2026. Április 08. /
2026. április 11-én, szombaton délután három órától ünnepi hangulat költözik a budai hegyek lábához: a POKET Közösség nyolcadik születésnapját kulturális programsorozattal köszönti a MOMkult falai között. A közösség, amely az elmúlt években zsebkönyveivel és irodalmi eseményeivel fiatalok ezreit szólította
meg, mára jóval több lett egy kiadói kezdeményezésnél: élő, lélegző kulturális hálózat, amelynek hitvallása egyszerű és radikális – „Ha változtatnál a világon, először te változz!”
A POKET az elmélyülés kultúráját hirdeti egy felgyorsult korban. Hisz a minőségi időtöltésben, a személyes jelenlétben, az irodalom közösségteremtő erejében. A születésnap ennek a szemléletnek ünnepe: koncertszínház, versmegzenésítések, irodalmi beszélgetések, workshopok és találkozások sora várja a régi és az új tagokat.
Petőfi kortárs hangon
A délután 15 órakor induló program a „Felhő” projekt előadóival hozza közel a klasszikust: Petőfi Sándor versei kortárs zenei feldolgozásban szólalnak meg. A jól ismert sorok új ritmust kapnak, a romantikus lendület mai hangzásvilággal találkozik. A POKET közönsége számára ez nem puszta nosztalgia, hanem élő párbeszéd a hagyománnyal.
16:45-től a Palackposta élő esemény következik: Dr. Farkas Levente András és Vecsei H. Miklós beszélgetése az irodalom személyes és közösségi erejéről ígér inspiráló gondolatokat. A kora esti blokkban, 17:45-től Járai Márk és Szabó Balázs tiszteleg Bereményi Géza 80. születésnapja előtt – dalokkal és történetekkel idézve meg egy meghatározó alkotói életművet.
Egy mítosz újraszületése
Az est csúcspontja 19:30-kor kezdődik: a QJÚB koncertszínházi előadása, A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából. A produkciót Juhász Anna beszélgetése vezeti fel, amely iránytűként szolgál a nézők számára a monumentális költemény világához.
A mű szerzője, Juhász Ferenc 1955-ben írta meg epikus látomását, amely a 20. századi magyar líra egyik legkülönlegesebb alkotásává vált. A vers a szarvassá válás ősi mítoszát értelmezi újra: az átváltozás itt a szabadság, az elszakadás és az újjászületés jelképe. A fiú, aki elindul a „titkok kapuja” felé, nem térhet vissza többé – mert az otthon, amelyet elhagyott, már nem ugyanaz, és ő sem ugyanaz többé.
A költemény ihlető forrása Bartók Béla Cantata profana című műve volt, amely a „kilenc csodaszarvas” mondáját dolgozta fel. Bartók a „tiszta forrás” eszményét követte: archaikus dallamvilág és morális feszültség találkozik zenéjében. Juhász Ferenc ezt a mítoszi alapréteget emelte át költői vízióvá – egy generáció útkeresésének és identitásválságának jelképévé.
QJÚB – összművészeti élmény
A QJÚB feldolgozása nem hagyományos színpadi adaptáció, hanem komplex koncertszínházi élmény. A rendező, Vecsei H. Miklós víziójában a kimondott szó, az élő zene, az elektronikus hangzás és a vetített vizuális világ egyetlen sodró egésszé áll össze. A zenei világért Frimmel Jakab és a QJÚB felel; közreműködik Hegedűs Bori, Paczári Viktor, Mihalik Ábel és Ratkóczi Huba. A fénytervező Kiss Lóránd, a vetítésért Biljarszki Maxim felel.
Az előadás a Müpa-beli bemutató után érkezik a MOMkult nagyszínpadára, ahol a látvány és a hangzás még erőteljesebb térben bontakozhat ki. A szarvassá válás itt nem csupán irodalmi motívum: zenei crescendókban, fény-árnyék kontrasztokban, testben és hangban megélt átváltozás.
Több mint ünnep
A POKET nyolcadik születésnapja így válik egyszerre közösségi találkozássá és művészi eseménnyé. A nap íve – a Petőfi-átiratoktól a Bereményi-estig, majd a Juhász Ferenc-költemény koncertszínházi
megszólaltatásáig – azt üzeni: a hagyomány nem múzeumi tárgy, hanem élő anyag.
A POKET közössége nyolc éve bizonyítja, hogy az irodalom képes hidat építeni generációk, műfajok és világlátások között. Április 11-én a MOMkultban ez a híd újra felépül – zenéből, szavakból, fényből és közös figyelemből. És talán mindannyian közelebb kerülünk ahhoz a kérdéshez, amely a mítosz mélyén lüktet: kik vagyunk, amikor elindulunk – és kik leszünk, amikor már nem térhetünk vissza?
meg, mára jóval több lett egy kiadói kezdeményezésnél: élő, lélegző kulturális hálózat, amelynek hitvallása egyszerű és radikális – „Ha változtatnál a világon, először te változz!”
A POKET az elmélyülés kultúráját hirdeti egy felgyorsult korban. Hisz a minőségi időtöltésben, a személyes jelenlétben, az irodalom közösségteremtő erejében. A születésnap ennek a szemléletnek ünnepe: koncertszínház, versmegzenésítések, irodalmi beszélgetések, workshopok és találkozások sora várja a régi és az új tagokat.
Petőfi kortárs hangon
A délután 15 órakor induló program a „Felhő” projekt előadóival hozza közel a klasszikust: Petőfi Sándor versei kortárs zenei feldolgozásban szólalnak meg. A jól ismert sorok új ritmust kapnak, a romantikus lendület mai hangzásvilággal találkozik. A POKET közönsége számára ez nem puszta nosztalgia, hanem élő párbeszéd a hagyománnyal.
16:45-től a Palackposta élő esemény következik: Dr. Farkas Levente András és Vecsei H. Miklós beszélgetése az irodalom személyes és közösségi erejéről ígér inspiráló gondolatokat. A kora esti blokkban, 17:45-től Járai Márk és Szabó Balázs tiszteleg Bereményi Géza 80. születésnapja előtt – dalokkal és történetekkel idézve meg egy meghatározó alkotói életművet.
Egy mítosz újraszületése
Az est csúcspontja 19:30-kor kezdődik: a QJÚB koncertszínházi előadása, A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából. A produkciót Juhász Anna beszélgetése vezeti fel, amely iránytűként szolgál a nézők számára a monumentális költemény világához.
A mű szerzője, Juhász Ferenc 1955-ben írta meg epikus látomását, amely a 20. századi magyar líra egyik legkülönlegesebb alkotásává vált. A vers a szarvassá válás ősi mítoszát értelmezi újra: az átváltozás itt a szabadság, az elszakadás és az újjászületés jelképe. A fiú, aki elindul a „titkok kapuja” felé, nem térhet vissza többé – mert az otthon, amelyet elhagyott, már nem ugyanaz, és ő sem ugyanaz többé.
A költemény ihlető forrása Bartók Béla Cantata profana című műve volt, amely a „kilenc csodaszarvas” mondáját dolgozta fel. Bartók a „tiszta forrás” eszményét követte: archaikus dallamvilág és morális feszültség találkozik zenéjében. Juhász Ferenc ezt a mítoszi alapréteget emelte át költői vízióvá – egy generáció útkeresésének és identitásválságának jelképévé.
QJÚB – összművészeti élmény
A QJÚB feldolgozása nem hagyományos színpadi adaptáció, hanem komplex koncertszínházi élmény. A rendező, Vecsei H. Miklós víziójában a kimondott szó, az élő zene, az elektronikus hangzás és a vetített vizuális világ egyetlen sodró egésszé áll össze. A zenei világért Frimmel Jakab és a QJÚB felel; közreműködik Hegedűs Bori, Paczári Viktor, Mihalik Ábel és Ratkóczi Huba. A fénytervező Kiss Lóránd, a vetítésért Biljarszki Maxim felel.
Az előadás a Müpa-beli bemutató után érkezik a MOMkult nagyszínpadára, ahol a látvány és a hangzás még erőteljesebb térben bontakozhat ki. A szarvassá válás itt nem csupán irodalmi motívum: zenei crescendókban, fény-árnyék kontrasztokban, testben és hangban megélt átváltozás.
Több mint ünnep
A POKET nyolcadik születésnapja így válik egyszerre közösségi találkozássá és művészi eseménnyé. A nap íve – a Petőfi-átiratoktól a Bereményi-estig, majd a Juhász Ferenc-költemény koncertszínházi
megszólaltatásáig – azt üzeni: a hagyomány nem múzeumi tárgy, hanem élő anyag.A POKET közössége nyolc éve bizonyítja, hogy az irodalom képes hidat építeni generációk, műfajok és világlátások között. Április 11-én a MOMkultban ez a híd újra felépül – zenéből, szavakból, fényből és közös figyelemből. És talán mindannyian közelebb kerülünk ahhoz a kérdéshez, amely a mítosz mélyén lüktet: kik vagyunk, amikor elindulunk – és kik leszünk, amikor már nem térhetünk vissza?