Neves külföldi és hazai együttesek a Budapest Táncfesztiválon
2015. május 02. / K. Sz.

Ertl Pétert, a Nemzeti Táncszínház igazgatóját nagy kihívás elé állította a kényszerű költözés a Várszínházból, de mostanra több ideiglenes helyszínen, újult erővel folyik a munka, április 27. és május 3. között pedig ismét megrendezik a Budapest Táncfesztivált a Művészetek Palotájában izgalmas, több stílust felvonultató programmal.

Szeptemberben még komoly feladatnak tűnt a helyszínek és közönség szervezése, illetve a Millenáris Teátrum felújításának előkészítése.
E. P.: Lezártuk a 2014-es évet, melynek utolsó négy hónapja már ebben az alternatív időszakban zajlott, ami valóban kihívás elé állította a Táncszínház munkatársait – a jegyértékesítőket és a műszaki személyzetet különösen –, de talán még nagyobb kihívás volt ez a táncegyüttesek vezetőinek és művészeinek, akiknek minden egyes előadás, mondhatjuk, egy újabb premiert jelentett, hiszen mindig más körülményekhez, új helyzetekhez kellett alkalmazkodniuk. Nem beszélve arról, hogy a nézőinknek is időben, jókor, jó helyre kellett eljutniuk. Ez a hirtelen helyzet persze bizonyos nézőszám-át­ren­de­ző­dés­sel járt, hiszen akik az elmúlt több mint tíz évben hozzászoktak a várszínházi környezethez, nem feltétlenül jönnek velünk az alternatív helyszínekre. A nézőszámcsökkenést temperálja, hogy a számunkra ideiglenes befogadó helyek saját közönségbázissal rendelkeznek, akik örömmel fogadták az új profilt, a Táncszínház előadásait, így tudtuk azért tartani azt a volument, amit a 2014-es évre terveztünk. Miközben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a vidéki közönséghez is minél szélesebb műfaji körrel jussanak el repertoárunk produkciói. Vagyis a vidéki forgalmazással együtt tartjuk azt az elő­a­dás­szá­mot, amit még a helyszínváltás előtt megterveztünk az évadra. Utóbbi az együtteseknek is fontos, hiszen az előadó-művészeti törvényben meghatározott elő­a­dás­szá­moknak kell megfelelniük, de még fontosabb számunkra, hogy a közönségünknek alkalma legyen a színes repertoárunkat megtekinteni.

Hogyan illeszkedik a Budapest Táncfesztivál infrastrukturálisan a programba?
E. P.: Ebben az évben a Nemzeti Táncszínház telephelyén és egyben legtöbb előadásunkat játszó helyszínén, a Művészetek Palotájában rendezzük meg a fesztivált. Öt előadás lesz egészen eltérő stílusokat képviselve, és bár rövidebb lesz az idei fesztivál, nagyon neves külföldi és hazai együttesek állnak színpadra. Magyar részről két gálaprogram került a fesztiválba. A Táncművészeti Főiskola 65 éves jubileumi gálájával tekintünk a jövő nagy művészeivel a tánc klasszikus, kortárs és néptánc stílusaiba. A főiskola a bécsi, berlini, drezdai, stuttgarti, ljubljanai és izmiri táncakadémiák növendékeivel állította össze műsorát, hogy vendégjátékuk által körképet kaphassunk az európai képzésről. Szintén a fiatalok felé tekint a fesztivál kezdő programja, hiszen az izraeli származású, jelenleg Angliában alkotó, vezető kortárs koreográfus, Hofesh Shechter ifjú társulatának készített egy új bemutatót, amelyet a deGeneration című est keretében mutat be. A darabot még a premier előtt láthatjuk fesztiválunk keretében, majd májusban Párizsban a Théatre de la Ville-ben lesz a bemutatója. A Budapest Táncfesztivál – mint minden évben – a Tánc Világnapja köré épül, így április 29-én ezt gálával ünnepeljük idén is. A Magyar Táncművészek Szövetségével együtt szervezzük ezt a programot, amelyen átadják a Szövetség szakmai díjait. A műsort pedig az előző évben díjazott művészek adják, így köszöntve előadásaikkal az ez évi díjazottakat. Erre a napra elkészül az a programnaptár is, mely a magyarországi és a határon túli társulatok 2015-ben megvalósuló tánc- és előadó-művészeti programjait foglalja magában. Április 30-án pedig a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciójaként megvalósult előadás, az Insomnia budapesti bemutatóját láthatja a közönség. Ezután elkalandozunk egy nagyon izgalmas területre a Rojas&Rodriquez / Nuevo Ballet Espanol segítségével. A Titanium című táncelőadásban kilenc nagyon szuggesztív, maszkulin férfi táncos és négy zenész ötvözi a flamencót, a hiphopot és a streetdance-t, s mindezt élő zenével. Ez a produkció a Spanyol Nagykövetség támogatásával jöhetett el hozzánk, de az egész fesztivál létrejöttében nagy segítséget adott az NKA, emellett évek óta támogatja fesztiválunkat az eisberg Hungary Kft. és múlt évtől a Morgan Stanley.

Eközben pedig a repertoár kialakításában is fókuszálnak a fiatal közönségre.
E. P.: Túl vagyunk a huszonötödik előadáson a Táncszínház új produkciójával, a Horda2-vel, amelyet a Káva Kulturális Műhellyel és a Közép-Európa Táncszínházzal közösen mutattunk be a Bethlen Téri Színházban. Április 1-jén ezt az előadást felnőttek számára is elérhetővé tesszük, ami izgalmas kísérlet lesz. Ezzel együtt pedig már elkezdtünk dolgozni azon, hogyan fejlesszük tovább ezt a speciális tánc/színházi nevelési programot. Milyen irányba induljuk, amellyel az eddigi 16-20 év körüli korosztálynál valamivel fiatalabbakat szeretnénk megszólítani. Azokat, akik már elindultak ugyan a felnőtté válás kezdeti útjain, megvan a maguk nagyon határozott világképe, eléggé tájékozottak, hogy elkezdjenek lázadni a törvények ellen, de még korántsem olyan tudatosak, hogy ténylegesen felnőttként kezeljük őket. Ezek mellett a rengeteg új és már bemutatott néptánc- és kortárs produkciónkra is büszkék vagyunk azért is, mert mindenki kiválóan alkalmazkodnak az átmeneti évadunk nehézségeihez.

Az új Nemzeti Táncszínházhoz nemcsak a művészeknek, de a közönségnek is hozzá kell majd szoknia, hiszen egy teljesen más, modern, sokfunkciós helyszín képét mutatják a tervek.
E. P.: Igen, de az talán megkönnyíti a dolgunkat, hogy a Széll Kálmán tér mellett, a város lüktető és addigra már talán megújult környékén az új épülettel egy nagyon izgalmas, bel-budai kulturális agora létrehozásában vállalhatunk részt, melyet az előadásainkkal színesíthetünk. Mindenképpen egy nagyon dinamikus, és új időszak kezdődhet meg ezzel.