2015. Április 03. /
Mese és varázslat, amit nemcsak a gyerekek, de a gyermeklelkű felnőttek is imádnak. Fischer Iván a világot meghódító Don Giovanni és Figaro házassága után új Mozart-operát rendez a Művészetek Palotájában. A varázsfuvola, ahogy még sosem látta és hallotta.
Ötven évet átugorva az időben Fischer Iván immár világhírű karmesterként vezényli Mozart leghíresebb, legsikeresebb és legkomplexebb operáját a Művészetek Palotájában. Az esemény különlegessége, hogy a korábban már világszerte hangos sikert aratott Don Giovannihoz és a Figaro házasságához hasonlóan ezt a szcenírozott operát, A varázsfuvolát is a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatójának rendezésében élvezhetjük.
A Figaróval 2013-ban nem kisebb sikert ért el Fischer Iván és a Fesztiválzenekar, mint hogy a New York Magazine az év legjobb komolyzenei eseményének választotta meg a sajátos megközelítésű előadást. A The New York Times ugyanezt az operaélményt a „látszólag erőfeszítés nélküli spontaneitás csodájának” nevezte, és azt is kiemelték: „hajlékony, sugárzó, légies és természetes” volt az előadás.
Nem véletlen, hogy a Művészetek Palotájával és a Mostly Mozart fesztivállal együttműködésben születő Fischer-féle operarendezések harmadik darabját már megszületése előtt, látatlanban meghívták Abu-Dzabiba, Amszterdamba, Berlinbe, New Yorkba, Londonba és Brugge-be is.
Fischer Iván mindhárom operarendezését fontos képi elv vezérelte. Míg a Don Giovanniban az emberi test volt a középpontban, minden díszlet és kellék emberi testekből épült fel, addig a Figaro házasságában a ruháké volt a főszerep. Önálló életet éltek, néha el is váltak az emberektől, vagy segítették őket abban, hogy identitást változtassanak.
A varázsfuvola Fischer Iván elmondása szerint „egy mesekönyv lapjain valósul meg, ami abba a csodákkal teli mesevilágba visz el, amit nemcsak a gyerekek, hanem a gyermeklelküket megőrző felnőttek is imádnak.”
Mozart A varázsfuvola valódi sikerét nem tapasztalhatta meg: bemutatója után két hónappal meghalt. Ez a megkérdőjelezhetetlen népszerűség azonban a mai napig itt lüktet közöttünk.
2015. március 7., 9., 11.
Művészetek Palotája
„A varázsfuvola Mozart szellemi végrendelete.”
(Bruno Walter)
Ötven évet átugorva az időben Fischer Iván immár világhírű karmesterként vezényli Mozart leghíresebb, legsikeresebb és legkomplexebb operáját a Művészetek Palotájában. Az esemény különlegessége, hogy a korábban már világszerte hangos sikert aratott Don Giovannihoz és a Figaro házasságához hasonlóan ezt a szcenírozott operát, A varázsfuvolát is a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatójának rendezésében élvezhetjük.
A Figaróval 2013-ban nem kisebb sikert ért el Fischer Iván és a Fesztiválzenekar, mint hogy a New York Magazine az év legjobb komolyzenei eseményének választotta meg a sajátos megközelítésű előadást. A The New York Times ugyanezt az operaélményt a „látszólag erőfeszítés nélküli spontaneitás csodájának” nevezte, és azt is kiemelték: „hajlékony, sugárzó, légies és természetes” volt az előadás.
Nem véletlen, hogy a Művészetek Palotájával és a Mostly Mozart fesztivállal együttműködésben születő Fischer-féle operarendezések harmadik darabját már megszületése előtt, látatlanban meghívták Abu-Dzabiba, Amszterdamba, Berlinbe, New Yorkba, Londonba és Brugge-be is.
Fischer Iván mindhárom operarendezését fontos képi elv vezérelte. Míg a Don Giovanniban az emberi test volt a középpontban, minden díszlet és kellék emberi testekből épült fel, addig a Figaro házasságában a ruháké volt a főszerep. Önálló életet éltek, néha el is váltak az emberektől, vagy segítették őket abban, hogy identitást változtassanak.
A varázsfuvola Fischer Iván elmondása szerint „egy mesekönyv lapjain valósul meg, ami abba a csodákkal teli mesevilágba visz el, amit nemcsak a gyerekek, hanem a gyermeklelküket megőrző felnőttek is imádnak.”
Mozart A varázsfuvola valódi sikerét nem tapasztalhatta meg: bemutatója után két hónappal meghalt. Ez a megkérdőjelezhetetlen népszerűség azonban a mai napig itt lüktet közöttünk.
2015. március 7., 9., 11.
Művészetek Palotája