nagymértékben meghatározta a kvartettünk későbbi életét.

A nap főszerepében a kamarazene áll, a zárókoncerten mégis nagyzenekari művek kerülnek előtérbe.
K. A.: Az esti koncert első részében Juliane Banse lesz a főszereplő, aki Schubert legnépszerűbb dalait Liszt, Brahms, Berlioz, Reger és Webern hangszerelésében adja elő a Concerto Budapesttel, Baráti Kristóf vezényletével. Julianéval Kurtág György egyik fő művét, a Kafka-Fragmente szopránra és hegedűre írt, egész estés dalciklusát világszerte előadtuk, és lemezre is vettük. Ez a lemez a legnagyobb hanglemezdíjakat nyerte el. Juliane fantasztikusan énekli Schubert dalait, és bizonyos vagyok abban, hogy különleges élmény lesz mindenki számára. A koncertet végül Schubert talán legmonumentálisabb műve, a „nagy” C-dúr szimfónia zárja, amelyhez szintén van egy személyes emlékem. Az első koncertemen ezt a művet dirigáltam a Concerto Budapest élén. Ebben a pillanatban jöttem rá, hogy bár mindig azt nyilatkoztam, hogy Bartók és Beethoven áll hozzám a legközelebb, valószínűleg Schubertet is nagyon szerethetem, hiszen az életem fontos fordulópontjain Schubert ott volt velem mindig.