Whiplash 2015. február 06. / Dercsényi Dávid Szinte mindenkinek van egy „igazi rohadék volt” tanáremléke, ami nem halványul, ellentétben a jóravaló, korrekt oktatókkal. Sőt, sokszor a legzseniálisabb oktatók a leghatékonyabb ríkatók, állítólag Kocsis Zoltánnál is egy kisebb személyiségtörés próbálni. Tudja ezt Damien Chazelle is, aki ifjúkorában ütős tanulmányokat folytatott egy zseniális szadistánál – kevéssé meglepő, hogy filmjében egy fiatal dzsesszdobos (Miles Teller) szeretne bekerülni iskolája leg­jobb zenekarába, ahol a hírhedt Fletcher (J. K. Simmons) veri bele az ifjú tehetségekbe a tökélyt. A legintenzívebb tanár-diák kapcsolatok a szerelem hevességével vetélkednek: viták, veszekedések, sértések kísérik a legcsodálatosabb inspirációkat, beszélgetéseket, együtt megtett lépéseket. Chazelle a Whiplass alapján ezt pontosan tudja, érzi, ezért tud például színészt faragni Tellerből, akiből amúgy egyáltalán nem sugárzik a tehetség és az inspiráció (legutóbb a Kétéjszakás kalandban például nem su­gár­zott), és ezért képes J. K. Simmonsra osztani Fletcher szerepét. Akit Louis des Funes-szerű arca és képességei arra predesztinálnak, hogy eljátssza azt a kegyetlen sze­mét­lá­dát, aki nélkül egy tehetséges, de nem tökéletes fiatalemberből sosem válna valami más. De olyan kegyetlent, hogy hozzá képest Csernus doktor, Gordon Ramsey vagy doktor House megnyerő modorú, simulékony urak. Chazelle mindezt a brutális világot nem a Tarr Béla-i oldaláról fogja meg, a remek tempójú, sok (bár elég alázós) humorral teli kompozíciójában mégis tisztán szól a magány, a veszteség szólama. Hogy az a művészet nevű valami sokszor épp a művésznek a legkevésbé jó – csak hát muszáj csinálni. Whiplash (16) Amerikai, feliratos film Rendező: Damien Chazelle Főszereplők: Miles Teller, J. K. Simmons, Melissa Benoist, Tyler Kimball, Paul Reiser 107 perc Forgalmazó: InterCom Bemutató: 02. 05.